Valamikor az idők homályában úgy alakult, hogy az embernek módja adódott a gondolatait kifejezni. Azóta ez a képességünk sok változáson ment át és ma már gondolatainkat láthatóvá is tudjuk tenni. Rendszereztük is ezeket a gondolatokat és kérdéskörök szerint csoportosítjuk őket. Ebben a könyvben cselekedeteinknek egy meglehetősen összetett területével, a hegymászással és a turizmussal, valamint az ezen tevékenységekkel összefüggésbe hozható írásokkal ismerkedhetünk meg.
Az olvasót nyilván érdekelheti, hogy hogyan fog valaki egy ilyen nagy fára fejszét. A bármilyen tevékenységet folytató embert kell hogy érdekelje elfoglaltságának múltja, formái, az elődök munkája és így tovább. Bár én a barlangok labirintusaiban kezdtem az első lépéseket, mégis hamar sor került az elkerülhetetlen és meghatározó találkozásra a sziklával és a hegyekkel. A megismerés módjául a könyveket választottam. Az első polcból könyvszekrény lett és a családi hagyományból is táplálkozó könyvszeretet elvezetett az első könyvjegyzékig. Ekkor derült ki, hogy a hegymászás irodalma óriási, hazai irodalma is az és tekintettel arra, hogy utolsó feldolgozására mintegy 115 éve került sor (Payer Hugo: Bibliotheca Carpatica, Igló, 1880.), talán meg lehetne próbálkozni vele. Kezdetben csak mellékesen jutott időm ilyesmire az aktív hegymászás, az oktatói és vezetői munka mellett, de amikor Komarnicki Gyulának segíthettem utolsó nagy tátrai hegymászókalauza segédmunkáinál, már nem úgy néztem első jegyzeteimre, mint régebben. Később Dezsényi Jánossal, a Hegymászó korábbi szerkesztőjével, az általa vezetett Magyar Földrajzi Társaság hegymászó szakosztályának keretei között több alkalommal jöttünk össze idős hegymászókkal. Majd 1992-ben egy kis társaságot alakítottam a magyar hegymászás történetének megőrzése és felelevenítése érdekében. Fokozatosan gyűlt az anyag és elérkezett az idő, amikor a kiadásra is gondolhattam.
Ennek a könyvnek az a célja, hogy megkönnyítse szakirodalmunk megismerését. Felmérhetetlen irodalmi kincseket semmisítettek meg - sok más mellett - az igazságtól remegő kezek és nekünk utódoknak az kell legyen az alapvető kötelességünk, hogy a megmaradtakat megőrizzük és a pótolhatót pótoljuk. Olvasni mindenki tud, vegyük kézbe olyan komoly érdeklődéssel a hegyek írott relikviáit, mint ahogyan azok íródtak. Manapság sokan vannak, akik mindent könnyen akarnak megszerezni. Amihez így jutunk hozzá egyrészt értéktelen, másrészt a siker látszatával leplezi az űrt. Ha a céljaink komolyak, sose kíméljünk időt és fáradságot. Ismerjük meg a hegymászás és a turistaság irodalmát, fedezzük fel rejtett értékeit!
A Kárpátmedence a magyarság otthona, hegyei a magyar hegymászás bölcsője, története szorosan kapcsolódik az ország történelméhez, irodalma a magyar irodalomhoz és művészethez. A hegyek történetében Kossuth Lajos, Jókai Mór, Kodály Zoltán, József Attila és sokak nevével is találkozhatunk, ha a különlegességeket keressük. De a hétköznapok, a magányos gondolatok a kultúrkör, a tudomány és a szakkérdések éppoly természetes anyagai a témának.
A könyv forgatójának fel fog tűnni a sok szakterületet érintő és nem szétbontott forma. Célom az volt, hogy egy általánosan használható gyűjteményt adjak közre, amely szakemberek, például antikváriusok, hegymászók mellett a "gyanútlan érdeklődő" számára is mondhasson valamit, ugyanakkor az elérhető legteljesebb képet adja a nulla évtől a megjelenésig a hazai hegyi és turista irodalomról.
A cél érdekében engedményeket kellett tenni. Ha egy műről csak kétféle ismeret állt rendelkezésre, azt is közlöm, de ha több helyen többféle - netalán eltérő is -, akkor azokat mindet külön-külön felsorolom, természetesen a forrásokkal együtt. A "Használati tájékoztató" című fejezet részletesen ismerteti a bibliográfia gyakorlati kezelésének módját.
Végezetül köszönetemet szeretném kifejezni:
Budapesten és Csobánkán, 1994. júliusában
a Szerző
| A Kárpátmedence magyar vonatkozású hegymászó és turista irodalma |
|