Az újjáalakult EKE története

1994 - 1996

Tudomásunkra jutott, hogy az EKE régi irattára az Állami Levéltárban található, melynek vezetősége közölte, hogy a EKE irattárba való betekintést csak a Belügyminisztérium engedélyezheti. Egy kérvény alapján a Belügyminisztérium 1994. január 26-án engedélyt bocsátott ki, melynek alapján lehetőség nyílott, felügyelet mellett, az EKE központi választmánya és a megyei osztályok szervezeti jogszabályaira, a menedékházak jogi helyzetére, a pénztár és könyvelés adataira, a levelezésekre, valamint az EKE múzeumára és könyvtárára vonatkozó adatok tanulmányozására. E hatalmas munkát Imecs László végezte el. Fontos adatokat sikerült megtudni az EKE Tordai-hasadéki, Bükk-erdei, Királykői, Csukás, Tészlai, Nagykőhavasi, a hargitai Úz Bence, Kászójai, Boksabányai, Rozsályi, Forrásligeti, Pilisi, Ponori menedékházairól. Az engedélyezett hat hét alatt sikerült kijegyzetelni az 1926. április 30 és 1937. június 25 közötti jegyzőkönyvek, valamint az 1891. december 31 és 1937. december 31 közötti pénztárkönyvek adatait. Tovább nem hogy engedélyezték a tanulmányozást, úgymond a további irattári anyagok "nincsenek felleltározva", de amennyiben ragaszkodunk bizonyos adatok felkutatásához, úgy megrendelés alapján azokat kikeresik és rendelkezésünkre bocsátják román nyelvre lefordítva, ívenként 4000 lejért. Reméljük, ha a jogállamiság helyreáll, az EKE visszakapja saját irattárát.

Az irattárban felkutatott adatok alapján a tordai Telekkönyvi hivatal kiadta a Tordai-hasadéki menedékházra vonatkozó kivonatot, amelynek alapján beindítottuk a pert a tordai Ariesul vállalat ellen, amely üzemelteti a menedékházat. A menedékház visszaszerzését szintén Imecs Lászlóra bíztuk. Azóta hét bírósági tárgyalás volt, eredmény nélkül. Reméljük, hogy az új ingatlan törvény alapján talán az EKE is visszakapja ingatlan javait.

1994 januárjától a legtöbb megyében bevezették a turista avatást, a fogadalomtételt ünnepélyes keretek között, az EKE régi hagyományainak megfelelően. Ugyanakkor minden osztály bevezette a természetjáró minősítési szabályzat alkalmazását.

1994. június 26-án emléktáblát és síremléket avattak Réven, Márton Gabriella, Ady Endre első váradi szerelmének tiszteletére, melyen Váradról 70 osztály EKE-tag és 23 vendég, Révről, Élesdről, Szalontáról, Kolozsvárról összesen kb. 300 személy vett részt. Július 2-án emléktáblát avattak Ajtonban, Zeyk Miklós természettudós tiszteletére, majd július 9-én Nagyváradon, Bíró József művészettörténész tiszteletére.

1994. május 14-én tartotta következő tanácskozását az OVT. Ezen résztvettek: Imecs László OVT elnök, Dukrét Géza és Jablonovszki Elemér alelnökök, Martonossy Magda titkár, Kramer Tamás - Besztercéről, Méder Árpád - Nagyváradról, Nagy Béla és Kovács Attila - Brassóból, Dukrét Lajos és Balogh András Sepsiszentgyörgyről, Kerekes Ibolya - Marosvásárhelyről, Molnár Lajos - Tordáról, Solyom László a csíkszeredai CsTTE részéről, Imre István a csíkszeredai Gentiana turistaszervezet részéről, ezenkívül Bagaméri Béla, Máthé Gyula és Behabetz Magda a kolozsvári osztály választmányából, valamint Géczi Róbert, az "Erdélyi GYOPÁR" felelős szerkesztője és Kürti Miklós műszaki szerkesztő. Az újonnan bejegyzett Csíkszeredai "GENTIANA" turistaszervezet elnöke, Imre István ismerteti a szervezetét s kéri csatlakozását az EKÉ-hez, mint társszervezet. A III. Országos Vándortábor megszervezését a csíkszeredaiak vállalták, Sepsibükszádon, amely Háromszék területén van. Bár előzőleg megegyezés történt, hogy közösen szervezik meg a Háromszéki osztállyal, a csíkiek nem tartották ezt be, mely a nézeteltérésekre adott okot. Sólyom László, a CsTTE részéről ismertette a tábor programtervezetét. Ezután bemutatkozott az "Erdélyi GYOPÁR" új szerkesztősége. Géczi Róbert új főszerkesztő ismertette elképzeléseit a lap szerkesztéséről, kivitelezéséről, terjesztéséről. A tanácskozás egy sor javaslatot fogadott el a lappal kapcsolatban: legyen változatos, olvasmányos, minden számban szerepeljen környezetvédelem, tájbemutató, szervezeti élet. Minél több cikk és képanyag legyen a megyei osztályokról. Az OVT működésével kapcsolatban határozat született arról, hogy az alapszabályzat 18. szakaszának 3. fejezetét ki kell bővíteni. Elfogadták a Dukrét Géza alelnök által javasolt hármas felépítést, amely a következő:

