III. Rész
TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK KIEMELT OLTALMA
Védetté nyilvánítási eljárás

22.§ Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes
a) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket;
b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat;
c) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket;
d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat;
e) élőállat gyűjteményeket;
f) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat;
g) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit;
h) felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínélt;
i) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat;
j) tipikus és ritka talajszelvényeket;
k) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket.
23.§ (1) Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.
(2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tő, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24.§ (1) bekezdés] minősülnek.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában:
a) a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást;
b) a forrás a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanásra, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad;
c) a víznyelő az állandó vagy időszakos vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye.
(4) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó lápok, szikes tavak, kunhalmok és földvárak jegyzékét a miniszter a törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül közzéteszi és a jegyzéket évente felülvizsgálja. A jegyzék tájékoztató jellegű és nem érinti a (2) bekezdés alapján, e törvény hatálybalépésével bekövetkező védelmét.
(5) Ha védett természeti érték, terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket, területet vagy annak egy részét fokozottan védetté kell nyilvánítani.
24.§ (1) Természeti terület [15.§ (1) bekezdés] és más - e törvény 22.§-a alapján - védelemre érdemes földterület
a) országos jelentőségű terület esetén a miniszter
b) helyi jelentőségű terület esetén a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat
rendeletben nyilvánít védetté.
(2) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értéket (pl. vadon élő szervezetet, életközösséget), a továbbiakban fokozottan védetté a területet.
(3) A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza
a) a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi értékek megnevezését,
b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a 21.§-ban, a 39-39.§-ban nem szabályozott - tevékenység körét, valamint lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit.
(4) Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, fokozottan védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. A védettség feloldása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a helyi védett természeti terület védettségének a feloldásához az igazgatóság véleményét be kell szerezni.
25.§ (1) Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg.
(2) Terület védetté nyilvánítását - helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével - az igazgatóság készíti elő. Ha az előkészítés helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást előkészítő települési önkormányzati jegyzőnek, főjegyzőnek (a továbbiakban együtt: jegyző), a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.
(3) Az igazgatóság - a Minisztérium állásfoglalása alapján - a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát 60 napon belül megadja. Ha a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása indokolt, az igazgatóság a védetté nyilvánítás előkészítését hivatalból folytatja le.
(4) Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készít elő.
(5) A (2)-(4) bekezdésben szabályozott előkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.
(6) A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében - egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tűz ki, amelyre - a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal - meghívja az (1) bekezdésben említett javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történő közhírré tétele útján is.
(7) Az előkészítést végző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt előterjeszt a védetté nyilvánításra jogosulthoz.
(8) Helyi jelentőségű védett természeti terület országos jelentőségű nyilvánítása esetén a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a védelmi előírások az e törvényben foglaltaknál, illetve korábbi önkormányzati rendeletben meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak.
(9) A 24.§ bekezdés alapján alkotott önkormányzati rendeletben, a felmentésre vonatkozó szabályok [24.§) (3) bekezdés b) pont] alkalmazásával biztosítani kell a területen a védetté nyilvánítás előtt megkezdett közérdekű tevékenységnek - a közérdekű cél megvalósításához szükséges mértékű - folytatását.
26.§ (1) A védett természeti terület a természetvédelmi hatóságnak meg kell jelölnie és fel kell hívnia a figyelmet annak védettségére, valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre.
(2) Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi.
27.§ (1) Ha valamely védelemre tervezett terület jelentős károsodásának veszélye áll fenn, a természetvédelmi hatóság - az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett - a területet azonnal végrehajtató határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja. A határozatban előírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja.
(2) Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn. Országos jelentőségű védelemre tervezett természeti terület esetén a miniszter - egy ízben - további 2 hónappal meghosszabbíthatja az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes védettséget, ha a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendelet kihirdetése folyamatban van.
(3) Ha valamely terület időszakosan fokozottan védett élő szervezetek élőhelyéül szolgál, amelyek megóvására másként nem biztosítható, az igazgatóság a területet, vagy annak egy részét meghatározott időre - de legfeljebb 3 hónapra az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett -, azonnal végrehajtható határozattal átmenetileg védetté nyilváníthatja.

