40.§
E törvény alkalmazásában vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai
életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység.
41.§ (1) A
vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való biztosítása, a gazdálkodói érdek,
továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett
természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása; továbbá a vadászati jog szakszerű gyakorlása,
hasznosítása érdekében tervszerű vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni.
(2) A vadgazdálkodási
tevékenység tervszerűségét:
a) körzeti vadgazdálkodási terv;
b) hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv;
c) éves vadgazdálkodási terv
készítésével;
d) Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban:
Adattár) fenntartásával, valamint az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával
kell biztosítani.
(3) Az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter közvetlenül, illetve
az érintett vadászati és erdészeti hatóságok útján gondoskodik a körzeti vadgazdálkodási terv és a körzeti
erdőterv közötti összhang megteremtéséről.
42.§
(1) A körzeti vadgazdálkodási terv az e törvényben foglat célok megvalósítását szolgáló tíz évre szóló
hosszú távú vadgazdálkodási előírás.
(2) A miniszter állami feladatként gondoskodik a vadgazdálkodási
körzetek kijelöléséről, annak a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos
lapjában való közzétételéről, valamint a körzeti vadgazdálkodási terv elkészítéséről.
(3) A körzeti
vadgazdálkodási tervet a miniszter - a védett természeti területekre vonatkozó rész, valamint a fenntartandó
legkisebb vadlétszám (törzsállomány) és a fenntartható legnagyobb vadlétszám vonatkozásában a természetvédelemért
felelős miniszterrel egyetértésben - adja ki, és az Adattár útján gondoskodik annak közzétételéről.
43.§
(1) A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:
a) a vad élőhelyének
általános jellemzését;
b) az egyes vadfajok állományának leírását;
c) a vadállomány-szabályozás
irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az
élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot;
d) a körzeti trófeabírálati irányelveit;
e) a védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat.
(2) A körzeti vadgazdálkodási
terv erdőre vonatkozó egyes adatait a körzeti erdőterv alapján kell megállapítani.
(3) A körzeti vadgazdálkodási
terv készítése során biztosítani kell, hogy a körzethez tartozó jogosultak a tervet még annak kiadása
előtt - a rájuk vonatkozó adatok vonatkozásában - megismerhessék és ahhoz javaslatokat tegyenek. A körzeti
vadgazdálkodási tervet az érintett jogosultak véleményének kikérése után kell elkészíteni.
44.§ (1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a körzeti vadgazdálkodási
terv alapján elkészített - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv
előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani.
(2) A körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási
üzemterv érvényességének időtartamát az (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja,
feltéve, ha a vadászati jog szakszerű hasznosítása egyébként biztosítható. Amennyiben a vadállomány védelme
ezt különösen indokolttá teszi, a körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének
időtartamát az (1) bekezdésben foglaltakhoz képest legfeljebb három évvel hosszabb időtartamban is előírhatja.
(3) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni a vadászterületen élő vadfajok
genetikai értékének megőrzésére, továbbá a vadállomány túlszaporodásából eredő károk megelőzésére.
(4)
A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a körzeti vadgazdálkodási tervnek az adott vadászterületre
vonatkozó előírásai szerint köteles gondoskodni.
(5) A jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben
foglaltak végrehajtásáért.
45.§ (1) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza:
a) vadászterület azonosító
adatait;
b) az élőhely általános jellemzését;
c) a vadászterületen található vadállomány jellemzőit;
d) a vadállomány-szabályozás helyi irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb vadlétszámot
(törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot;
e) a vad takarmányozására,
a vadfölgazdálkodásra vonatkozó előírásokat;
f) a vad és élőhelyének védelmével, továbbá a természet-
és tájvédelemnek kapcsolatos kötelezettségeket.
(2) A vadgazdálkodási üzemtervet - az erdőt érintő
rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett természeti terület, valamint a fenntartandó legkisebb
vadlétszám (törzsállomány) és a fenntartható legnagyobb vadlétszám vonatkozásában a természetvédelmi hatóság,
a HM kezelésében, illetve használatában levő terület esetében a HM előzetes szakhatósági hozzájárulásával
- a vadászati hatóság hagyja jóvá.
(3) Ha a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésekor nem ismert a vadállomány,
valamint ha az élőhely állapotában bekövetkezett változás ezt indokolja, a vadászati hatóság kérelmére
vagy hivatalból - az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, a védett természeti területet,
valamint a fenntartható vadlétszámot érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági
hozzájárulásával - a vadgazdálkodási üzemterv módosításáról határoz.
46.§ (1) A vadgazdálkodási üzemterv
előírásai akkor is érvényben maradnak, ha a jogosult személyében változás következik be. Az új jogosult
köteles a vadgazdálkodási üzemtervben foglalt előírások végrehajtásáról - annak érvényességi idején belül
- gondoskodni.
(2) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben
állapítja meg.
47.§ (1) A jogosult a vadgazdálkodási
üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves
vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani.
(2)
Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:
a) az egyes vadfajok szerint fenntartható legkisebb vadlétszámot
(törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot;
b) vadfajonként
az elejthető, elfogható vadlétszámot;
c) a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen
tenyésztett vad faját és darabszámát;
d) a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként
történő juttatási tervét;
e) a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat;
f) a vadkárelhárítási
feladatokat.
(3) A vadgazdálkodási terv hatósági jóváhagyására a vadgazdálkodási üzemterv hatósági
jóváhagyásának szabályait kell alkalmazni.
(4) A vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályait
a miniszter rendeletben állapítja meg.
48.§
(1) A vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása érdekében a miniszter
állami feladatként Adattárat tart fenn és működtet.
