Magyar Turista Szövetség - MTSz

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 130-131. o.


A turistasággal foglalkozó egyesületeknek szövetségbe való tömörítése, de ez különböző akadályok miatt csak 1913-ban sikerült. 1913. november 30-án a következő egyesületek alakították meg a MTSz-t:

Egyesület
Budapesti (Budai) Torna Egylet t. o.
Budapesti Egyetemi Turista Egyesület
Magyarországi Kárpát Egyesület
Magyar Turista Egyesület
Sportkedvelők Köre
Természetbarátok Turista Egyesülete
Dunántúli Turista Egyesület
Magyar Ált. Hitelbank Tisztv. SE. t. o.
Munkás Testedző Egyesület t. o.
Budapesti Turista Egyesület
Mecsek Egyesület
Gyopár Turista Egyesület

továbbá a következő részben megszűnt, részben elszakított részekre került egyesületek:

Egyesület
Alba Sí Club
Magánalkalmazottak TE
Nyugatmagyarországi TE
Magyar Tanítók TE
Fővárosi Sport Kör 1897 t. o.
Selmecbányai Főiskolai Athletikai Club t. o.
Aradi TE

Az MTSz első tisztikara a következő volt: A szövetség munkája tulajdonképpen csak az I. világháború után indulhatott meg. 1917-ben csatlakoztak a szövetséghez azok az egyesületek is, amelyek eddig idegenkedtek a szövetségi eszmétől. 1917-1918-ban a szövetséget szakvéleményező testületnek ismerték et az összes hatóságok és intézmények s javaslatait el is fogadták.

1918. március 7-én a szövetség beadvánnyal fordult a földművelésügyi minisztériumhoz, hogy az 1913, évi XIII. tc. alapján létesített turista alapból a menedékházak és útjelzések javítására segélyt utaljon ki a turista egyesületeknek. Hét egyesület 52.000 korona segélyben részesült ekkor.

1918. november 29-én tartotta első vándorgyűlését a szövetség, színhelye Sopron volt. A tilos területek megnyitása érdekében már ez időben akciót indított a szövetség: kidolgozták a turistatörvény vázlatát, fegyelmi szabályzatot készítettek, pályázatot írtak ki a turista tízparancsolat megírására, megkezdték a turista szempontból fontos szállóhelyek és természeti emlékek országos összeírását, pályázatat hirdettek útleírásokra és fényképekre.

A szövetség aktív munkája nagyrészt a szakbizottságokban folyik. A szövetség először 8 szakbizottságot alakított: munka, műszaki, feltáró és kirándulási, idegenforgalmi, jogi, helynévmagyarosító, sajtó- és szakirodalmi, mentés és vezetőűgyi. Az idők folyamán a szövetség munkaköre óriási módon kibővült s ma az első 8 bizottsággal szemben 15 bizottság intézi a szövetség, illetve a turista társadalom ügyeit. Ezek:

A szövetség 1931. május 16-június 21-ig tartó időben rendezte meg Budapesten az Országos Magyar Turista kiállítást s a kiállítás anyagának egy részéből keletkezett a turista múzeum. 1931. szeptember 7-13. között Budapesten rendezte meg a szövetség a Nemzetközi Turista Kongresszust. 1930-ban allították fel a szövetség turista könyvtárát, 1930-tól vezetőképző tanfolyamokat rendeztek s 1933-ban rendszeresítették a vezetői vizsgákat.

A szövetség alapszabályai megjelentek 1914, 1924, 1929 és 1935. években.

A szövetségi értesítő 1926 óta jelenik meg.

A Magyar Turista Szövetség elnökei:

Másodelnökök: Főtitkárok:


Forrás:
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 130-131. o.]