A Tétényi-fennsík napjainkban olyan amilyen. Tudott dolog, hogy e terület növényzetét még a tatárok égették fel. Úgy szól a fáma, miszerint azóta se sikerült megfelelő növénytakarót meghonosítani. Bizony nem egy szép vidék, talán csak a kilátás néhány pontjáról. De van két oázisa: a Vadász-hegyet körülölelő Kamaraerdő és a Törökbálint feletti Anna-hegy kicsiny erdősége. Az utóbbit "Nagyerdő"-nek hívják, de ez az elnevezés a régmúltat tükrözi. Egy hétvégi napon jártam itt népes csapatommal. A régi HÉV állomás csinos kis épülete a hírek szerint kicsinyke közlekedési múzeummá alakul át a közeljövőben. Az Anna-hegy pompás kilátója és a követhető jelzésék fokozták elismerésűnket. (Milyen jó lenne tudni egy-egy jelzésen járván, hogy ki az "elkövető".) A kör jelzésen való visszatérés és a többi látnivaló ezúttal elmaradt, mert az uticél Nagytétény volt. A piros kör jelzés becsatlakozásával szemben találtunk egy, a települést fojtogató M0 autópálya alatt átvezető alagutat, majd Diósdon át vettük célba Nagytétényt. Nem épp túraterep, de az elhúzódó tél miatt erre kényszerültünk... Közben arról folyt az eszmecsere, miként lehetne egy jelzéssel a Nagy-erdőből a Biai-hegyek, illetve az Etyeki-dombvidékre eljutni. (Ez csupán felfedező utak kérdése, melyet jelzés festés követ). Álom, álom... de abból nem lesz jelzés...
Lesz viszont - az általam favorizált - Penc - Csővár -Nézsa úton. Legalább is elkezdtük az alapozást. Penc polgármestere, Petrik Lajos igazán megérdemelné valami elismerést a Szövetségtől, habár ő nem természetjáró. Mégis hathatós segítséget adott az alapoknak a Falumúzeumtól Mónika-pihenőig tartó felfestéshez. Miután az odavezető ösvény rendkívül bozótos, így kisebb korrekcióra kényszerültünk. Az országúttól a térképen is ábrázolt letérés mintegy 4 méterrel feljebb lesz. Az ott található forrás mellett horgásztavat kívánnak létesíteni, így ez is emeli majd a hely szépségét. A polgármester úr ígérete szerint nemsokára felfestik a sávokat is az országúti szakaszon. A jelzés nem érinti terveink szerint a Közép-hegy rétjét, mert a felesleges és nehezen követhető hajtűkanyart levágjuk majd. A Csővári-nyeregtől Nézsáig még egyáltalán nincs jelzés. Remélem, ehhez is találok segítséget, de egyáltalán nem biztos, hogy idén elkészül. Egyébiránt nem értem, miért nem zöld ez a jelzés - mint régen? A Pest Megyei Piros ugyanis a közeli Rádon megy keresztül... A megyei útjelzés "kataszter" hiányában ugyanis... És a nógrádiakkal még nem is beszéltem.Ha már róluk van szó, szép munkát végeztek, ami az Ipolyszögről induló sárga sávot illeti. A közelmúltban jártam arra egy jókora kört és nem csalód- tam. Az új Cserhát-térkép ábrázolta - eddig fehér foltnak számító - vidék legfeljebb a gátlástalan erdőirtások nyomán lesz újra az... A Lőrinczi-erdők erdészlaka tárva-nyitva. Ma még rendbe lehetne hozni, mint kulcsosházat. Szépséges környezetben áll - úgy tűnik, gazdátlanul. A Hársas-patak peremén vezető útról pazar kilátás nyílik, főleg a Lipinye tömbjére. Nagyon hangulatos hely a Balassagyarmatról délre húzódó parkerdó. Különösképp a láthatóan búcsújáróhelynek számító Segítő Szűz-forrás és a tavak környéke. Kíváncsian várom az ipolytarnóci lelőhelytől Salgótarján felé kanyargó zöld út tapasztalatait. Remélem egyszer erről is írhatok elismerő szavakat, mint ahogy elismerésem a Híradónak Berda József egyéni ízű költészete bemutatásáért. Nem tudom, megvan-e még kis múzeuma Újpesten, de hagyatékát jó lenne megőrizni! Sírja is megérdemelne némi ápolást a Farkasréti temetőben.