A védett természeti területek

28.§ (1) A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet:
a) nemzeti park,
b) tájvédelmi körzet,
c) természetvédelmi terület,
d) természeti emlék.
(2) Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése.
(3) Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.
(4) Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A 23.§ (2) bekezdése alapján védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül.
(5) Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A 23.§ (2) bekezdése alapján védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül.
(6) Nemzeti park, tájvédelmi körzet létesítésére kizárólag a miniszter jogosult.
(7) Valamennyi nemzeti park területét - a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által rendeletben meghatározott elvek szerint - természeti, kezelt és bemutató övezeti kategóriákba kell besorolni.
(8) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott országos jelentőségű védett természeti területet, vagy annak meghatározott részét a miniszter jogszabályban tudományos célokra kijelölheti (tudományos rezervátum). E terület fokozottan védetté nyilvánításáról a kijelölő jogszabályban kell rendelkezni.
29.§ (1) Nemzeti parkot, tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet, vagy azok meghatározott részét - ha az nemzetközileg kiemelkedő tudományos értéket képvisel - a miniszter jogszabályban, nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban bioszféra-rezervátummá minősíthet.
(2) A bioszféra-rezervátumon belül a kiemelkedő természetvédelmi érték közvetlen megóvására magterületet kell kijelölni.
(3) A természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá a kutatások folytatását szolgáló erdőterületeket a miniszter, a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, jogszabályban - a 28.§ (1) bekezdése szerinti védett természeti területi kategóriába sorolva - erdőrezervátummá nyilvánítja. Az erdőrezervátum magterületét a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell kijelölni.
(4) E törvény erejénél fogva fokozottan védett a nemzeti park természeti övezete, a bioszféra-rezervátum magterülete, továbbá az erdőrezervátum magterülete.

Védőövezet

30.§ (1) Védett természeti területet - szükség esetén - védőövezettel kell ellátni. A védőövezet kiterjedéséről - a 24.§ (3) bekezdésének b) pontja figyelembevételével - a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni.
(2) A védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához a kötött tevékenységek körét
a) országos jelentőségű védett természeti terület esetében a miniszter,
b) helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat - fővárosban a fővárosi önkormányzat -
rendeletben határozza meg.
(3) A védőövezet rendeltetése, hogy megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelynek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezőtlenül befolyásolnák.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt védetté nyilvánított természeti területek védőövezetét a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül, a (2) bekezdésben meghatározott jogszabályban kell kijelölni.
(5) A védőövezet kiterjedését meghatározó jogszabály hatálybalépése előtt jogszerűen megkezdett tevékenységek folytatását a felmentésre [24.§ (3) bekezdés b) pontja] vonatkozó szabály alkalmazásával biztosítani kell.

