Magyarországi Kárpátegyesület - MKE
Első késmárki korszak (1873 - 1883)
MKE jelvénye
Már az első évtized tökéletesen kialakította az egyesület tevékenységének határait és fő irányait,
valamint kiépítette a Magas-Tátra feltárásának és idegenforgalmi kiépítésének teljes munkatervét.
Az első tizenegy esztendőben az MKE kilenc menedékházat épített:
- Rózsa-menedékház a Tarpataki-völgyben, 1875
- József-menedékház a Csorba-tónal, 1875
- Egyed-menedékház a Weidau-réten, 1876
- Hunfalvy-menedékház a Felkai tónál, 1878
- menedékkunyhó a Szalóki Háromtónál, 1878
- menedékkunyhó a Menguszfalvi-völgyben, 1880
- első Majláth-menedékhát a Poprádi-tónál, 1879
- második Majláth-menedékház a Poprádi-tónál, 1881
- második Egyed-menedékház a Zöld-tónál, 1884
A legfontosabb déli völgyekbe (Menguszfalvi-, Felkai-, Késmárki-völgy) valamint a Bélai-Tátrába
utakat épített vagy javított.
Lajstromoza és felügyelete alá vonta a hegyivezetőket.
Az egyesület értékes munkát végezett kulturális téren is:
- már 1874-ben megindította az MKE Évkönyveit, 1917-ig 44
kötet jelent meg
- kiadta Kolbenheyer Károly Tátra-téréképét és kalauzát,
utóbbit német és magyar nyelven,
- Payer Hugó kárpáti bibliográfiáját,
- támogatta a tudományos kutatásokat,
- megindította a természetvédelmi mozgalmat,
- a korszakot mintegy lezárta Dénes Ferencnek az MKE első tíz
esztendejét tárgyaló munkája.
A Magas-Tátrában megindult munka visszhangjaként a turistagondolat lassan talajra talál az ország
egyébb vidékein is: megindulnak az osztályalapítások. 1877-ben Budapesten (ez az első Budapesti
Osztály rövidesen megszűnik), 1878-ban Siegmeth Károly
kezdeményezésére Ungvárott, 1880-ban ugyancsak Siegmeth buzgólkodásából Máramarosszigeten
(ez a két osztály 1882-ben Keleti Kárpátok Osztályává egyesült), 1881-ben ugyancsak Siegmeth
indítványára az Aggteleki barlang kezelésére Rozsnyón, 1882-ben Iglón és Selmecbányán alakultak
osztályok. A Budapesti Osztály kivételével valamennyi az alkotó munkából is kivette részét s
hozzáláttak hegyvidékeik feltárásához. Az egyesület tevékenységének ez a nagyvonalú kibontakozása
azonban évről évre hatalmasabb anyagi fedezetet kívánt volna, holott az 1880-as évektől ez a fedezet
meglehetősen megcsappant. Felvetődött a takarékosság kérdése, kifogásolták a túl nagy adminisztrációt;
mindebből viták, ellentétek származtak, amelynek következményeként
Döller Antal lemondott s az új székhely az új ügyvezető:
Róth Sámuel lakóhelyére, a megye székhelyére: Lőcsére került.
Az MKE első késmárki korszakának elnökei:
E korszak legaktívabb tagjai:
Irodalom:
- Alfréd Grósz: Die Hohe Tatra, Die Geschichte des Karpathenvereins, Stutgart 1961.
- MKE Évkönyve, 1922-1923., 3. szám, 50 éves jubileumi szám
- Dénes Ferenc: Gründung, Entwicklung und Tätitgkeit des Ungarischen
Karpatenvereins, Lőcse 1883.
- Posewitz Tivadar: A Magyarországi Kárpátegyesület története 1873-1898, Igló 1898.
Forrás:
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 131. o.]
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995, 703-704. o.]
