Az első versenyt (1911. február) hóból készített szükségsáncon (Gerlachfalva fölött) bonyolítják le, amely alig 10 m-nyi ugrásokat tett lehetővé. Guhr M. dr. építi 1912-ben (mintegy 1000 K költséggel) az első állandó jellegű sáncot Széplak fölött, a Kereszthalom D-i lejtőjén; ezen tartják 1912-től egészen 1923-ig a versenyeket. Ez a sánc 28 m-ig terjedő ugrásokat látott. Ugyancsak Guhr dr. épített 1913-ban a Sárga-fallal szemben is egy ugrósáncot, ez azonban már nem készült el teljesen s rajta versenyt sem tartottak.

A sísportnak háború utáni nagy fellendülése közepette mindjobban érzik egy modern sánc hiányát s ezért Guhr M. dr. 1923-ban mintegy 12.500 csK költséggel a Sziléziai-ház fele útjának táján, a Felka-patak nyugati partján új nagy sáncot épít (Guhr-sánc), melyet 1924-ben avatnak s azóta a szerzett tapasztalatokhoz képest állandóan javítanak. Mindezek folytán az első év 32 m-es ugrása lassan 58 m-re javul. A versenyzők és nézők kényelmére, de egyúttal turisták nyári használatára is Guhr M. dr. a sánc közeleben 1926-ban 15.000 csK költséggel menedékházat épít (Guhr-kunyhó). Ez a sánc lesz a KV házi sánca, versenyeinek színhelye.

A cseh síszövetség az állam hathatós támogatásával Csorba-tó közelében, a Mlinica-völgyben épített modern nagy sáncot (Jarolimek-sánc, 1928) ; nekifutóját 1929-ben 46 m magas állványra építették. A sáncrekordot mintegy 70 m-re tolták ki, a sánc jelenleg a SKVT tulajdona.

A lengyelek Zakopane fölött a Gubalowkán építettek 1928-ban hatalmas sáncot s a FIS versenyek alkalmával ezen 60 m körüli (versenyen kívül 70 m-en felüli) ugrásokat értek el.

Ótátrafüred 1929-ben épít gyakorlósáncot, mely mintegy 20-22 m-es ugrásokat enged meg; sáncot terveznek Tátralomnic környékén is.

A síversenyzés nagy fellendülésének lázában csaknem úgy látszott, hogy a síelők szerényebb fajtájáról: a hegyeket-völgyeket turistamódra járó túrasíelőről teljesen meg fognak feledkezni. De még sem tették, sőt úgy látszik, hogy a jövőben még fokozottabban fognak róla gondoskodnt.

A túrasíelő első kívánsága hogy módjában legyen mesterségét alaposan elsajátítani. Igaz, hogy a Tátrában a síiskoláknak az a nagy hálózata és rendszere, mely az Alpokban virágzik, itt nem fejlődhetett ki. A fürdők ezirányú próbálkozásai (1904-1905: H. Hansen norvég síoktató Tátrafüreden; 1908-1909: Schaffer M. lilenfeldi, majd 1910-1911 : S. Neumann norvég iskolája Széplakon, a háború után Porpáczy L. Tátrafüreden, stb.) nem tudták a fürdőközönséget teljesen meghódítani; több sikerrel járt néhány, a turisták számára rendezett húsvéti sítanfolyam (1918-1921: Poprádi- tó, 1922 után több ízben a Zöld-tó), de a Magas-Tátra általában nem túlságosan alkalmas erre: drága s síterepei többnyire nehezek.

A téli útjelzések szokott módja: a póznajelzés 1928-ban veszi kezdetét, amikor is a KCST Csorbató-tól a Háromforrásig vezető, télen igen nehezen követhető útvonalat, a KV pedig a Guhr-kunyhótól a Sziléziai-házhoz vezető útvonalat jelzi; 1932-1933 telén a KV póznajelzést készít a Zöldtó-tól a Kopa-hágón át Javorina felé is. Külön téli útirányt jelzett a KV 1933-1934 telén a Fehérvíz-völgyében is.

