Az új évszázad első évei a magyrar turistaság lassú, csöndes terjeszkedésével indultak meg. Először Pozsonyban alakult turista egyesület, a Nyugatmagyarozszági TE (1901), majd 1903-ban Sopronban botttott szárnyat a turista gondolat a Dunántúli Turista Egyesület megalakulásával. A következő évben pedig a budaiak reprezentativ egyesülete, a Budapesti (Budai) Torna Egylet felvette az addig űzött testedző játékok mellé a túrázást is és megalakította turista szakosztályát. Ugyanez évben (1904) megalakult az MTE Egyetemi osztálya, melyből 1909-ben az oly sok eredményt felmutató Budapesti Egyetemi Turista Egyesület alakult. 1908-ban a Munkás Testedző E. turista osztálya, 1910-ben a munkásság egyesülete, a Természetbarátok TE, 1911-ben a Budapesti Turista Egyesület, 1912-ben a Gyopár TE és Vándorkedv TE, majd 1914-ben az Encián Turisták alakultak meg. Emellett azonban a két nagy egyesület, az MKE és MTE az ország különböző részeiben több osztályt alakított. Erdélyben pedig az EKE serénykedett. Az alkotó tevékenység sem szünetelt. A Nyugatmagyarországi TE 1904-ben a Dévénytetőn, 1906-ban a Zergehegyen épített mh.-t, az MKE a Gyömbéren és Gutinton (1902), majd a Nagy Fátrában (1906). Felépült a második Dobogókői mh. (MTE, 1906), míg a Mecsekben a Mecsek Egyesület a Misinai kilátót (1908), a kötvetkező évben pedig a Kaiisai Várhegyen az MKE építette a Rákóczi kilátót. Ez időszak utolsó alkotása a Vaskapui menedékhaz volt, melyet 1914-ben épített az MTE Esztergomi osztálya. 1914-ben megalakult az MTE kebelében az Egyetemi osztályˇ. Új színt s a fiatalság friss lendülete hatalmas lökést adott a magyar turistaságnak s a Magas Tátra is tettvágytól duzzadó új munkaerőket kapott az ifjú egyetemistákban, Serényi Jenő, Zsitvay Tibor Karafiát Jenő, Horn K. Lajos, Wachter Jenő, majd Komarnicki Gyula és Komarnicki Román voltak a fiatal gárda vezetői s a legnehezebb tátrai alpin feladatokat is sikerrel oldották meg. A fiatalok nagy lendülete és az MTE idősebb vezetőinek a megfontoltsága azonban sehogyan sem tudta egymást kiegyenlíteni és kiegészíteni, ami végül is az egyetemi gárda kiválásához és 1909-ben az önálló BETE megalakulásához vezetett. Az egyetemisták - ha lehet - még fokozták tevekenységüket. Nemecsak szóvat és tettel, de tollal is szolgálták a Tátra és a magyar turistaság ügyet. 1910-ben megindították minden idők legmagasabb színvonalú magyar turista lapját, a Turistaság és Alpinizmus-t. Majd 1912-ben hagyta el a sajtót több kisebb szakkönyv után a háromkötetes Magas Tátra kalauz. De nemcsak a Tátrában, külföldön is folytatták a magyar hegymászók elődeik tevékenységét. Kimagasló alakja ez időnek Jankovics Marcell, aki nevezetes hegymászásaival és avatott tollú útleírásaival legkiemelkedőbb egyénisége századeleji magyar turista életnek. A minden vonalon tekintélyre szert tett fiatal hegymászó gárda már a Turistaság és Alpinizmus megindulásatól kezdve lelkes szószólója volt annak az őszeszefogó szervezet létrehozásának, melyet már a múlt században megpendítettek a magyar turistaság vezetői, de amely különböző okok miatt sohasem tudatt testet ölteni. Mert a fiatal gárda a magyar turista szervezetek összefogó keretének a végső megalkotását tűzte ki egyik céljának és sok évi fáradtságos munka után végre 1913-ban megszületett ez a szervezet, a Magyar Turista Szövetség.

Forrás:
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 204-213. o.]