l. Legmagasabb szerv a Küldöttgyűlés

2. Két gyűlés között az Országos Vezető Tanács (OVT) vezeti az EKÉ-t.

3. Az OVT gyűlések között, tehát egész éven át az OVT Elnöksége bonyolítja le és a napi ügyeket.

Határozatokat nem hozhat, csak javaslatokat tehet.

A tanácskozás kiegészítette több javaslattal a természetjáró minősítési szabályzatot. Határozat született arra vonatkozóan, hogy az idősebb természetjárók, a turista múlt írásos igazolása alapján, megkaphatják a Kiváló természetjáró címet.

Imecs László bejelenti, hogy az 1994. augusztus 26-i dátummal leköszön az aktív tevékenységről, előrehaladott kora miatt. Bár e tanácskozáson elfogadják az EKE vezetőségének hármas felépítését, már megkezdődött az aknamunka, hogy a Vezető Tanácsot ledegradálják egy egyszerű főtitkári funkcióra. Ez nyilvánvaló semmibevétele az OVT-nek, ami hatott az augusztus 26-án, Sepsibükszádon összeült küldöttgyűlésre: először fordul elő az EKE újraalakulása óta, hogy nem kolozsvárit választanak meg országos elnöknek. A titkos szavazás eredménye a következő volt:

A Küldöttgyűlés, Dukrét Géza javaslata alapján, megválasztotta Imecs Lászlót örökös tiszteletbeli elnöknek.

Bár a sepsibükszádi tábor szervezésébe több hiba csúszott, meg kell emlí teni, hogy több kirándulást szerveztek: augusztus 26-án: Tusnádfürdő - Apor-bástya - Vártető, augusztus 27-én: Szent Anna-tó - Mohos tőzegláp, Csiszárfürdő - Bálványosvár útvonalon. Kristó András előadást tartott a Csomád-Büdös hegycsoport geológiájáról és környezetvédelméről.

Az új elnökség 1994. szeptember 3-án tartotta első gyűlését Kolozsváron, melyen Dukrét Géza elnök székfoglaló beszédében ismertette az EKE Működési Alapelveit, amely tisztázza az EKE szervezeti felépítését, a jogi személyiség fogalomkörét, az alapszabályzat módosítását, az "Erdélyi GYOPÁR" szerepét, az országos vándortábor szervezési problémáit.

Az "Erdélyi GYOPÁR" szerkesztésében mutatkozó hiányosságok miatt felmentették tisztségéből a lap szerkesztőségét, s felkérték főszerkesztőnek Ajtay Ferencet, aki vállalta az új szerkesztő bizottság megszervezését. Döntés született az "Erdélyi GYOPÁR" hovatartozását illetően, melyet jegyzőkönyvbe foglaltak: mivel a lap országos érdekeltségű, az OVT felügyelete alá kerül. Szükséges az alapszabályzat 1. és 20. szakaszának módosítása, s az új elnökség névsorának elhelyezése a bíróságon. A jogi teendők elvégzésére a megbízatást Máthé Gyula mint ügyvezető alelnök kapta. A Vezető Tanács önálló pénztárossal, könyvelővel, bankszámlával kell rendelkezzen. E feladatok elvégzésében Máthé Gyulát Behabetz Magda titkár, Budai Olivér és Somai László jogászok segítették.

Bár a három év torzsalkodásai hatalmi harcai megviselték az emberek idegeit, s már úgy nézett ki, hogy felbomlik az EKE, ettől kezdve lassan megváltozott minden. Miután az alapelvek alapján megtörténtek az átszervezések, az OVT függetlenítette magát a kolozsvári osztálytól, megszűntek a nézeteltérések, a tanácskozások igazi baráti hangulatban zajlottak le. Bár még nagyon sok volt a tennivaló, megkezdődött az igazi építés. Követésre méltó a kolozsvári EKE-tagság kezdeményezése: kibérelte az unitárius egyház Szinden álló lakatlan parókiáját. Az épület javítását és berendezését a Kolumbán házaspár és a lelkes tagság szervezte meg. Jövő évől mint az EKE kulcsos-háza szállást biztosíthat a környékre jövő turistáknak.