A MT síkalauzának egyes részeit (Bélai-havasok 1912, Csorbai-tó 1914) Hefty dolgozza fel legelőször. Az egész Tátra síkalauzának vázlatát (téli hegymászások címén) már a TA Tátrakalauza (1914) is tartalmazza, az igazi önálló síkalauz ellenben Reichart dr. tollából a KV kiadásában 1933-ban jelenik meg.

Új ötletet vetett fel Guhr 1931-ben: az erdőknek a sífutásra általában kedvezőtlen övét széles pásztáknak kivágásával kellene megjavítani; a tervet úgy a síelők társadalma, mint az érdekelt hatóságok és birtokosok megértéssel fogadták, úgy, hogy a terv fokozatos megvalósítására a lépéseket már megtették (sőt a Tátrában az ötletet 1933-1934 telére már meg is valósították).

A Magas-Tátra télisportélete voltaképen a ródlisportnak bevezetésével indul meg: id. Reichart D. honosítja meg ezt a szórakozást Tátrafüreden. Az első télen (1904-1905) még a Poprádnak levezető országutat használják, de rövidesen a tarajkai kocsiutat (2.7 km) rendezik be erre a célra. E sport fejlesztésére már az első télen megalakul Ormódy V. elnöklésével a Tátrafüredi Télisportklub, amely a budapesti Utazási és Idegenforgalmi RT-al megállapodást létesít: a klub karbantartja a pályát, a vállalat pedig sportszerekről gondoskodik. Rövidesen 60 ródli és öt bob hátán nyargal vígan a Nagyszálló előkelő téli közönsége. Az 1905-1906-os tél már meghozza az első házi, majd az első nemzetközi versenyt; ettől fogva a ródli- és bobbajnokság a téli sportélet állandó műsorszáma lesz.

A példa másutt is követésre talál: az 1906-1907-es télen Tátralomnic (itt is "Tátraklub" alakul), a következőn Széplak vezeti be ezt a sportot; utóbbi hely pályája a Sziléziai-ház kocsiútja (hossza 3.5 km, 8 fordulóval, átlag 12% eséssel), Tátralomnic ellenben 1909-ben kincstári segítségget (Csik I. buzgólkodása folytán) gyönyörű, villamos felvonóval, fejénél menedékházzal ("Gertrud menedékház") felszerelt bobpályát épít (3.4 km, 12 fordulóval, átlag 9% eséssel) s 1910-től kezdve a magyar bobbajnokságot - nemzetközi részvétellel - itt rendezik.

A háború után Tátralomnic pályája tönkremegy s a télisportok e fajtáját csupán Tátrafüred műveli tovább; versenyei (Szlovenszkó, a Magas-Tátra és a Kárpátok bajnokságaiért) 1925-1931 közt a Kassai Sportklub és a KV közreműködésével rendezett sporthetek keretében találtak helyet. 1930-1931 telén azonban Széplak ismét üzembe helyezi ródlipályáját, ródli- és bobversenyeket rendez, 1932-1933 telén pedig új pályát épít. A legutolsó télen Tátralomnic is újból beállott a sport mívelői közé.

Ugyancsak az említett téli sporthetek kereteibe illesztették be újabban a műkorcsolyázó- és jéghokkivérsenyeket is. Utóbbi a Tátrában 1924-1925 telén éppenséggel Európa bajnoksággal mutatkozott be, bár ezt csak a prágai jégpályák elolvadásának köszönhette; Tátrafüred azonban már e télen beiktatja téli sporthetének műsorába s 1931-ig évről-évre megrendezi Szlovenszkó hokibajnokságait. A SKVT 1928-1929 telén Csorba-tón, a három következő télen Újtátrafüreden, legutóbb pedig Tátralomnicon rendezett hokiversenyeit 4-16 egyesület részvételével. S míg kezdetben e versenyeken csak idegenek vettek részt, rövidesen úgy a KV (Poprádon), mint a SKVT megszervezik saját csapataikat s a télisportoknak ez az ága meghonosodik a Tátrában és a Tátra alján is.

1933-1934 telére már Széplak is új jégpályát épít s a KV azon a Deutsche Eislaufverband bajnokságait rendezi. Mindez persze már nem tartozik a turistasághoz s csak a téli élet vázolásának teljessége kedvéért érintettem; sportjelentőségüknél gyelőre nagyobb propagandaszerepük.