Védett természeti területre vonatkozó szabályok

31.§ Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
32.§ (1) A védett természeti területen lévő erdő elsődlegesen védelmi rendeltetésű.
(2) Az e törvény hatálybalépése után védett természeti területté nyilvánított erdők esetében a már meglévő üzemterv érintett részét a védetté nyilvánítást követően az erdészeti hatóság haladéktalanul, a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködésével felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.
(3) E törvény hatálybalépése előtt védett természeti területté nyilvánított erdők üzemterveit - ha azokat a védetté nyilvánítás előtt hagyták jóvá - az erdészeti hatóság a törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködésével felülvizsgálja és szükség szerit módosítja.
33.§ (1) Fokozottan védett természeti területen lévő erdőben erdőgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként, a kezelési tervben [36.§ (3) bekezdés] foglaltakkal összhangban, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(2) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a teljes talaj-előkészítést és a vágásterületen az égetést.
(3) Védett természeti területen lévő erdőben, a kezelési tervben foglaltakkal összhangban
a) erdőnevelést a természetes erdőtársulások fajösszetételét és állományszerkezetét megközelítő, természetkímélő módszerek alkalmazásával,
b) erdőfelújítást a termőhelynek megfelelően őshonos fajokkal és - az (5) bekezdés a) pontja kivételével - természetes felújítási (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) módszerekkel
kell végezni.
Védett természeti területen erődtelepítés kizárólag őshonos fajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.
(4) Védett természeti területen lévő erdőben a fakitermelést vegetációs időszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. Növényegészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni.
(5) Védett természeti területen lévő erdőben
a) tarvágás csak nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban - összefüggően legfeljebb 3 hektár kiterjedésben - engedélyezhető,
b) a fokozatos felújítást követő végvágás összefüggő kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg;
c) a végvágással, illetve tarvágással érintett erdőterülethez kapcsolódó állományrészekben további végvágásra, illetve tarvágásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábban véghasznált területen az erdőfelújítás befejeződött.
(6) A (5) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott tar-, illetve végvágás kiterjedése növényegészségügyi okból és az újulat fennmaradása érdekében, vagy természetvédelmi indok alapján kivételesen meghaladhatja az ott meghatározott területnagyságot.
(7) Védett természeti területen lévő, nem őshonos fafajokból álló erdőben a természetközeli állapot kialakítására a pótlás, az állománykiegészítés, az erdőszerkezet átalakítása, a fafajcserje, az elegyarány-szabályozás és a monokultúrák felszámolása útján kell törekedni.
(8) Véghasználat a (6) és a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a biológiai vágásérettséghez közeli időpontban végezhető.
34.§ (1) A miniszter kezdeményezésére - a természet védelméhez főződő érdekből - külön törvény szerinti különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánítható az a vadászterület, vagy annak az a része, ahol
a) fokozottan védett természeti terület,
b) nemzeti park,
c) bioszféra-rezervátum vagy erdőrezervátum,
d) nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó terület
található.
(2) A természet védelméhez fűződő érdekből különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánítására, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A természet védelméhez fűződő közérdekből különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánított területeken a vad állományszabályozását, a vadászatot az igazgatóság kezdeményezésére, illetve az általa meghatározott természetvédelmi feltételekkel a vadászati hatóság határozata alapján a vadászatra jogosult köteles elvégezni.
(4) Ha a védett természeti érték megóvása más módon nem érhető el, az igazgatóság kezdeményezésére a vadászati hatóság állományszabályozást rendel el.
35.§ (1) Védett természeti területen a 7.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja;
b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről;
c) a terület vagy annak meghatározott része felett a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére vagy szakhatósági hozzájárulásával repülés számára tiltott vagy korlátozott légteret kell kijelölni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a természetvédelmi hatóság, vagy megkeresésére az arra hatáskörrel rendelkező hatóság kötelezi az érdekelteket és meghatozott hatóság kötelezi az érdekelteket és meghatározza a kötelezettség teljesítésétnek módját, így különösen a tevékenység abbahagyását, az eredeti állapot helyreállítását, valamint határidejét.
(3) Védett természeti területen lévő termőföld hasznosítási kötelezettségét a természetvédelmi hatóság függeszti fel.
