82.§ (1) A jogosult a vadállomány őrzésével,
védelmével kapcsolatos állami feladatok ellátásához való hozzájárulásként a vadászati hatóság határozata
alapján vadvédelmi hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A vadvédelmi hozzájárulás mértékének alapján
a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben szereplő elejtési és befogási darabszám
a következők szerint:
a) mezei nyúl esetében darabonként száz forint, fácán esetében darabonként
ötven forint,
b) nagyvad esetében darabonként ezer forint.
(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási
tervet csak akkor hagyja jóvá, ha a jogosultnak nincs vadvédelmi hozzájárulási hátraléka, vagy ha a vadvédelmi
hozzájárulás, illetőleg a hátralék megfizetésére legfeljebb egy évre halasztást engedélyezett.
(4)
A vadvédelmi hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
83.§ (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási
bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha
a) az általa vagy hozzájárulásával szervezett bérvadászaton
a vadászati engedéllyel rendelkező vadász a vadat szakszerűtlenül ejti el;
b) az általa vagy hozzájárulásával
szervezett vadászaton a vadat a vadászati hatóság engedély nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati
tilalom vagy vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be;
c) nem, vagy nem az e törvényben
foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat céljából történő trófeabemutatási kötelezettségének;
d) az által vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan személy vadászik;
e) nem
tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével kapcsolatos e törvény
szerinti kötelezettségeinek;
f) nem vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget
a vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-nyilvántartási, valamint
vadászati napló vezetési kötelezettségének;
g) a vadgazdálkodási szabályokat megsérti;
h) az általa
vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadászat rendjét megsértik.
(2) A törvény alkalmazásában
jogosulatlan vadászatnak minősül a 64.§ (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában, továbbá a jogosult
hozzájárulása nélküli vadászat, valamint ha a vadász az általa elejtett vadat e törvény alapján nem jelöli
meg, vagy nem jegyzi be az egyéni lőjegyzékbe.
(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke:
a) az (1)
bekezdés a) pontja szerinti esetben a trófeabírálat eredményétől függően:
aa) mínusz egy pont esetén
a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj húsz százaléka, de legalább húszezer forint,
ab) mínusz
kettő pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj ötven százaléka, de legalább ötvenezer
forint,
ac) mínusz három pont esetén a bérvadászat során alkalmazott díj száz százaléka, de legalább
százezer forint lehet,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke
trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább tízezer, legfeljebb egymillió forint,
míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább ötezer, legfeljebb
százezer forint lehet,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a (3) bekezdés ab) pontja alkalmazásával
megállapított összeg,
d) az (1) bekezdés d)-h) pontjai eseteiben a cselekmény súlyától függően legalább
százezer és legfeljebb egymillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten
is kiszabható.
84.§ (1) A vadászati hatóság határozata alapján
vadvédelmi bírságot köteles fizetni:
a) a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget
a vadállományban okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének;
b) a vadász, ha a vadászat
rendjét megsérti;
c) aki a vadat szándékosan kínozza;
d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az
egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket;
e) aki a
vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel, valamint veremmel, méreggel fogja vagy pusztítja el;
f)
aki a vadat tiltott módon zaklatja;
g) aki jogosulatlanul vadászik.
(2) Az (1) bekezdés a)-f)
pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb százezer forint
lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.
(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben
a vadvédelmi bírság mértéke esetén és a cselekmény súlyátólé függően legalább ötezer és legfeljebb ötvenezer
forint lehet.
85.§ A vadvédelmi hozzájárulást, a vadgazdálkodási, illetve a vadvédelmi bíróságot (a
továbbiakban együtt: bírság) a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.
86.§ (1) A vadászati igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint
hatósági feladatokat:
a) a fölművelésügyi miniszter,
b) a Földművelésügyi Minisztérium,
c)
területi szervként a vadászati felügyelőségek
látják el.
(2) A vadászati hatósági feladatokat
ellátó személyek részére egyenruhát, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt, a vadászati
hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelők részére pedig szolgálati vadász- és maroklőfegyvert is
biztosítani kell.
87.§ (1) Az e törvény szerint indult hatósági
eljárás során az államigazgatási eljárás szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben felettes szervként a minisztérium jár el.
