V. Rész
A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TULAJDONI ÉS GAZDASÁGI ALAPJAI
Tulajdonjogi rendelkezések

68.§ (1) Kizárólagos állami tulajdonban áll és forgalomképtelen valamennyi barlang.
(2) A védett növény- és állatfaj egyede, továbbá a védett ásványi képződmény állami tulajdonban áll.
(3) A 42-44.§-okban, valamint a 74.§ (2) bekezdésében meghatározott engedélyekben rendelkezni kell a védett növény- és állatfaj vagy a védett ásványi képződmény tulajdonjogáról.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt jogszerűen létesített gyűjteményekben, így különösen kertekben, parkokban, állatkertekben található, védett növény- és állatfajok egyedei, védett ásványi képződmények tulajdonjogára a korábbi rendelkezések az irányadóak.
(5) A barlang kivételével a védett természeti értékek és területek korlátozottan forgalomképesek. Külföldi természetes és jogi személy védett természeti területi tulajdonjogát nem szerezheti meg.
(6) Védett természeti érték és terület tulajdonjogának változásakor az államot elővásárlási jog illeti meg, amelyet az igazgatóság - más jogosultakat megelőzően - jogosult gyakorolni. Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében - sorrendben az igazgatóságot követően - a települési önkormányzatot is megilleti az elővásárlási jog.
(7) Állami tulajdonban álló
a) védett természeti terület elidegenítése - a miniszter egyetértésével, legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel történő csere, vagy törvényben meghatározott más eset kivételével - nem lehetséges,
b) védett természeti érték elidegenítésére, a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül, kizárólag akkor kerülhet sor, ha az természetvédelmi célokat vagy közérdeket szolgál, és az elidegenítéssel a miniszter egyetértett.

Gazdasági és pénzügyi jogi előírások

69.§ (1) A központi költségvetés, az elkülönített állami és fejezeti kezelésű pénzalapokkal összhangban
a) támogatja az Alaptervben meghatározott kiemelt természetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását,
b) támogatja a természetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen a természetvédelmi információs rendszer kiépítése és működtetése, a közigazgatási ellenőrzés, az oktatás, ismeretterjesztés és tudatformálás, a kutatás, a társadalmi természetvédelmi tevékenység területén.
(2) A természet védelme céljainak eléréséhez szükséges pénzügyi fedezetet elsősorban a központi költségvetésben és a természet védelmét is szolgáló elkülönített állami és fejezeti kezelésű pénzalapokban, különösen a Központi Környezetvédelmi Alapban kell biztosítani.
(3) A védett élő szervezetek, életközösségek, ásványi képződmények pénzben kifejezett értékét a miniszter rendeletben állapítja meg.
70.§ A védett természeti terület nevének, jelképének, illetve a természetvédelem jelképének felhasználásáért - a jogosult és a felhatalmazó közötti polgári jogi szerződésben meghatározottak szerint - a felhasználó díjat köteles fizetni.

Támogatások és kártalanítás

71.§ (1) A védett természeti értékek és területek megőrzését állami támogatás nyújtásával, adókedvezmény biztosításával, a természetkímélő gazdálkodást segítő hitelrendszerrel is támogatni kell.
(2) Támogatást kell biztosítani különösen:
a) a természetkímélő gazdálkodást folytatóknak,
b) élőhely rekonstrukciót, élőhely kialakítást végzőknek, kivéve, ha az erre irányuló kötelezettség megállapítására szankcióként került sor.
(3) A támogatás eseteit, mértékét, feltételeit, a kifizetés módját - e törvény keretei között - a Kormány rendeletben szabályozza.
(4) A kötelezettségek megtartását - a támogatás megfizetésének feltételeként - az igazgatóság rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.
72.§ (1) A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből - az e törvény hatálybalépését követően - elrendelt mező- és erdőgazdasági korlátozás, illetve tilalom esetén, vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében a tulajdonos tényleges kárát meg kell téríteni. A természeti kár megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet.
(2) Amennyiben az ideiglenes védetté nyilvánítást annak indokoltsága miatt nem követi vélegess védetté nyilvánítás, a tulajdonos részére az ideiglenes védetté nyilvánításból eredő tényleges kárt meg kell téríteni.
(3) Ha védett természeti területen kívül elrendelt természetvédelmi célú korlátozás, tilalom, egyé hatósági kötelezés miatt a tulajdonos jelentős mértékű termékszerkezet változtatására kényszerül, kártalanítására a (2) bekezdésben meghatározottak az irányadóak. A (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

Felelősségbiztosítás és biztosíték

73.§ (1) Az a jogi személy, más szervezet, egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági tevékenységgel élethivatásszerűen foglalkozó gazdálkodó, aki védett természeti területen veszélyes anyagot használ, vagy egyébként a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentő tevékenységet folytat - külön jogszabályban meghatározottak szerint -, köteles biztosítékot adni, vagy felelősségbiztosítást kötni.
(2) A biztosítékadási kötelezettség és a felelősségbiztosítás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

Védett állat kártételének megelőzésére, a kárviselésre vonatkozó szabályok

74.§ (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti az igazgatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
(2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak az igazgatóság engedélyével és felügyeletével végezhető.
(3) Az igazgatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére közreműködik a riasztásban, befogásban, gyérítésben vagy végzi azt. Az igazgatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha az igazgatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.
(4) Az igazgatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert az igazgatóság
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
Más esetben az ingatlan tulajdonosa maga viseli a kárt.