36.§ (1) A védett természeti területen a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket a védetté nyilvánító jogszabályban kell megállapítani.
(2) Természetvédelmi kezelésnek minősül a védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység.
(3) Valamennyi védett természeti területre - az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű - kezelési tervet kell készíteni. A kezelési tervet 10 évenként felül kell vizsgálni.
(4) A kezelési tervek készítésére, tartalmára; jóváhagyására, a terv készítésére kötelezettre vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
37.§ (1) Védett természeti területen lévő közúton a közlekedési (tartózkodást) - ha az a védett természeti területet vagy értéket zavarja, veszélyezteti, károsítja - a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére az útügyi hatóság korlátozza vagy megtiltja. Helyi közút esetében a korlátozást vagy tilalmat a jegyző rendeli el.
(2) Védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedést és a tartózkodást, az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - ha a védelem érdekei szükségessé teszik - a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, illetve megtilthatja.
(3) Védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani.
(4) Védett természeti területen a hatáskörrel rendelkező hatóság - szükség esetén a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére - építési, telekalakítási tilalmat, illetőleg egyéb, jogszabályban meghatározott használati korlátozást köteles elrendelni.
(5) Kerületi védett természeti terület belterületbe csak akkor vonható, ha a település belterülete is védett természeti terület.
38.§ (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez;
b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, használáshoz;
c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
d) termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához;
e) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
f) nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához;
g) növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
h) horgászathoz;
i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(3) Növény- és állategészségügyi karantén fertőzés és járványhelyzet elhárítása során, az (1) bekezdés g) pontja szerinti eljárás lefolytatása helyett, a természetvédelmi hatóságnak egyidejűleg be kell jelenteni a felhasználandó készítmény fajtáját.
(4) A kezelési terv meghatározhatja a védett természeti területen folytatandó tevékenységnek azokat a feltételeit, amelyek teljesítése a 38.§ (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzése alól mentesít.
39.§ (1) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre, így különösen:
a) földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása;
b) telekalakítás, területfelhasználás, építés, létesítés és használatbavétel;
c) nyomvonalas létesítmény és földmű építése;
d) vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat;
e) ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése során;
f) az erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásokban;
g) bányatelek megállapításának, módosításának, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, valamint a meddőhányó hasznosítására, a kitermelés szüntetetésére, a bánya bezárására vonatkozó műszak üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásának, továbbá a bányászati létesítmények építésének és üzembe helyezésének, valamint egyes gépek és berendezések bányabeli használatának engedélyezésekor, továbbá a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárásokban;
h) termőföld más célú hasznosításának;
i) külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállításának, tárolásának
engedélyezésekor.
(2) A külön jogszabályban meghatározott, környezetvédelmi szempontból történő határértékek megállapítására vonatkozó hatósági eljárásokban- ha a védett természeti területet érinti - az igazgatóság szakhatóságként működik közre.
40.§ (1) Fokozottan védett természeti terület a 38.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl az igazgatóság engedélye kell a területre történő belépéshez, kivéve - feladatuk ellátásához szükséges mértékben - a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyeket.
(2) Fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38.§ (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá - a lehetőséghez képest - a természetvédelmi beavatkozás végezhető.
41.§ (1) A tulajdonos, vagyonkezelő, használó köteles tűrni a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti érték és terület oltalma, tudományos megismerése, bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelítését, bemutatását, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését.
(2) A tulajdonos, vagyonkezelő, használó köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természeti érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időlegesen használja, arra használati jogot szerezzen, vagy tulajdonjogát egyébként korlátozza.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tevékenységekkel okozott tényleges kárt meg kell téríteni.

