A Tátra, amely a Központi Kárpátok legmagasabb részeként a Kárpátok 1200 km hosszan elnyúló hegykoszorújának É-i részén fekszik, a világ legkisebb terjedelmű magashegysége. Szlovákia és Lengyelország határán, valamint négy nagy folyó, az Árva, a Vág, a Poprád és a Dunajec medencéi és völgyei fölé magasodik a két szomszéd ország legmagasabb hegysége, melynek kristályos magját a Liptói-Tátra és a Magas-Tátra képezik. A hegység magját Ny-on az Árva-liptói mészkőhegység, K-en a Bélai-Tátra, míg É-on a Lengyel-Tátra túlnyomóan mészkő alkotta hegyei foglalják keretbe.

A Központi Kárpátokat általában két nagy részre szokás szétbontani. Ny-i felét a Liptó-árvai mészkőhegység és a Liptói-Tátra alkotják, míg K-i felét Szepesi havasoknak is nevezik a kutatók. A K-i részt aztán további három részre oszthatjuk. Legnagyobb és legmagasabb része a tulajdonképpeni Magas-Tátra a Lengyel-Tátrával együtt, míg kisebbik része a Bélai-Tátra. Ez a turistakalauz a fenti részek közül legrészletesebben a Magas-Tátrával foglalkozik, de bőséges információt talál a T. olvasó a Liptói-, a Bélai- és a Lengyel-Tátráról is.

A Tátra egyes részeinek geológiai felépítése igen eltérő képet mutat. Míg a Magas-Tátra és a Liptói-Tátra fő kőzete a gránit, addig a Bélai-Tátrának és a Lengyel-Tátra nagy részének fő alkotóeleme a mészkő.

A Tátra területe nem túl nagy, mindössze 785 km2 (összehasonlításként az Alpok 175.000 km2). Ebből maga a Magas-Tátra (a szlovák és a lengyel oldalon együtt) 335 km2-nyi talapzaton áll, a Liptói-Tátra (a lengyel oldalon fekvő Tatry Zachodnie-val együtt) 383 km2, míg a Bélai-Tátra 67 km2 területű.

A Magas-Tátra főgerince kb. 26 km hosszú, összefüggő gránittömeget alkot, míg legnagyobb szélessége légvonalban (beleszámítva a Lengyel - Tátrát is) 17 km. A Liptói-Tátra főgerince kb. 42 km hosszú, míg a Bélai-Tátra hosszúsága kb. 7 km, így a teljes tátrai főgerinc hosszúsága kb. 75 km, de a hegység légvonalban mért hosszúsága 56 km körül van. A főgerinc legmélyebb hágói a hegység két szélén találhatók. A Liptói-Tátra Ny-i oldalán fekszik a Sedlo Pálenica, amely 1570 m tsz.f.m-ú, míg a Magas-Tátra K-i végén találjuk az 1749 m tsz.f.m-ú Kopa-hágót.