75.§ (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni
a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban
és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a
szárazföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a
továbbiakban együtt: vadkár).
(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára
jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad
kiváltott.
(3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó
szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson
kívül másnak okozott kárt.
76.§ A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).
77.§ Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
78.§ (1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:
a) amennyiben a vad életmódja ezt
indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni;
b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett
föld használóját értesíteni;
c) a vadászati jog gyakorlását úgy kell megszervezni, hogy az a föld
használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
d) szükség esetén vadkárelhárító
vadászatokat tartani.
(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával
vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.
(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld
használója az akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.
(4) A jogosult a mezőgazdálkodáson,
illetőleg erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél,
illetőleg fenntartójánál megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti jelzések elhelyezését
kezdeményezheti. Az út létesítője, fenntartója - amennyiben a jogosult a létesítés, vagy az elhelyezés
költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.
79.§ (1) A föld használója a vadkárok,
valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében:
a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg
csökkentésében közreműködni;
b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra
jogosultat értesíteni;
c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat
elrendelését kezdeményezni.
(2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével
összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg. Amennyiben
a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének
nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához
szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának a terhére
kell figyelembe venni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a gazdálkodási
tevékenységet folytatókra is.
80.§ (1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási
tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát,
a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti,
kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati
hatóság - erdőt érintően az erdészeti hatóság, természetvédelmi területet érintően a természetvédelmi
hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi
hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott
határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.
(3) A vadászati hatóság
a károsult kérelmére a vadállomány csökkentéséről tizenöt napon belül határoz. A szakhatósági hozzájárulásról
öt munkanapon belül kell határozatot hozni. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának azonnali végrehajtását
is.
(4) Ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy
a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban
hatósági vadászatot rendelhet el. A vadászati hatóság elrendelheti határozatának azonnali végrehajtását.
A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.
81.§ (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől
- folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. A
határidő elmulasztása esetén igazolásának van helye.
(2) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott
kár megállapítását a miniszter által - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - jogszabályban
meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti.
(3) Amennyien
a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését
nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes
települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli el. A kár becslését - a miniszter által
rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint - a bejelentéstől számított
nyolc napon belül kell lefolytatni.
(4) A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az érintettek
közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.
(5) Az a fél, aki a jegyző által
kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon
belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(6)
A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ideértve a jegyző által
lefolytatott eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári
perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.