A turista szövetség illetve a magyar turista alakulatok valazmilyen formában való egyesítése már a kilencvenes években felszínre került, szoros velejárójaként a sorra alakuló új turista egyesületeknek. Már az 1896. évi eredménytelenül végződött Országos Turista Kongresszus egyik leglényegesebb pontja is ez volt, mely azonban később háttérbe szorult. A szövetségi eszme megvalósításának legfőbb harcosa a Tutistaság és Alpinizmus körül csoportosult fiatatok voltak. A lap hasábjain megszólaltatták az egyesületek elnökeit s végül a mint általános nézet alakult ki a szövetség megalapításának a szükségessége. A legtekintélyesebb, az MKE 1913. november 16-i poprádi választmányi ülését kifejezetten a turista szövetség megalakulásával kapcsolatos végleges állásfoglalás végett hívták össze s a választmány a szövetség megalakulása mellett foglalt állást. Az MTE is a szövetség megalakítása mellett döntött s csak az alapszabálytervezetnél lángolt fel a harc: főleg az MTE részéről kifogásoltak több fejezetet, főleg azt, hogy sportegyesületek turista osztályai is tagjai lehessenek a szövetségnek. Ezt a pontot Holfeld Henrik, a BBTE turista szakosztályának nagytudású és tekintélyes elnöke védte meg teljes sikerrel. A Magyar Turista Szövetseg alakuló közgyűlése 1913. november 30-án volt s azon 11.662 magyar turista képviseletében a következő egyesületek jelentek meg:

• elnök: gróf Teleki Sándor (MKE)
• ügyvezető elnök: Thirring Gusztáv dr. (MTE)
• társelnökök: Balogh Károly (ME)
  Fischer Miklós (MKE)
  Hatvan Ferenc (DTE)
  Jankovics Marcell dr. (MTE)
  gróf Lázár István (EKE)
  Rőser János (TTE)
  Schill József (ATE)
• alelnökök: Demjén Géza dr. (MTE)
  Dénes Ferenc (MKE)
  Kiss József (ME)
• főtitkár: Votisky Zoltán dr. (BETE)
• titkár: Csepcsányi Tibor dr. (BETE)
• jegyzők: Király Albert (TTE),
  Gáspár Jenő dr. (BTE)
• ellenőr: Jóbsz Imre dr. (FSK)

Forrás:
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 204-213. o.]