(3) A vadászati felügyelőség illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg. Amennyiben
a vadászterület két vagy több vadászati felügyelőség illetékességi területén található, az a vadászati
felügyelőség az illetékes, amelynek területén a vadászterület nagyobbik hányada található. Vita esetén
az eljárásra illetékes szervet a miniszter jelöli ki.
(4) A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati,
az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság feladatokat ellátó köztisztviselővel szemben, aki olyan
jogosult hatósági ügyében jár el, melynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik,
továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a jogosultnál mint vadász érdekelt,
vagy ha hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont] által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.
88.§
Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, vadászati hatósági ügyben első fokon a vadászati felügyelőség
vezetője jár el.
89.§ (1) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, valamint a vadászati hatóság
alkalmazásában álló vadászati felügyelő, feladatainak ellátása során jogosult:
a) külön térítés fizetése
nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet bejárni, ott helyszíni szemlét, vizsgálatot tartani;
b)
a jogosulttól, a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni, valamint a vadászati jog hasznosításával
kapcsolatban iratokba, nyilvántartásokba betekinteni;
c) a vadászterületen megfigyelést végezni;
d)
a vadat veszélyeztető, vagy annak számító tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást
elrendelni;
e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy elhullott vad elszállítását
elrendelni;
f) a vadászati hatóság nevében hozott határozatát - utólagos írásbafoglalási kötelezettség
mellett - szóban is megadni;
g) jogosulatlan vadászat vagy vadászati eszköz jogosulatlan használata
esetén a vadászathoz használt eszközt - ideértve a gépjárművet is - elismervény ellenében visszatartani;
h) a vadászati jog gyakorlásával összefüggő szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén
az illetékes hatóságnál a vadászati felügyelőség vezetőjének megbízása alapján eljárást kezdeményezni;
i) a vadászat rendjére vonatkozó szabályok betartását ellenőrizni.
(2) Az e törvény alapján kérelemre
indult vadászati hatósági eljárásban a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási
díjat kell az ügyfélnek fizetnie. A díjat a miniszter által megállapított számlára kell befizetni.
90.§ (1) A vadgazdálkodással,
a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő szervezési, irányítási, szabályozási
és egyes hatósági feladatait a kormányzati munkamegosztás keretében - együttműködve az ügykör szerint
illetékes miniszterekkel - a földművelésügyi miniszter látja el.
(2) A miniszter hatósági jogkörében
eljárva:
a) védett természeti terület esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel, a HM kezelésében,
illetve használatában levő terület esetében a honvédelmi miniszterrel egyetértésben engedélyezi a vadászterület
vadaskert létesítése céljából történő bekerítését;
b) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben
engedélyezi vadaspark létesítését;
c) a rendkívüli értéket képviselő trófeát nemzeti értékké nyilvánítja.
(3) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal
összefüggő irányítási, valamint szabályozási feladatkörében:
a) kidolgozza a vadászati jog hasznosításának
hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;
b) a vadászati jog hasznosításával
összefüggésben jogszabályokat készít elő, illetve alkot;
c) a vadászati jog hosszú távú hasznosítási
irányelveivel összhangban kidolgozza az ezzel összefüggő támogatások rendszerét, és gondosodik a támogatásoknak
a külön jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról;
d) létrehozza a vadászati hatóság és egyéb
szervezési feladatait ellátó szerveket, valamint meghatározza feladatkörüket;
e) ellátja a nemzetközi
vadászati együttműködésből adódó kormányzati feladatokat, és kapcsolatot tart a nemzetközi vadászati szervekkel;
f) ellátja a Kormány által vagy a külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat.
(4) A
miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő
szervezési feladatkörében:
a) kijelöli a vadgazdálkodási körzeteket, és az érintett miniszterekkel
egyetértésben kiadja a körzeti vadgazdálkodási terveket;
b) gondoskodik az Adattár működtetéséről.
91.§ (1) Vad élő egyedének, valamint ivarsejtjének és embriójának behozatalához és kiviteléhez - a
külön jogszabályokban foglalt engedélyeken túl - minisztérium előzetes szakmai hozzájárulása is szükséges.
(2) Vad, vadhús felvásárlásakor, feldolgozásakor, forgalomba hozatalakor a beszerzési forrásról a
miniszter által rendeletben előírt módon naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését
a vadászati, az állategészségügyi hatóság jogosult ellenőrizni.
