75.§ Az e törvény szerinti hatósági eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól
szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
76.§
(1) Az eljárási határidő a természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban 90 nap.
(2) A szakhatósági
közreműködésre a 39.§ (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban 30 nap áll rendelkezésre, amely egy
alkalommal, további 15 nappal meghosszabbítható.
(3) Ha hatósági engedély iránti kérelem az egész
ország területére kiterjedő tevékenységre irányul, az első fokú hatósági engedélyezési jogkört a Minisztérium
gyakorolja.
77.§ Az igazgatóság, illetve helyi védett természeti területek esetén a jegyző, jogszabályban
meghatározott előírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására,
különösen a károsodott természeti érték és terület, továbbá a védett természeti érték és terület helyreállítására.
78.§ (1) Az igazgatóság, illetőleg helyi védett természeti terület esetében a jegyző korlátozhatja,
felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető
tevékenységeket. A határozat - a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve
veszélyeztetése esetén - a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(2)
A jogellenesen szerzett, birtokban tartott védett természeti éréket - ha az nem áll állami tulajdonban
- az igazgatóság határozattal lefoglalja, illetőleg elkobozza. Ha a védett természeti érték állami tulajdonba
áll (68.§), akkor azt az igazgatóság lefoglalja és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig
gondoskodik a megőrzéséről.
(3) Az elkobzott védett természeti értékek csak a miniszter által rendeletben
meghatározottak szerint használhatók fel.
79.§ (1) Ha a jogszabályban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat (Kt. 67.§)
elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérését kell készíteni.
(2) Az állapotfelmérés
magában foglalja:
a) az érintett terület természeti értékeinek, azok helyzetének a felmérését;
b)
a természeti értékeket - beleértve a védett természeti értékeket - jelentősen befolyásoló, veszélyeztető,
károsító tevékenységek bemutatását;
c) a tervezett tevékenységek megvalósítása és a gazdálkodás nyomán
a várható változásokat, továbbá a természeti értékek megóvására, elkerülhetetlen károsodásuk csökkentésére
vonatkozó intézkedéseket is.
80.§ (1) Aki tevékenységével
vagy mulasztásával
a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait
megsérti;
b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyeztetni, károsítja, elpusztítja, vagy
védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz;
c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve
azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztető tevékenységet folytat;
d) a védett élő szervezet,
életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja;
e) a természetvédelmi
hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően
végez
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) A természetvédelmi bírságot az igazgatóság,
helyi jelentőségű védett természeti terület esetében pedig a jegyző szabja ki.
(3) A bírság kiszabására
a természetvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított
1 éven túl nincs lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha
a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem
kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
(4) Ha a természetvédelmi bírságot
a) az igazgatóság
szabta ki, akkor a Központi Környezetvédelmi Alap természetvédelmi célokat szolgáló részének,
b) a
jegyző szabta ki [80.§ (2) bekezdés], akkor az önkormányzat környezetvédelmi célokat szolgáló részének
[62.§ (3) bekezdés] bevételi forrása. Ha a települési önkormányzat nem rendelkezik környezetvédelmi alappal,
akkor a b) pontban foglalt bevétel is a Központi Környezetvédelmi Alapot illeti meg.
(5) A természetvédelmi
bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység
korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése
alól.
(6) A természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a bírság
mértékét és megállapításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg.
81.§ (1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi
hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv 345-346.§-aiban foglalt szabályok
szerint köteles megtéríteni.
(2) A természet védelmének szabályai megszegésével okozott kárt magában
foglalja:
a) a tényleges vagyoni kárt,
b) az elmaradt hasznot,
c) a károkozás felszámolásával
kapcsolatban felmerült indokolt költséget,
d) a természeti állatot és minőség károsodásából eredő,
illetve
e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő
nem vagyoni kárt.
(3) Károkozás esetén elsősorban a természetbeni helyreállítást kell megkísérelni,
és a kár ebben az esetben - hacsak a helyreállítást nem a károkozó végzi - magában foglalja az eredeti
állapot helyreállításának költségeit is.
(4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a társadalom vagy csoportjainak
életkörülményei romlásából fakadó nem vagyoni kár megtérítése iránt keresetet az ügyész indíthat [60.§
(2) bekezdés], és a megítélt kártérítést a Központi Környezetvédelmi Alap részére kell megfizetni.
82.§ (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.
Ezzel egyidejűleg a természetvédelemről szóló 1982. Évi 4. Törvényerejű rendelet, valamint - a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a végrehajtásáról szóló, az 58/1986. (XII.10.) MT rendelettel, a 26/1987. (VII.30.)
MT rendelettel, a 88/1990. (IV.30.) MT rendelettel, a 24/1992. (I.28.) Korm. Rendelettel, továbbá a 71/1994.
(V.7.) Korm. Rendelettel módosított 8/1982. (II.15.) MT rendelet (a továbbiakban: Tvhr.) hatályát veszti.