Védett növény- és állatfajok, társulások

42.§ (1) tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
(2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a tulajdonviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.
(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporítására alkalmas szervének gyűjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;
c) egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon belül átszállításához;
d) egyedének preparálásához;
e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez, termesztésbe vonásához;
f) egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez;
g) egyedének biotechnológiai célra történő felhasználásához;
h) természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez.
(4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi hatóság az engedélyről - a cserjék esetének kivételével - tájékoztatja az erdészeti hatóságot.
(6) Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(7) Fokozottan védett vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfajok esetén a (3), illetőleg (6) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
(8) Fokozottan védett fajok esetében a (3) bekezdés c), f), g), h) pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során első fokon a Minisztérium jár el.
43.§ (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
(2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj
a) állományának szabályozásához;
b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához;
c) egyedeinek mesterséges szaporításához;
d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához;
e) egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához;
f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez;
f) állományai közötti mesterséges géncseréhez;
h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez;
i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához;
j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez;
k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához;
l) egyede fészkének áttelepítéséhez;
m) egyedének háziasításához.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély a külön jogszabályok szerinti állategészségügyi engedélyek beszerzése alól nem mentesít.
(4) Fokozottan védett, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg. Nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj esetében akkor is megadható az engedély, ha az a természetvédelem érdekeivel nem ellentétes.
(5) Fokozottan védett fajok esetében a (2) bekezdés c), f), g) i), l), m) pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során első fokon a Minisztérium jár el.
(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott védett állat befogására, elejtésére irányuló hatósági eljárásban a vadászati, illetve a halászati hatóság szakhatóságként működik közre.
44.§ (1) Az igazgatóság engedélye szükséges állatgyűjtemények, állatkertek, illetve egyéb vadon élő védett állattok tartására, idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek, kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez.
(2) Elhullott, elejtett védett állat egyedét a megtalálónak - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatósághoz be kell jelentenie, illetve be kell szolgáltatnia.
(3) Fokozottan védett növény- és állatfaj élőhelye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint és mértékben - használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el az igazgatóság. A kártalanításra a 72.§ rendelkezései az irányadóak.
(4) A védett növény- és állatfajok védelmére, tartására, bemutatására, hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.
45.§ (1) A visszatelepülő élő szervezetek védetté nyilvánítására a 24.§ (2) bekezdését és a 25.§ (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) A miniszter eltérő rendelkezéséig a visszatelepülő élő szervezetekre a 42-44.§-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Védett, illetve fokozottan védett fajnak minősülnek a védett, illetve fokozottan védett növényfajok, illetőleg állatfajok kereszteződései (hibridjei). Az ilyen fajok védettségére a magasabb védettségi szinthez tartozó szülőfajra vonatkozó szabályok az irányadóak.
46.§ (1) Régi hazai (őshonos) háziállatfaj és fajta az, amelynek kialakulása a Kárpát-medence természetföldrajzi területén történt, vagy tartása, tenyésztése történelmi múltra tekint vissza.
(2) A védett régi hazai háziállatfajok és fajták megőrzésére, egyedei törzskönyvezésére vonatkozó szabályokat, tenyészetési és teljesítményvizsgálati elveket a földművelésügyi miniszter és a miniszter együttes rendeletben állapítja meg.
47.§ (1) A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozások és tilalmak körét a Kormány rendeletben állapítja meg. Eltérő rendelkezés hiányában e fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadóak a védett életközösségekre is.
(2) A védett növény- és állatfajnak nem minősülő védett élő szervezetekre a 42-44.§-ok, valamint az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A barlangok védelme