1994. október 20-án az Apáczai Csere János Líceum fizikumában megalakult az EKE ifjúsági szakosztálya.

1994. november 3-án Csillag Antal vezetésével, 24 alapító taggal megalakult a Szatmárnémeti EKE Osztály.

1994. december 10-én tartotta soronkövetkező gyűlését az OVT. A következő témaköröket tárgyalták meg: címlista összeállítása, az "Erdélyi GYOPÁR" terjesztése, az OVT költségvetése, minősítési oklevél és jelvény általánosítása, túravezetők közös tábora, a társszervezetekkel való kapcsolat, az alosztályok problémája, mely szerint Rév Nagyváradhoz, Torda Kolozsvárhoz tartozik, jogi bejegyzés a törvényszéken, a tagsági díjak egységesítése, mely szerint 1995. január 1-től a beíratkozási díj 1000 lej, diákoknak, nyugdíjasoknak és munkanélkülieknek 500 lej, a tagsági díj havonta 300 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 150 lej.

1994. december 28 - 1995. január 1 között szervezte meg az EKE ifjúsági szakosztálya Uzonkafürdőn az Ifjú környezetvédők és természetjárók téli táborát. A táborban 12 szervezettől 62 személy vett részt.

1995. április 20-án tették le a Kolozsvári Bíróságon az Alapszabályzat módosítását kérő oktnányt, melyet a Bíróság 2419/1995. május 3. határozatával szentesített. E szerint minden megyében működhet EKE osztály, önálló elnökséggel és ügyvitellel. Ezennel megszűnt az ellentét egyik forrása, amely az OVT és a Kolozs megyei osztály vezetőségének egyes tagjai között fennállt.

1995. március 19-én, 22 alapító taggal megalakult a Székelykeresztúri EKE osztály, dr. Kovács József vezetésével.

1995. május 6-án Kolozsváron tartotta következő munkaülését az OVT melynek napirendi pontjai között szerepelt: a IV. Országos Vándortábor programja a Nagykőhavas lábánál, melynek megszervezését a Brassói osztály vállalta, az EKE csatlakozása a Kárpát Ligához, valamint az Erdélyi Szigethegység Kőrnyezetvédő Tanácsához, az Érdemes Turista cím odaitélése, az EKE 105., újjáalakulásának és az "Erdélyi GYOPÁR" megjelenésének 5. évfordulója melynek megünneplését a Kolozs megyei osztály szervezi meg Szinden, egy évkönyv kiadása, Múlt és jelen címen. A könyvet az "Erdélyi GYOPÁR" szerkesztősége fogja kiadni. A túravezetők közös táborozása június második felében lesz a B ucsecs hegységben, Dukrét Lajos vezetésével. Ezután Ajtay Ferene beszámolt az "Erdélyi GYOPÁR" célkitűzéseiről, a szerkesztői munkáról, majd üdvözölte a "Partium"-ot, a nagyváradiak honistnereti lapját, valanvnt a "Zerge" című közlönyt, a brassóiak környezetvédő lapját. Az OVT megválasztotta cenzori és fegyelmi bizottságát. A háromtagú fegyelmi hizottság tagjai lettek: Somai László jogász hallgató, Dukrét Géza és Máthé Gyula.

1995. július 27 és 30 között szerverték meg a IV. Országos Vándortábort, a Malomdomboknál, a Nagykőhavas lábánál. A sátortáborban közel 180 természetjáró vett részt Erdély és Partium minden részéről, valamint több hazai és magyarországi testvéregyesület képviselői. Július 27-én délután tartotta ülését az országos küldöttgyűlés, melyen a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a kolozsvári osztály még mindig nem adta át az "Erdélyi GYOPÁR" adminisztrálását az OVT-nek. Utolsó terminusnak szeptember elsejét határozták meg. Este kerekasztal megbeszélés volt a meghívott vendégekkel.

Július 28-án kezdődött az ünnepélyes tábornyitás. Kovács Attila, mint házigazda, Dukrét Géza elnök, Imecs László tiszteletbeli elnök, Gödri János Szecseleváros alpolgármestere, Mina László az RMDSz Brassó megyei elnöke üdvözölte a résztvevőket. Ökumenikus áldást tartott Gajdó Zoltán római katolikus plébános és Juhász Péter református lelkész. Ezután felszentelték a Kolozs megyei osztály ajándékát, egy harangot, Máthé Gyula alkotását, melyen a következő felirat áll: "Zengő dalom hű szívekhez szóljon". Ezentúl e harangocska hangja gyűjti majd össze a vándortáborok résztvevőit, indítja túráikat, hirdeti együvétartozásunkat.