92.§ A miniszter a vadászati igazgatással
összefüggő egyes szervezési feladatait a vadászati felügyelőségek útján lát el. A vadászati felelőségek
szervezési feladatkörükben:
a) nyilvántartást vezetnek a vadászterületekről, a jogosult nevéről (cégéről),
címéről (székhelyéről), valamint a vadászati jog haszonbérleti szerződésekről;
b) gondoskodnak a vadászvizsga
megszervezéséről;
c) nyilvántartást vezetnek a hivatásos vadászokról;
d) a vadászati jog gyakorlásával,
hasznosításával összefüggésben statisztikai adatokat gyűjtenek, illetve szolgáltatnak;
e) összeállítják
és közzéteszik a vadkárbecslői szakértői névsort;
f) ellátják az állami támogatásokkal kapcsolatos
külön jogszabályban írt feladatokat;
g) irányítják az alkalmazásukban álló vadászati felügyelők vad-
és élőhelyvédelmi tevékenységét.
93.§ (1)
A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó, a vad védelmét, a vadgazdálkodást, a vadászati jog gyakorlását,
hasznosítását érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Vadgazdálkodási
Tanácsot, valamint területi vadgazdálkodási tanácsokat (a továbbiakban: Vadgazdálkodási Tanács) hoz létre.
(2) A Vadgazdálkodási Tanács tevékenységével elősegíti a vadgazdálkodói érdekeltség és a vadászati
jog gyakorlásához, hasznosításához fűződő közérdek közötti összhang megteremtését.
(3) A Vadgazdálkodási
Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő
szakmai kérdésekben, valamint jogszabálytervezetekről.
94.§ A Vadgazdálkodási Tanács tagjait az illetékes
kormányzati, érdekképviseleti és szakmai szervezetek, valamint a tudomány képviselői közül a miniszter
kéri fel, és gondoskodik a Vadgazdálkodási Tanács működési feltételeiről.
95.§ (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásához az alábbi pénzügyi
források használhatók fel:
a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;
b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;
c) a vadvédelmi hozzájárulás;
d) a vadgazdálkodási
bírság;
e) a vadvédelmi bírság.
(2) A vadvédelmi hozzájárulást elsősorban a vadállomány őrzésével,
a vadászati joggal kapcsolatos állami feladatok ellátására kell fordítani.
(3) A vadgazdálkodási bírságot,
a vadvédelmi bírságot elsősorban a vad és élőhelye védelmének támogatására kell fordítani.
(4) Felhatalmazást
kap a miniszter arra, hogy a vadgazdálkodási hozzájárulás, a vadgazdálkodási bírság, valamint a vadvédelmi
bírság e törvény szerinti mérték alapulvételével - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos
inflációs ráta alapján - a költségvetési törvény kihirdetését követő hatvan napon belül rendeletben közzétegye.
96.§
(1) Ez a törvény 1997. március 1.§ napjával lép hatályba azzal, hogy a vadászati hatóság átmeneti rendelkezések
alkalmazásakor vadászterület kialakításáról az e törvényben foglaltak alapján határoz.
(2) E törvény
hatálybalépésével egyidejűleg
a) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvénynek
az 1970. évi 28. törvényerejű rendelettel és az 1995. évi XXI. törvény 23-24.§-ával megállapított 32-36.§-a,
és a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet
3.§-a hatályát veszti;
b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban:
Ötv.) az 1994. évi LXIII. törvény 38.§-ával megállapított 64/B.§-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
b) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az érintett
települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része;
c)
az Ötv. 82.§ (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
f) az önkormányzatot
megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;
97.§ (1) Az államot a nem a tulajdonában levő vadászterületen megillető vadászati jog e törvény
hatálybalépésével megszűnik. A vadászati jog e törvény alapján külön térítés, valamint adó- vagy illetékfizetés
nélkül válik a vadászterületnek minősülő föld tulajdonjogának attól el nem választható részévé.
(2)
Az államot megillető vadászati jog átengedéséről szóló megállapodások, határoztok, valamint haszonbérleti
szerződések 1997. március 1- napjával érvényüket vesztik.
