Dr. Egri Kiss Tibor
A hegymászás napjainkban úgy differenciálódott, hogy az alacsony hazai sziklákon és a mesterséges mászófalakon rendszeresek a sportmászó versenyek, ez a sportmászás. Régen a hazai mászóiskolákban csak az alpinizmusra, azaz a magashegyi mászásra készültek fel.
A sportmászás az egészséges jó fizikai erővel, nagy fantáziával és kitűnő egyensúlyozó képességgel rendelkezők sportja. A biztosításhoz különleges felszerelés és szakismeret is kell. A sportmászás növeli a fizikai erőt a fantáziát és az egyensúlyozást. A biztosítást helyesen végzők között igen ritkán fordul elő zuhanás vagy kőhullásból fakadó súlyos sérülés. Annál gyakoribbak a felületes bőrsérülések és az "egyujjas fogások" miatt az ujj izületeinek és inainak sérülései. Azért mert az ember felépítése olyan, hogy ezt az igénybevételét nem képes elviselni. Az ujj megduzzad, fáj és mozgása korlátozott, a gyógyulása hosszadalmas 30-90 nap nyugalom esetén is. A kötélen ereszkedéstől égési sérülések léphetnek fel a kézen a nyakon és a combokon, ezek gyógyulási ideje is legalább 3 hét. Növekedett a távoli magas hegységekben (Hindukus, Himalája, Pamír stb.) szervezett expedíciók száma is, ám ezek a 6000 m feletti ún. expedíciós mászások annyira különlegesek, hogy ezek rendkívüli élettani hatásaival nem kívánok foglakozni.
Ma már a magas hegyekben óriási tömegek túráznak a "normál utakon" a jó levegő és az igen szép kilátás miatt, ez a MAGASHEGYI TÚRÁZÁS.
Az 1000-4000 m magas hegyek felépítése, a meredek lejtők és a meteorológiai viszonyok igen eltérnek a hazaitól. 2000 m-ig mindenki felmehet, de figyelembe kell venni,hogy a levegő hidegebb (100 méterenként 0,5-1 C fokkal) tisztább, por és baktérium mentes. Ezért is érdemes oda menni. Csökken a levegő nyomása és az oxigén tartalma, de ez még alig érezhető. A magashegyi túrázás ezért is olyan népszerű, mert igen élvezetes, üdít frissít és gyönyöködtet. Nagymértékben növeli a szív, a tüdő és a láb izomzatának erejét, javítja az étvágyat és mégis fogyaszt, csökkenti a vér zsír és koleszterin tartalmát. Fokozza a szexuális aktivitást. A magashegyi túrázásnak vannak veszélyei is, ezért 2000-4000 m-en túrázást már csak az egészségeseknek ajánlom. A magashegyek veszélyei lehetnek objektívek, amelyek a magashegyek sajátosságából erednek és szubjektívek, amelyek az emberek helytelen magatarásából adódnak.
Szubjektív veszélyek:
A hiányos ismeretek súlyos következményekkel járnak, mert a meredek ismeretlen sziklás terepen az eltévedés, különösen rossz látási viszonyok között pl ködben, havazáskor veszélyessé válhat. Megfelelő térkép, tájoló és ezek ismerete nélkül ne induljunk el. A hiányos felszerelés szintén okozott már számos tragédiát. A csúszásmentes vízhatlan bakancs, a jó esővédő alapkövetelmény éppen úgy mint a meleg és tartalék ruházat. MindIg legyen nálunk kesztyű, sapka, ivóvíz, élelem, lámpa és elsősegélycsomag. Igen veszélyes vállalkozás, ha valaki csak rövidnadrágban indul el, különösen ha felvonóval megy 2000 m fölé. Indul 18-20 C fokos melegből és fent 4-6 C fok van, de fagyhat is. Szél esetén a felvonók is leállnak, akkor vagy fentmarad, vagy jöhet le vacogva vizes havas terepen rövidnadrágban. Ez, ha minden jól sikerül, akkor sem igazán nagy élvezet. Pár évtizede 23 kisiskolás fagyott meg a Rilában augusztusban. Jó néhány éve a Fogarasi-havasokban 7 magyarból 5-en hültek ki és haltak meg júniusban, mert eltévedtek az esőben.
Objektív veszélyek:
A hirtelen változások váratlan havazás, magashegyi vihar, zivatar, felhőszakadás, köd, a főn, az erős napsütés, a hirtelen jött nagy hideg. Az időjárás veszélyeire fel kell készülni, a meteorológiai jelentések figyelésével. Megfelelő tartalék öltözet vitelével még melegben is! Vihar esetén időben védett helyre húzódás, várakozás (ez lehet több nap is), vagy időben történő viszszafordulás.
A lavinák 17-80 fokos hólejtőn friss hóban, vagy olvadáskor fokozottabban keletkezhetnek, nehezen kiszámíthatók. Vegyük komolyan a lavina előrejelzést, a figyelmeztetést. Normál turista úton temetett be a lavina 16 komárnói diákot a Magas-Tátrában. Ha nem lehet elkerülni a lavina veszélyes helyet, akkor úgy menjünk, hogy csak 1-2 fő legyen a veszélyes helyen. Lehetőleg esésvonalban közlekedjünk, inkább a kitett gerinceken menjünk. A lavinazsinór, a jelző rádió, nem véd, csak a megtalálást segítheti elő. A magashegységekben a lavinák okozzák a legtöbb halálos balesetet.
A kőhullás a meredek sziklás lejtőkön napsütésben gyakori. Az ilyen helyeket is célszerű elkerülni, viseljünk sisakot vagy sapkát, ha kell a fejünk fölé tartott hátizsákkal is védekezhetünk. Mozgó köveket a túrázók is elindíthatják, ezért óvatosan mozogjunk, a csoport minél közelebb menjen egymáshoz.
A gleccserhasadékok, jégszakadékok szintén lehetnek veszélyesek, különösen ha a hó befedi őket. Ilyen helyen csoportosan minél többen egy kötélen biztosíva mozogjunk. A gleccserhasadékból segítség nélkül kijönni nem lehet! A sérülés és a kihűlés veszélye igen nagy hasadékba zuhanáskor.
A hópárkányok nagyon alattomosak, mert leszakadhatnak. Jó néhány híres hegymászó is igy tűnt el (pl. H. Buhl.)
A sérültek ellátása, szállítása a hazai erdőkben is nehéz, de még sokkal nehezebb a meredek sziklás terepen. Az Alpokban, a Magas-Tátrában van hegyimentő szolgálat, gyors, hatékony. Ha kell helikopterrel is mentenek, ám ez igen sok pénzbe kerül.