Az I. világháború előtti Taternikok kis része (Świerz, Klemensiewicz, Maślanka, Piotrowski, stb.) a háborút követő néhány esztendőben is hű maradt a Tátrához s több-kevesebb új túrát is végez. Świerz a vezérük, ő járja be a legtöbb és legszebb új útvonalat (Kis-Ganek és Nagy-Menguszfalvi-csúcs K-i, Békás-tavi-torony É-i falait, Felső-Jég-völgyi-csorbát É-ról, stb.), ő foglatja rendszerbe Chmielowski kalauzának átdolgozásával a feltárómunka addigi eredményeit (1926), ő az, aki összes kortársai közül legtovább tart ki ifjúkori szenvedélye mellett s akit végzete is a hegyek között ér el (1929, a Kościelec Ny-i falán).

Egyébbként azonban a PTT turistaszakosztályának tevékenysége e háború után lelanyhul s ennek reakciójaképen 1924-ben M. Korowicz és J. Dürr kezdeményezésére megalakul Krakkóban az Egyetemi Sportszövetség Tátraszakosztálya (Sekcja Taternicka Akademickiego Związku Sportowego = STAZS) s 1913 tájáig ez uralkodik a Tátrában. E társaság legjelentékenyebb tagjai a Sokołowski-, Rzepecki-, Szczepański-fivérek, a Krókowska-nővérek, M. Szczuka, W. Birkenmajer, J. K. Dorawski és S. K. Zaremba, legszebb túrái a Zerge-hegy É-i fala, a Nagy-Menguszfalvi-csúcs ÉK-i falának új útja a Villa-gerinc K-Ny-i irányban, a Felső-Zerge-hágó D-i kéménye, a Lomnici-csúcs Ny-i falának középső útvonala, stb.

E társaság Varsóban is létesít rövidéletű (1927-1930) szakosztályt, majd pedig a PTT varsói osztálya alakít hegymászókört (Kolo Wysokogórski przy Oddziale Warszawskim PTT, 1930). Innen kerül ki W. Stanisławski, a legújabb korszak legtehetségesebb hegymászója, a legszenzációsabb túrák szerzője (meghalt 1933-ban, a Batizfalvi-völgy Kápolnáján). Olyan túrák fűződnek nevéhez, mint a Simon-torony É-i fala, a Lomnici-csúcs Ny-i fala, a Weber-csúcs szédítő É-i fala végig a csúcs esés vonalában, a Sárga-torony Ny-i fala, a Ruman-csúcs K-i bordája, a Jávor-csúcs és Varangyos-tavi-csúcs É-i falainak több új útvonala, stb. Kívüle még a Bernadzikiewicz-fivérek, B. Chwaściński és J. Wojsznis e társaság legjelentékenyebb tagjai. E társaság önálló működése 1931 körül befejeződik s az irányító szerepet újból a PTT régi turistaszakosztálya veszi át; de kifejlődik egy külön zakopanei hegymászó kör is, melyet Z. Filipowski 1932-ben a "Tátra" Sportklub hegymászószakosztálya formájában egyesített s amely 1933 óta "Krzesanica" címen külön folyóiratot ad ki. E társaság tagjai járták be a Márta-csúcs ÉK-i falát, a Zerge-hegy É-i pillérét s érték el a Felső-Zerge-hágót É-ról, a Felső-Bástya-hágót pedig K-ről.

A mai nemzedéknek Z. Korosadowicz a legeredményesebb tagja; a Jég-völgyi-csúcs vállának É-i fala, a Közép-orom ÉK-i fala, a Keleti-Vaskapu-csúcs késéles ÉNy-i gerince és más elsőrangú túrák jelzik sikereit.