98.§ (1) A vadászati hatóság a vadászterület
határának e törvény előírásai szerinti megállapítására vonatkozó, az erdészeti és a természetvédelmi
hatósággal, az érintett települési önkormányzatok jegyzőivel, továbbá a földtulajdonosok, a földhasználók,
az erdőgazdálkodók, valamint a vadászok érdekképviseleti szerveivel előzetesen egyeztetett javaslatáról
- annak térképi megjelölésével - 1996. augusztus 1. és szeptember 1. között a saját, valamint az érintett
települések hirdetőtábláján hirdetményt tesz közzé. Ezt követő kilencven napon belül az érintett tulajdonosok
- e törvénynek a társult vadászati jogra vonatkozó szabályai alkalmazásával meghozott döntésükkel - önálló
vadászterület kialakítását vagy a javaslatban szereplő vadászterület-határ módosítását kezdeményezhetik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása jogvesztő. Amennyiben a határidőn belül kifogást
nem terjesztettek elő, a vadászati hatóság határozatban megállapítja a vadászterület határát.
(3)
Amennyiben az érintett tulajdonosok a vadászati hatóság által a vadászterület kialakítására tett javaslat
módosítását kezdeményezik, erről a vadászati hatóság legkésőbb 1997. február 1-jéig határoz.
(4) A
vadászterület határát első alkalommal megállapító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, annak megváltozatását
vagy megsemmisítését közvetlenül a bíróságtól lehet kérni. A vadászati hatóság közérdekből a vadászterület
kialakításáról szóló határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. Amennyiben a bíróság a vadászati
hatóság határozatának végrehajtását nem függeszti fel, a bírósági eljárás során a vadászterület határának
vadászati hatóság által közzétettek szerinti módosítására kerülhet sor.
99.§ (1) A törvény hatálybalépésekor
meglévő vadászati célú kerítés fennmaradását 1997. szeptember 1-jéig lehet az illetékes vadászati hatóságnál
kezdeményezni. Az e határnapot követően benyújtott kérelem új kerítés létesítésére irányuló kérelemnek
minősül. A vadászati célú kerítés fennmaradására kiadott engedélyt - a törvényben foglalt feltételek teljesítése
esetén - a vadaskertet, illetve a vadasparkot létesítő engedélynek kell tekinteni.
(2) E törvény kihirdetése
és 1997. március 1. napja közötti időszakban csak 1997. március 1-jéig érvényes határozott idejű haszonbérleti
szerződést lehet kötni.
(3) E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azokra a jogosultakra
kell alkalmazni, akik 1997. február hónap utolsó napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek,
vagy az államot megillető vadászati jogot üzemi kezelésben hasznosították. Amennyiben több jogosult gyakorolhatja
az előhaszonbérletre vonatkozó kedvezményt, úgy e jogosultak - eltérő megállapodás hiányában - az általuk
hasznosított terület nagysága alapján megállapított sorrendben élhetnek az új vadászterületre vonatkozó
előhaszonbérleti joggal.
(4) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések,
tulajdonjogának, illetve használatának kérdésében 1997. március 1. napjáig nem jön létre megállapodás,
a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdálkodás szabályai szerint megtérítési igénnyel
léphet fel a föld tulajdonosa, jogszerű használója, illetőleg a jogosulttal szemben.
(5) E törvénynek
a vadászvizsga letételére vonatkozó előírásait a törvény hatálybalépését követően kell alkalmazni. A törvényben
foglalt eset kivételével nem kötelezhető a vadászvizsga ismételt letételére az, aki a korábbi jogszabályok
alapján érvényes vadászvizsgát tett.
(6) E törvénynek a vadászjegy, valamint a vadászati engedély
kiadására vonatkozó szabályait a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell. A korábbi jogszabályok
alapján kiadott vadászjegy, valamint vadászati engedély 1997. december 31-én érvényét veszti.
(7)
A korábbi jogszabályok alapján kiállított egyéni lőjegyzéket a vadászjegynek az e törvény alapján történő
kiállításáig egyéni zsákmányjegyzéknek kell tekinteni.
100.§ (1)
Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy
a) a törvény végrehajtásával kapcsolatos
részletes szabályokat, valamint
b) a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszakra vonatkozó
átmeneti szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a
vadászíjtartás szabályait rendeletben megállapítsa.