Lassan hagyománnyá válik nálunk a nyári autóbusztúra Zalába. Ezúttal meglehetősen rövidre szabtam a gyalogtúrát, mert nem szabad a Budafapusztai arborétumot kihagynia annak, aki ezt a hosszú utat megteszi a fővárostól.
Az erdei kövesút, amely a Szalonaki- forráshoz vezet, szerencsére nem volt "zárolva". Hűvös, felhős június-vég fogadott, amikor a népes csoport kikapaszkodott a mély katlan bükkóriásai alatt felvezető ösvényről a dombtetőre. A jelek szürkével lefestve, de új nyomvonal nem virított... Erösen benőtt, bozótos utakon értük el a Gurgó-hegyre kiágazó kék háromszöget. Pincék közöttt vezető szekérúton húsz perc alatt felértünk a szürke betontoronyhoz. Zárját készségesen nyitotta fel egy közeli nyári lak tulajdonosa. Szépséges körkép a Bazitai TV-toronytól a Mura völgyéig, majd egy közeli - meredeken levezetö - úton átvágunk az erdőn Valkonyára. Itt már frissek a jelek, a Rockenbauer-turistaházból viszont iszonyú hangerővel árad a kor zenéje... Szemerkélő esőben baktatunk Bordfáig. Itt vár a busz, amellyel Budafára utazunk. Rajtunk kívül nincs egy teremtett lélek, így beosonunk az oldalbejáraton. Egyórás sétánk jókora szintemelkedésekkel járja körül a pazar természerti környezetet. Sokhelyütt erdei szamóca piroslik az ösvény mellett. Mindenütt tisztaság és rend. Mégis jó, hogy ez az éden távol esik a föutaktól...
GyP