KIVONAT
(Megjelent a Természetbarát Híradó 1997. májusi számában)
Az Országgyűlés - az egyetemes kultúra részeként elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészség megőrzésben, a személyiség formálásában, a közösségi magatartás kialakítása területén, különleges szerepét az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében - a sportról, a sport igazgatásáról, működtetéséről az Alkotmánnyal, az Európai Sport Chartával és a nemzetközi szerződésekkel összhangban a következő törvényt alkotja:
Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában
1. sporttevékenység: meghatározott szabályok szerint időtöltésként, vagy versenyszerűen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, amely az egyetemes kultúra része, és magában foglalja mind a szabadidősport, mind a versenysport művelését;
2. versenysport: a sportszövetség, sportági szakszövetség által szervezett versenyrendszer keretében végzett sporttevékenység;
3. sportoló: a sporttevékenységet folytató természetes személy;
4. amatőr sportoló: aki sporttevékenységet az egészség megőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése vagy kedvtelés céljából végez, függetlenül attól, hogy részt vesz-e sportági szövetség vagy szakszövetség versenyén;
5. hivatásos sportoló: aki hivatásszerűen, szerződéses jogviszony keretében sporttevékenységet folytat;
6. sportszervezet: alapvetően sporttevékenység folytatására, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján létrehozott sportegyesület, sportszövetség*, és e törvény alapján létrejött sportági szakszövetség, köztestület, valamint az alapvetően sporttevékenység folytatására, támogatására alapított alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, valamint gazdasági tevékenységét döntően sporttevékenység folytatása érdekében végző, vagy sporttevékenységgel megvalósító gazdasági társaság.
AZ ÁLLAM FELADATAI
2. § A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam
a) meghatározza a szervezetszerű sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit;
b) gondoskodik a mindennapos testedzés nevelési-oktatási intézményekhez kötött feltételeiről;
c) támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a fogyatékosok sportját, az olimpiai mozgalmat és a versenysportot;
d) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport népszerűsítését, feltételeinek megteremtését;
e) gondoskodik egyes sportszakember-képzési és sport-egészségügyi feladatokról; ....
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATAI
b) a célkitűzéseivel összhangban támogatja a testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezeteket;
c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sport-létesítményeket;
d) együttműködik az illetékességi területén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a megyei, a fővárosi önkormányzat a testnevelési és a sportszervezési feladatai körében
b) közreműködik a sportszakemberek alapfokú képzésében és tovább-képzésében;
d) gondoskodik - a sportági szakszövetségekkel együttműködve - a játékvezetők, versenybírók, túravezetők képzéséről és továbbképzéséről;
e) segíti a főváros, illetőleg a megye területén (a továbbiakban: illetékességi területén) működő testnevelési, diák-, szabadidő- és versenysport, valamint természetjáró szervezetek tevékenységét, biztosítja az illetékességi területén a diáksport, valamint a sportági szakszövetségek működésének alapvető feltételeit;
f) közreműködik a diák-, szabadidő- és versenysport, valamint a természetjáró események lebonyolításában, illetőleg szervezi azokat;
AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTHIVATAL
4. § (1) Az e törvényben meghatározott egyes központi állami feladatokat az Országos Testnevelési és Sporthivatal (a továbbiakban: OTSH) látja el, amely a Kormány irányítása alatt működő önálló országos hatáskörű államigazgatási szerv.
A SPORTTANÁCS
6. § A sporttal kapcsolatos állami feladatok ellátásának társadalmi segítése, összehangolása, a végrehajtás ellenőrzése céljából, a sportigazgatás társadalmi jellegének erősítése érdekében a sport kiemelkedő szakembereiből, tizenhárom főből álló Sporttanács működik.
7. § (1) A Sporttanács
a) közreműködik a sportszervezetek támogatására szolgáló központi költségvetési pénzeszközök elosztási elveinek, irányainak kidolgozásában, és ellenőrzi az ennek megfelelő felosztást;
b) javaslatot tesz a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési elvekre, irányokra, programokra, részt vesz azok kidolgozásában;
c) véleményezi a sportra vonatkozó állami döntések tervezeteit, valamint ilyen döntést kezdeményezhet.
(2) A Sporttanács az (1) bekezdésben foglalt feladatainak ellátásával összefüggésben a miniszternél intézkedést kezdeményezhet.
8. § (1) A Sporttanács tagjai:
a) a Magyar Olimpiai Bizottság, b) a Magyar Sportszövetség, c) a Sportegyesületek Országos Szövetsége, d) az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa, e) az OTSH, f) a miniszter, g) a Magyar
Diáksport Szövetség, h) a Magyar Szabadidősport Szövetség, i) a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége,
j) a Magyar Természetbarát Szövetség,
k) a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség, l) a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége, m) a Magyar Testnevelési Egyetem egy-egy jelöltje.
(2) A Sporttanács tagjait az érdekelt szervezetek javaslatára a miniszterelnök kéri fel négyéves időtartamra.
A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG
10. § A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) önkormányzati elven szervezett, jogi személyként működő köztestület.
A SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK
14. § (1) Az e törvényben, valamint a nemzetközi sportszövetségek alapszabályaiban a nemzeti szövetségek számára meghatározott feladatok ellátására, önkormányzati elven alapuló köztestületként, országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) működik, amennyiben megfelel a következő együttes feltételeknek:
a) a sportág nemzetközi szövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS) tagja vagy a NOB által elismert sportágak között szerepel;
A SPORT KÖZALAPÍTVÁNYOK
29. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy
a) az olimpiai mozgalom, versenysport, valamint az utánpótlás-nevelés állami feladatainak ellátására 1997. január 1-jei hatállyal Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítványt (a továbbiakban: NSKA) hozzon létre;
b) a gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatására 1997. január 1-jei hatállyal a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítványt - amennyiben azt a kuratórium kezdeményezi - Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvánnyá (a továbbiakban: NISZKA) alakítsa át.
(2) Az NSKA kuratóriuma kilenc főből áll, tagjait a miniszter, a MOB, a Magyar Sportszövetség, a Sportegyesületek Országos Szövetsége, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség és a Magyar Diáksport Szövetség javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet kiemelkedő személyiségei közül.
(3) A NISZKA kuratóriuma kilenc főből áll, tagjait a népjóléti miniszter, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat, a Magyar Természetbarát Szövetség, a Magyar Szabadidősport Szövetség, a Magyar Diáksport Szövetség, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa és a fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteinek javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet kiemelkedő személyiségei közül.
(4) Ugyanaz a személy egyidejűleg nem lehet tagja mindkét kuratóriumnak.
A közalapítványokra vonatkozó közös rendelkezések
30. § (1) A kuratórium megbízatásának időtartama öt év.
(2) A kuratórium határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg, minden tagnak egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kuratórium csak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van az ülésen.
(3) A kuratórium tevékenységét három főből álló felügyelő bizottság ellenőrzi, tagjai az Országgyűlés illetékes bizottsága által kijelölt személyek.
(4) A kuratórium tagja - a 29. § (4) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi okon túl - tisztsége időtartama alatt nem lehet a Sporttanács tagja.
31. § Az állam a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint a sportszakemberek megbecsülése céljából külön közalapítványon keresztül nyújt támogatást.
SPORT CÉLOKAT SZOLGÁLÓ PÉNZESZKÖZÖK MEGOSZTÁSA
32. § (1) Központi költségvetési és közalapítványi támogatásban (a továbbiakban: támogatás) az a sportszervezet részesülhet, amely elszámolt az előző évben kapott támogatással, és nincs lejárt köztartozása, illetve köztartozását folyamatosan az előre meghatározott törlesztőrészlettel teljesíti, és ezt a tényt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes fővárosi vagy megyei szervezete által hatvan napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja.
(2) Központi költségvetési és közalapítványi támogatás kizárólag a szervezet saját forrásának ismeretében nyújtható. A támogatás iránti kérelméhez, pályázatához
mellékelni kell az előző évi beszámolót és a támogatás tárgyára vonatkozó pénzügyi tervet, amely nem tartalmazhat hiányt.
(3) A sportszervezet köteles éves pénzügyi tervet készíteni, megtervezni az állami kötelezettségek fedezetét, mely összeg más célra nem használható fel.
4) A támogatás folyósítása azonnali hatállyal felfüggeszthető, ha a sportszervezet
a) a támogatás igénylésekor lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, vagy
b) a támogatást a megjelölt céltól eltérően használja vagy használta fel, vagy
c) a köztartozása lejárt.
(3) A sportszervezetek a törvény hatálybalépésekor fennálló személyi jövedelemadó tartozásukat 1997. január 1-jétől kezdődően 3 év alatt részletekben törleszthetik.
35. § (1) A gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása a NISZKA útján történik.
(2) A NISZKA bevételi forrásai:
a) a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és hozadéka,
b) az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás,
c) a sorsolásos játékok játékadójának 12%-a,
d) önkormányzatok hozzájárulásai,
e) adományok,
f) támogatói befizetések,
g) magánszemélyek hozzájárulásai.
(3) A NISZKA normatív és pályázati úton nyújthat támogatást.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott bevételek biztosítják a közalapítvány működési kiadásait.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
36. § (1) Az "országos sportági szakszövetség" megjelölést kizárólag az e törvényben meghatározott, köztestületként működő országos sportági szakszövetség használhatja.
40. § (1) E törvény a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.
(2) E törvény 32-35. §-ainak rendelkezéseit 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.
41. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 110. §-a, a 111. §-a (1) bekezdésének "valamint a testneveléssel és a sporttal" szövegrésze, a (2) bekezdésének "testnevelési, valamint sportintézmények" szövegrésze, a 121. § c) pontja, a 128. § (2) bekezdése;
b) a sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet;
42. § (1) A Kormány gondoskodik a 29. §-ban meghatározott közalapítványok alapításával kapcsolatos feladatokról.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a sportági szakszövetségek és sportegyesületek gazdálkodásának,
b) a 37. §-ban foglaltak végrehajtásának, továbbá a sporttevékenységgel összefüggő fegyelmi felelősségnek,
c) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékét és a szükséges képesítési előírások,
d) a sportorvoslás és a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának
szabályait.
* A törvény ezen pontja alapján csak az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet a sportszervezet, tehát pályázni is csak önálló jogi személyek pályázhatnak!