Magyarországi Kárpátegyesület - MKE

Első késmárki korszak (1873 - 1883)


MKE jelvénye

MKE jelvénye


Már az első évtized tökéletesen kialakította az egyesület tevékenységének határait és fő irányait, valamint kiépítette a Magas-Tátra feltárásának és idegenforgalmi kiépítésének teljes munkatervét. Az első tizenegy esztendőben az MKE kilenc menedékházat épített:

  1. Rózsa-menedékház a Tarpataki-völgyben, 1875
  2. József-menedékház a Csorba-tónal, 1875
  3. Egyed-menedékház a Weidau-réten, 1876
  4. Hunfalvy-menedékház a Felkai tónál, 1878
  5. menedékkunyhó a Szalóki Háromtónál, 1878
  6. menedékkunyhó a Menguszfalvi-völgyben, 1880
  7. első Majláth-menedékhát a Poprádi-tónál, 1879
  8. második Majláth-menedékház a Poprádi-tónál, 1881
  9. második Egyed-menedékház a Zöld-tónál, 1884
A legfontosabb déli völgyekbe (Menguszfalvi-, Felkai-, Késmárki-völgy) valamint a Bélai-Tátrába utakat épített vagy javított.

Lajstromoza és felügyelete alá vonta a hegyivezetőket.

Az egyesület értékes munkát végezett kulturális téren is:

A Magas-Tátrában megindult munka visszhangjaként a turistagondolat lassan talajra talál az ország egyébb vidékein is: megindulnak az osztályalapítások. 1877-ben Budapesten (ez az első Budapesti Osztály rövidesen megszűnik), 1878-ban Siegmeth Károly kezdeményezésére Ungvárott, 1880-ban ugyancsak Siegmeth buzgólkodásából Máramarosszigeten (ez a két osztály 1882-ben Keleti Kárpátok Osztályává egyesült), 1881-ben ugyancsak Siegmeth indítványára az Aggteleki barlang kezelésére Rozsnyón, 1882-ben Iglón és Selmecbányán alakultak osztályok. A Budapesti Osztály kivételével valamennyi az alkotó munkából is kivette részét s hozzáláttak hegyvidékeik feltárásához. Az egyesület tevékenységének ez a nagyvonalú kibontakozása azonban évről évre hatalmasabb anyagi fedezetet kívánt volna, holott az 1880-as évektől ez a fedezet meglehetősen megcsappant. Felvetődött a takarékosság kérdése, kifogásolták a túl nagy adminisztrációt; mindebből viták, ellentétek származtak, amelynek következményeként Döller Antal lemondott s az új székhely az új ügyvezető: Róth Sámuel lakóhelyére, a megye székhelyére: Lőcsére került.

Az MKE első késmárki korszakának elnökei:

E korszak legaktívabb tagjai:

Irodalom:

Forrás:
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 131. o.]
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995, 703-704. o.]