(2) Az Adattár tartalmazza:
a) a körzeti vadgazdálkodási
tervek adatait;
b) a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat;
c) a jogosultak nevét (cégét),
címét (székhelyét);
d) a vadgazdálkodási üzemtervek adatait;
e) az éves vadgazdálkodási tervek
adatait;
f) vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat;
g) a trófeabírálat
adatait.
49.§ (1) A vadgazdálkodásnak, a vad és élőhelye védelmének e törvény szerinti tervezése,
irányítása és ellenőrzése az Adattár adatainak felhasználásával történik.
(2) Az Adattár a jogosult,
a vadászterület igazolt földtulajdonosai, valamint földhasználói számára - a rájuk vonatkozó rész tekintetében
-, továbbá az egyénileg nem azonosítható adatok bárki számára nyilvánosak. A miniszter az adatszolgáltatási
rendeletben feltételkehez, illetőleg igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) fizetéséhez kötheti.
Az Adattár adatairól kiállított igazolások közokiratnak minősül.
(3) A miniszter az adatgyűjtés alapján
évenként tájékoztatót tesz közzé az ország vadállományának helyzetéről.
50.§ (1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben
foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként
köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer
hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási
engedéllyel rendelkező, a vadászati hatóság által nyilvántartásba vett hivatásos vadász igénybevételéről
önállóan, vagy más jogosulttal közösen gondoskodni.
(2) A vadászati hatóság az (1) bekezdésben foglaltak
alól - így különösen, ha a vadászterület természeti adottságai ezt indokolják - felmentést adhat.
(3)
A vadászati hatóság, amennyiben a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen indokolttá teszi,
felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét is előírhatja, míg tízezer hektárt meghaladó vagy
különleges rendeltetésű vadászterület esetén felsőfokú végzettségű hivatás vadász igénybevétele kötelező.
(4) Hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő képesítéssel rendelkezik, és
a vadászati hatóságnál hivatásos vadászként nyilvántartásba vették.
51.§ (1) A hivatásos vadász a
működési helye szerint illetékes vadászati hatóság előtt a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű
esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi,
részére azonos sorszámú szolgálati igazolványt és jelvényt és hitelesített szolgálati napolót ad át.
(2)
A vadászati hatóság a hivatásos vadászokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a hivatásos
vadász nevét, lakcímét, szolgálati helyét;
b) a vadászati hatóság által kiállított igazolásokat;
c)
a vadászati hatóság által végzett ellenőrzések eredményét;
d) a hivatásos vadász fegyvertartási engedélyének
számát.
(3) A hivatásos vadászok nevét, szolgálai igazolványul számát, valamint szolgálati helyüket
kétévenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(4) A vadászati hatóság a nyilvántartásból
a hivatásos vadász személyi adatait törli:
a) a hivatásos vadász kérelmére;
b) ha a bíróság a
hivatásos vadászt e foglalkozás gyakorlásától eltiltja; vagy
c) a vadászjegy visszavonásának feltételei
esetében;
d) ha az illetékes hatóság a hivatásos vadász fegyvertartási engedélyét bevonta.
52.§
(1) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság
felhívására nem vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, a vadászati hatóság a hivatásos
vadász alkalmazásáig felfüggesztheti a jogosult vadászterületén a vadászatot, továbbá a szükséges munkálatokat
a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti.
53.§ (1) A hivatásos vadász a vadászati jog
szakszerű gyakorlásának, illetőleg hasznosításának biztosítása érdekében:
a) szakmailag elősegíti
a vadgazdálkodási üzemtervben az éves vadgazdálkodási tervben foglalt előírások teljesítését;
b) ellátja
a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat;
c) közreműködik a vadászat rendjének,
valamint a vadászetikai szabályok megtartásában;
d) köteles az a)-c) pontokkal kapcsolatos megállapításait,
intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíteni.
(2) A vadászati hatóság - kérelemre vagy hivatalból
- legfeljebb egy évre bevonhatja a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét és szolgálati
naplóját, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit
megszegi.
54.§ (1) a hivatásos vadász a vadállomány és élőhelyének őrzése, védelme érdekében - amennyiben
megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek - a jogosult megbízása alapján, a vad, valamint
élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogában áll,
illetve köteles:
a) azt a személyt, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti,
személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására, illetőleg a vadászterület elhagyására
felszólítani;
b) a vadászterületen vagy annak közvetlen közelében tartózkodó személyt a birtokában
levő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea birtoklása jogosultságának igazolására felszólítani,
igazolás hiányában pedig a terméket elismervény ellenében visszatartani;
c) vadvédelmi bírság fizetésének
alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén a személyt a személyazonosságának igazolására felszólítani,
a járművet átvizsgálni, az elkövetésül használt eszközöket - ideértve a járművet is - elismervény ellenében
visszatartani, továbbá az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezni.
(2) Amennyiben a vadászterület
vagy annak egy része a NM kezelésében, illetve használatában levő területtel egybeesik, akkor - e terület
vonatkozásában - a hivatásos vadász az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységét csak az illetékes katonai
szerv hozzájárulásával gyakorolhatja.
(3) A hivatásos vadász - a külön jogszabályban meghatározott
feltételekkel - jogosult szolgálati vadász- és maroklőfegyver használatára, valamint egyenruha viselésére.
A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét - a jogos önvédelmen túl - csak a sebzett szarvas, dám,
muflon, őz és vaddisznó elejtésére használhatja.
(4) A hivatásos vadász feladatának ellátása alkalmával
köteles ruházatán a szolgálati jelvényt viselni, továbbá az erre irányuló külön felhívás nélkül a szolgálati
igazolvánnyal magát igazolni.
55.§ A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt
a Büntető Törvénykönyv 230.§-ának c) pontjában meghatározott, közfeladatokat ellátó polgári őrt a Büntető
Törvénykönyv 229.§-a szerinti büntetőjogi védelem illeti meg.