A kis falu a Velencei-hegység délkeleti részén terül el, a Velencei-tótól alig pár km-re északra. Érkezhetünk Lovasberény felől is, akkor egy csodaszép erdei úton vágunk át hegységen és a házak hirtelen bukkannak elénk a sűrűből.
Velencei-hegységi kirándulásaink egyik kiindulópontja lehet Nadap, hiszen a hegység keleti részének látványosságai: a Meleg-hegy, a Likas-kő, az Angelika-forrás, vagy a csodálatos Hurka-völgy, a fölötte nyíló Pákozdvári-löszbarlanggal - és természetesen a Pkozdvár - mind-mind könnyen megközelíthető a településről induló turistaútvonalakon.
A község a táj legmagasabban fekvő helysége (202 m), csaknem 100 m-rel fekszik a tó víztükre felett. Országos nevezetessége a híres szintezési ősjegy, a magyarországi magasságmérések alappontja (Velence felől a falu elején balra).
Egy 1193-as alapítólevél szerint a település először a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, később a Csákok, majd a Buzlayak uralma alá került.
A török hódoltság után németeket telepítettek a területre. 1731-ben a település már a ziráky grófi családé. Az általuk épített régi templomban keresztelték meg Vörösmarty Mihályt. 1904-ben épült az új, neogót stílusú templom, amely messzire látszó tornyával a falu jellegzetességévé vált.