A 82.§ (1) bekezdése a Magyar Közlöny 1996. évi 86. számával helyesbített szöveg.
(2)
A Tvhr. 27.§-ának rendelkezéseit az e törvény 59.§ (2) bekezdésében meghatározott törvény hatálybalépéséig
alkalmazni kell.
(3) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási
ügyekben kell alkalmazni.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő védetté nyilvánítások
előkészítésére és védetté nyilvánítására a védetté nyilvánítás előkészítésének megindulásakor hatályba
lévő jogszabályok az irányadóak.
(5) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt rendelettel, rendelkezéssel,
határozattal védetté nyilvánított természeti területek, természeti emlékek védettségét. Ahol e törvény
védetté nyilvánítást kimondó jogszabályt említ, az alatt érteni kell a védetté nyilvánítást kimondó határozatot
is.
(6) Az (5) bekezdés szerinti országos jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a miniszter
közzéteszi. E jegyzék szükség szerint kiegészíthető az e törvény hatálybalépése után védetté nyilvánított
védett természeti területekkel.
(7) Az (5) bekezdés alapján létesített, védett (fokozottan védett)
természeti területekre - ha a védetté nyilvánítást kimondó határozat vagy jogszabály szigorúbb szabályokat
nem állapít meg - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) Az 53.§ (1)-(3) bekezdései szerinti
Alaptervet első alkalommal a Kt. 110.§-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontban a Nemzeti Környezetvédelmi
Program részeként kell benyújtani.
83.§ (1) A szabálysértésekről szóló, többször módosított 1968.
évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) az alábbi 32/A.§-sal egészül ki:
32/A.§ Természetvédelmi szabálysértés
esetén első fokon a nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság, másodfokon a Környezetvédelmi
és Területfejlesztési Misztérium jár el.
(2) Az Sztv. 39.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság illetékességét az elkövetés helye
alapozza meg, ha ez nem állapítható meg, vagy az elkövetés több igazgatóság illetékességi területén történt,
első fokon a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság jár el.
(3) Az Sztv. az alábbi 116/D.§-sal egészül
ki:
Természetvédelmi szabálysértés
116/D.§ (1) Aki
a) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez
vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól
eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) természeti területen
- beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztető tevékenységet
folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik,
engedély nélkül tüzet rak,
c) a védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen
elpusztítja, megrongálja, illetőleg védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavarja,
d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,
feltéve, hogy a cselekmény
nem bűncselekmény, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről
eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A nemzeti park, illetve természetvédelmi
igazgatóság a jogellenesen szerzett, illetőleg birtokában tartott védett növény- és állatfaj egyedét,
annak bármely fejlődési alakját, származékát, a védett ásványi képződményt, továbbá barlangi képződményt
határozattal elkobozza. Ha az előbbiekben felsorolt védett természeti érték állami tulajdonban áll, akkor
azt az igazgatóság lefoglalja és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntésig gondoskodik a megőrzéséről.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni fokozottan védett természeti terület és érték esetében
is, ha a cselekmény nem bűncselekmény.
84.§ A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 46.§ (4) bekezdése
helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(4) A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával, illetve
a fokozottan védett természeti területté nyilvánítással kapcsolatos más célú hasznosításra a külön jogszabályok
rendelkezései az irányadóak.
85.§ Felhatalmazást kap a
a) Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a 8.§ (3) bekezdésben, 10.§ (1) bekezdésében, 44.§ (4) bekezdésében, 47.§ (1) bekezdésében, 57.§ (2) bekezdésének
első fordulatában, 59.§ (4) bekezdésének első mondatában, 63.§ (3) bekezdésében, 71.§ (3) bekezdésében,
72.§ (3) bekezdésében, 73.§ (2) bekezdésében, 80.§ (6) bekezdésében,
b) miniszter, hogy rendeletben
szabályozza a 24.§ (1) és (2) bekezdéseiben, 28.§ (7) bekezdésében, 29.§ (1) és (3) bekezdéseiben, 30.§
(2) bekezdésében, 36.§ (4) bekezdésében, 44.§ (3) bekezdésében, 48.§ (2)-(3) és (4) bekezdésében, 49.§
(2) bekezdésében, 51.§ (4) bekezdésében, 52.§ (1) bekezdésében, 53.§ (5) bekezdésének első fordulatában,
57.§ (2) bekezdésében, 59.§ (4) bekezdésének második fordulatában, 66.§ (3) bekezdésében, 67.§ (3) bekezdésében,
69.§ (3) bekezdésében, 67.§ (3) bekezdésben, 69.§ (3) bekezdésben, 78.§ (3) bekezdésében,
c) miniszter,
hogy a földművelésügyi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 15.§ (2) bekezdésében és az 53.§
(5) bekezdésnek második fordulatában,
d) földművelésügyi miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben
szabályozza a 11.§ (3) bekezdésében, valamint a 46.§ (2) bekezdésében,
e) népjóléti miniszter, hogy
a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 48.§ (7) bekezdésében
foglaltakat.