48.§ (1) Barlang védettsége kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő szakaszára.
(2) Azokat a teljesen vagy túlnyomóan mesterséges üregeket, amelyeknek a felületén utólag létrejött szakmai, tudományos szempontból jelentős képződmények alakultak ki, vagy természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségűek, a miniszter rendelettel védetté nyilváníthatja. A védetté nyilvánított mesterséges üregekre e fejezet előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Barlang vagy a (2) bekezdés szerinti üreg védettségét, vagy fokozott védettségét a miniszter rendeletben feloldhatja, ha a védelmének, fokozott védelmének fenntartásához természetvédelmi érdek többé nem fűződik.
(4) Ha a barlang természetes állapotának fenntartása szükségessé teszi területére jogszabály, az igazgatóság, vagy az igazgatóság kezdeményezésére más, hatáskörrel rendelkező hatóság korlátozást rendelhet el, illetve az védett természeti területté nyilvánítható. Felszíni területnek minősül a földfelszínnek az a része, amely a barlang természetes állapotára közvetlen kihatással van.
(5) Barlang védőövezetét a felszíni területen a miniszter jogszabályban állapítja meg, és ebben rendelkezik a védőövezetre irányadó korlátozásokról is.
(6) Barlangot, barlangszakaszt a népjóléti miniszter által jogszabályban kijelölt szerv - a Minisztérium szakhatósági hozzájárulásával - határozatban gyógybarlanggá nyilváníthat. Egyidejűleg meghatározhatja a gyógybarlang éghajlati tényezőinek védelme és a gyógyhatás zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket.
(7) A barlanggá nyilvánítás és gyógyászati célú hasznosítás feltételit és eljárási rendjét a népjóléti miniszter a miniszterrel együttes rendeletben határozza meg.
49.§ (1) A barlangokat és a 48.§ (5) bekezdés szerinti védőövezetet az ingatlan-nyilvántartásban, külön jogszabályokban meghatározottak szerint - az igazgatóság kezdeményezése alapján - fel kell tüntetni.
(2) A barlangokról - az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül - közhiteles nyilvántartást kell vezetni, az ennek vezetésére jogosult szervet, illetve a nyilvántartás tartalmát a vezetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Barlang, illetve barlangszakasz felfedezését nyolc napon belül be kell jeleneti az igazgatóságnak.
50.§ (1) Az ingatlan tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) tűrni köteles, hogy az igazgatóság, illetve az általa erre feljogosított személyek, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv felhatalmazásával eljáró személyek a barlangot megközelítsék, az idegenfogalom számára kiépített barlangot meglátogassák. Az e tevékenység során okozott tényleges kárt az ingatlantulajdonos (vagyonkezelő, használó) részére meg kell téríteni.
(2) A barlangbejáratot az ingatlantulajdonos (vagyonkezelő, használó) nem veszélyeztetheti, nem rongálhatja meg, nem tömheti el, nem zavarhatja a barlangot élethelyéül használó állatokat, és nem akadályozhatja a barlang hasznosítását.
(3) A barlang bejáratának biztonságáról, ha szükséges szakszerű lezárásáról az igazgatóság gondoskodik.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására az igazgatóságot szolgalmi jog illeti meg, illetve annak az ingatlannak a tulajdonosát (vagyonkezelőjét, használóját), amelyről a barlang nyílik, szolgalmi jog terheli (szolgáló telek). Ennek tényét az ingatlan-nyilvántartásba - az igazgatóság kezdeményezésére - be kell jegyezni.
51.§ (1) A Minisztérium engedélye szükséges
a) barlang, barlangszakasz hasznosításához, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásához;
b) barlang, barlangszakasz kiépítéséhez;
c) barlangi képződmények kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez, külföldre juttatásához.
(2) Gyógybarlang estében az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógyászati hasznosításra vagy ennek módosítására irányuló eljárásban a népjóléti miniszter által a gyógybarlanggá nyilvánításra [48.§ (6) bekezdés] jogszabályban kijelölt szerv szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(3) Az igazgatóság engedélye szükséges a barlangban végzett, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó tevékenységhez, továbbá a barlang állagára, állapotára, természetes élővilágára kiható valamennyi tevékenység megkezdéséhez, így különösen:
a) jogszabályban meghatározott barlangok látogatásához;
b) barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatáshoz, kísérlethez, gyűjtéshez;
c) barlangi búvármerüléshez;
d) az (1) bekezdés b) pontja kivételével műszaki beavatkozáshoz, így különösen bejárat vagy barlangszakasz lezáráshoz, műtárgy elhelyezéséhez, azok felújításához, helyreállításához;
e) filmezéshez, elektronikus képrögzítéshez;
f) a védőövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48.§ (5) bekezdés] meghatározott tevékenységekhez.
(4) A miniszter rendeletben határozza meg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott barlang, barlangszakasz kiépítése körébe tartozó műtárgyak és tevékenységek körét, valamint azokat a barlangokat, amelyeknek látogatása a (3) bekezdés a) pontja alapján engedélyköteles. A (3) bekezdés a) pontja alapján látogatási engedélyhez kötött barlangokban történő túravezetés, valamint a barlangok kutatásának képesítési feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) Barlangban végzendő robbantáshoz, vízjogi engedélyhez kötött tevékenység megkezdéséhez az igazgatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(6) Az igazgatóság hozzájárulása szükséges a barlang védőövezetében végzendő valamennyi tevékenységhez, így különösen:
a) az építési, fennmaradási engedély kiadásához;
b) vegyi anyag tárolásához, felhasználásához, illetve hulladék elhelyezéséhez;
c) területfelhasználás, telekalakítás engedélyezéséhez;
d) ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, szolgáltató tevékenység gyakorlásához szükséges telep létesítéséhez, berendezéseinek felújításához, az alkalmazott technológia megváltoztatásához;
e) nyomvonalas létesítmény és földmű építéséhez;
f) a védőövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48.§ (5) bekezdés] meghatározott tevékenységekhez.

Védett ásványi képződményekre vonatkozó szabályok

52.§ (1) A ritka, különleges nagyságú, kifejlődésű, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványok, ásványtársulások (a továbbiakban együtt: ásványok) és ősmaradványok körét, pénzben kifejezett értékét a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A védett ásványokat, ősmaradványokat lehetőleg eredeti helyükön kell megőrizni, ha ez nem lehetséges, akkor a legkisebb károsodást okozó módszerrel a lelőhelyről eltávolítva, úgy kell elhelyezni, hogy az oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljon.
(3) A bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat, ősmaradványokat az igazgatóságnak be kell jelenteni, és lehetővé kell tenni a leletmentést.
(4) Védett ásványok, ősmaradványok gyűjtéséhez és forgalomba hozatalához az igazgatóság engedélye szükséges.