11 órakor indultak a túrák a Nagykőhavasra. Három különböző nehézségi fokú útvonal között választhattak: a nehéz útvonal a csúcs megmászása volt, Antal Péter Lehel vezetésével, a közepes nehézségű útvonal a Hétlétra - Medveszakadék - Sziklasor, Kovács Attila vezetésevel, a könnyű útvonal a Caládi út volt Nádudvary György vezetésével. Este Papp Anna és Nádudvary György előadást tartottak Brassó turisztika-történetéről. Szombaton következtek a nagy túrák: a Keresztényhavasra, a Csukás hegységbe és egy könnyebb, a Bolnok menedékházhoz. A túrákról - visszatérők György Papp Margit csángó népművész házát látogatták meg. Az este közös vacsorával tábortűz melletti nótázással és táncolással ért véget.

Vasárnap délelőtt 10 órától kezdődött a kiértékelés és táborzárás.

Az elnökség Kiváló és Érdemes Turista címmel és oklevéllel tüntette ki idősebb túratársainkat. A szervezők emlékplakettel ajándékozták meg a résztvevőket, díjazták a fotokiállítás résztvevőit. A rendezvény az eddig legjobban sikerült vándortábor elismerését nyerte el.

1995. szeptember 1-3 között szervezték meg a magashegyi túravezető felkészítő tábort a Bucsecs hegységben, a Malaiesti menedékháznál, Dukrét Lajos vezetésével. Az oktatásban segédkeztek Kovács István, Jártó Gábor és Fénya József háromszéki túravezetők. A 17 résztvevő a táborozás végén oklevelet kapott.

1995. október 27-én, 36 alapító taggal megalakult az EKE Zilahi osztálya Szabó Árpád vezetésével. Így az EKE osztályok száma, a társszervezetekkel együtt, elérte a 13-at.

Meg kell említeni, hogy az EKE hathatósan segítette a Mályi József budapesti alpinista által vezetett Első Kátpát-koszorú Expedíciót, melynek célja több mint 1600 km-en, a Vaskaputól kindulva végigmenni a Déli- Kárpátok, a Keleti-Kárpátok, a Beszkidek, a Tátra főgerincén a téli időszakban, december 1 és március 31 között. Az expedíció december 7-én indult útjára. A kapcsolattartást Behabetz Magda biztosította, az utánpótlást az úgynevezett völgycsapat, Magyari Gábor budapesti lakos, Gyurka László és Nagy Lajos, kolozsvári EKE-tagok. Az expedíciót anya gilag támogatták: az ATTA cég (Asociatia Transilvana de Turism si Alpinism), a Kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Plébánia, az Erdélyi Református Püspökség, a Kolozsvári Zsinatpresbiteri Evangélikus Püspökség, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága.

1995. december 9-én tartotta következő tanácskozását az OVT a kolozsvári Apáczai Csere János Líceumban. Sor került a túravezetői igazolványok kiosztására, valamint díszoklevelek átadására az "Erdélyi GYOPÁR" szerkesztőségének. Eredményes munkájukért kitüntetést kaptak: Ajtay Ferene - felelős szerkesztő, Fogarasi László - számítógépes szedő-tördelő, Réti Kinga - kartográfus, Szabó Bertalan szerkesztő, Tóthpál Tamás - grafikus és Váradi István - műszaki és képszerkesztő. A tanácskozás fő célja volt az EKE általános stratégiájának meghatározása. Stratégiaváltásra van szükség: alapvető tevékenységnek marad a turizmus, de előtérbe kell kerülnie két tevékenységi irányzatnak: a honismeretnek, valamint a természet- és környezetvédelemnek. Egyre nagyobb szükség van a honismereti tevékenységre. Megmaradásunk, nemzeti tudatunk, önazonosságunk erősítése érdekében elengedhetetlenül szükséges történelmi örökségünk, műemlékeink, népi hagyományaink feltárása, felmérése, ismertetése és megőrzése, az ifjúság ilyen irányú nevelése. Gondot kell fordítani a túravezetők és idegenvezetők honismereti képzésére. Javítani kell a környezetvédelmi tevékenységet. Szükséges ökológiai bizottságok alakítása az osztályok szintjén, kapcsolatok kiépítése a körzetükben található környezetvédő egyesületekkel.

1996. április 25-én újraalakult a Székelyudvarhelyi EKE Osztály. Elnöke Kovács-Kendi Lehel.

A Vezető Tanács 1996-ra a következő rendezvények megszervezését

határozta el:

Sajnálattal állapították meg, hogy nem minden osztály küldte el az anyagot az évkönyv számára. Az évkönyv kiadása előfizetéses alapon fog történni. A Vezető Tanács az évforduló tiszteletére díszoklevelet fog adni azoknak, akik öt év alatt a kimagasló egyesületi, közéleti tevékenységet fejtettek ki. Ez a megyei osztályok javaslatai és a közgyűlésük jóváhagyása alapján fog történni. Mindenkinek el kell készíteni a laudációt és március 15-ig eljuttatni a titkársághoz.

Külön meg kell említeni, hogy az EKE jó kapcsolatokat tart több hazai testvérszervezettel. Ezek: az aradi Asociatia Turistilor Montani, a Liga Carpatina Prieteii Naturii, a dévai Montan Club Floarea Reginei, valamint annak petrozsényi fiókja, a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kőr, a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub. Bővültek a kapcsolatok több természet- és környezetvédő egyesülettel, mint az udvarhelyi Független Öko Klub, a kolozsvári Hero, a marosvásárhelyi Rhododendron, a Miscarea Ecologica Romana, Clubul National de Turism Pentru Tineret, Tineretul Ecologist din Romania, ECOSENS, Grupul Ecologic de Colaborare, Environmental Training Project (ETP).

Különösen bővült ez a kapesolat az ökológiai irányzatú nemkormányzati szervek országos konferenciáján 1995 októberének elején Eforie-n, ahol az EKE résztvett. A résztvevők 30 %-a ökológiai neveléssel, 25 %-a természetvédelemmel, 11 %-a polgári neveléssel foglalkozik. Ezen a konferencián kidolgoztak egy nyilatkozatot, mely a környezetvédelmi törvények hiányosságára, az anyagi támogatás elégtelenségére hívja fel a figyelmet.

1995. november 29 és december 3 között tartották meg Suceava-n az "Eco Bucovina" II. konferenciáját. Ezen a találkozón az EKE részéről a következő javaslatot terjesztették elő: mivel az 1995-ös évi Földnapi rendezvény sok iskolás gyerekkel ismertette meg a természet és környezet szeretetét, május 10-e legyen a "Madarak és fák" napja. Ezt a javaslatot a Suceava-i "Eco Bucovina" terjessze fel a Tanügyi Minisztériumnak jóváhagyás végett.

Nagy segítségünkre van a budapesti Független Ökológiai Központ a GAIA Sajtószemlével, a Szivárvány hírlevéllel, a REC román és angol nyelvű közleményeivel. Jó kapcsolataink vannak magyarországi turista egyesületekkel, a Magyar Természetbarát Szövetséggel, annak több megyei bizottságával, a Magyar Turista Egyesülettel, a Vasutas Természetjárók Szövetségével, a Magyarországi Kárpát Egyesülettel, a Magyar Sportturisztikai Szövetséggel, a Meteor Természetbarátok Egyesületével.

A hazai kulturális egyesületek közül az EMKIÉ-vel tartunk szoros kapcsolatot, ezenkívül az Erdélyi Múzeum Egyesülettel, a Magyar-Örmény Baráti Társasággal, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsággal, a Kriza János Néprajzi Társasággal. Jó kapcsolataink vannak történelni egyházainkkal, s az RMDSz társszervezete vagyunk.

Az eltelt 5 év rázós út volt ugyan, s a már-már veszélyben forgó egység helyreállítása az 1995-ös év legörvendetesebb eseménye volt. A hiányosságokból, nézeteltérésekből tanulva, kialakult egy egészséges szellem, és ha ez nem is tökéletes de világossá vált, hogy az EKE csak úgy folytathatja eredményesen tevékenységét, ha mindenki tehetsége szerint a legtöbbet, a legjobbat és a legszivesebbet adja. Öt év története megtanított, hogy szükséges a turista összefogás, összetartás, a kisebb turista szakosztályok megbecsülése, hogy a lelkes ambíció, a dolgozniakarás ne kallódjon el kicsinyes személyi ellentétek, egyesületi féltékenység miatt, hanem közös munkában, a közös célkitűzésben találkozzék Erdély minden turistája. Közösen munkálkodva szorítsunk kezet egymással a közös életsors, a közös szeretet és célok nevében.


Az Erdélyi Kárpát Egyesület története
Szemelvények a turistaság történetéből
A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
Magyar Természetbarát Szövetség honlapja
Magyar Természetbarát Szövetség honlapja