Ez az új lengyel hegymászógárda a tátrai hegymászást 1926 után a mai alpesi technikai fejlettség színvonalára emelte s a tátrai útvonalak nehézségi skáláját egy fokkal - a legnehezebbel - bővítette. E fokozatba W. Stanisławski 1929-ben 13 (később csak 7) útvonalat helyezett (ebből 11-t 1929-ben jártak be), de még az utána következő, ugyancsak 13 útvonalat tartalmazó "rendkívül nehéz" fokozatban is csak 4 háború előtti túra szerepel (köztük csak két általánosan ismert: a Zamarla-torony és a Markazit-torony D-i falai). Mindezek az eredmények a csúcsok tervszerű tanulmányozásának s rendszeres szoktatásnak gyümölcsei; ezek a hegymászók igénytelenségre nevelték önmagukat: nem háltak menedékházakban, de tüzelőkövek, sátrak alatt, rossz időt nem ismertek, de ismerték és alkalmazták a modern hegymászótechnika minden fortélyát és mesterséges segédeszközét. Gondolkodásuk nem oly heroikus, mint elődeiké, több bennük a sportszellem, a rekordvágy, mint az esztétikai motívumok. A túra többé nem küzdelem a heggyel, de mozgásművészet s ennek folytán írásaikban is kevesebb a romanticizmus és több a szakszerűség. A hegyek útvonalai viszont sok esetben jóval egyszerűbbek és észszerűbbek lettek (az ideál: a falakat középen, a csúcs esésvonalában bejárni), aminek szép példája a Varangyos-tavi-csúcs É-i fala. Míg az első bejárók útvonala kacskaringós vonalban kanyarodik a fal egyik oldaláról a másikra, addig Stanisławski azon négy önálló útvonalat jár be, melyek mindegyike talpától csúcsáig egyenesen (de természetesen jóval nagyobb nehézségekket) szeli át a hegyet. Mindez azt bizonyítja, hogy a Tátra feltárása nincs és még sokáig nem lesz befejezve, kimerítve, csak akadjon új, lelkes nemzedék, mely rendelkezik azokkal a testi és szellemi képességekkel, amelyek holt sziklák labirintusában új utakat nyitnak, aki nem elégíthető, mindig többet és szebbet akaró ember szamára . . .

Sajnos, ez a rekordszellem fájdalmas gyümölcsöket is érlelt: a hegyi katasztrófák olyan sorozatát, mely elvitte a lengyelek legjobbjait. M. Szczuka (1927, Zamarla-torony D-i fala), J. Leporowski (1928, Zerge-hegy É-i fala), Z. Krókowska és J. Honowska (1928, Hegyes-torony D-i fala), M. Świerz (1929, Kościelec Ny-i fala), a Skotnica-nővérek (1929, Zamarla-torony D-i fala), K. Kupczyk (1930, Hegyes-torony D-i fala), W. Birkenmajer (1933 húsvétján a Ganek-karzaton megfagyott), W. Stanisławski és W. Wojnar (1933, a Batizfalvi-völgy Kápolnáján) és mások pusztulása kissé lefékezte a tátrai rekordlázat, de a lengyel hegymászóknak a Nyugati-Alpokban, az Atlasz-hegységben és a délamerikai Andokban elért sikerei azt bizonyítják, hogy a Tátra jó iskola volt s a lengyel hegymászókat hatalmasabb feladatokra is képesítette.

A főbb tátrai túrák krónikája:

1920: Nagy-Menguszfalvi-csúcs K-i gerincfelszökése (III, B. Krzemiński és a Zietkiewicz-fivérek), Nagy-Békás-csúcs É-i fala (III, Piotrovski és Świerz), új út a Kis-Bucsina-torony É-i falán (II, előbbiek és a Zietkiewicz-fivérek), stb.

1921: Zerge-hegy É-i fala (V, Sokołowski-fivérek), Nagy-Menguszfalvi-csúcs ÉK-i fala (IV, Świerz és J. Humpola), Ganek K-i fala (III, Świerz és K. Wasowicz), Ökörhát-torony É-i fala (II, Świerz és W. Jerominówna), Békás-Barát ÉNy-i fala (II, Świerz és Humpola), stb.

1922: Felső-Jég-völgyi-csorba É-ról (IV, Świerz és A. Ferens), Békás-tavi-torony É-i fala (IV, Świerz, Humpola és J. Zembatowa), Közép-hegység É-i fala (III, Świerz és Ferens), stb.

1923: Új út a Középső-Menguszfalvi-csúcs Ny-i falán (IV, Świerz, Ferens és H. Grossmann), Békás-Barát DNy-i gerince felmenetben (IV, Świerz, Humpola és J. Zembatowa), Ptak É-i fala (III, Rzepecki-fivérek), stb.

1924: Új utak a Nagy-Menguszfalvi-csúcs ÉK-i falán (III, S. Makowski és A. Sokołowski), a Kriván É-i falán (III, Rzepecki-fivérek), a Nagy-Bucsina-torony É-i falán (III, M. Dorawski, N. Mischke és A. Sokołowski), és a Granaty ÉNy-i falán (II, H. Bogucka és a Rzepecki-fivérek), a Batizfalvi-völgy Kápolnája D-ről (III, Makowski, a Rzepecki-fivérek és A. Sokołowski), átkelés a Felső-Zerge-csorbán (III, Świerz és H. Grosmann), Kacsa-völgyi-torony É-i gerince (II, Makowski és A. Sokołowski), stb., összesen 14 új útvonal.

1925: Sas-orom É-i fala, (IV, J. Golcz és J. Kurylowicz), új út a Zawrat-torony ÉK-i falán (IV, ugyanazok), Orgonasípok K-i fala (III, Szczepański-fivérek és Zaremba), Nagy-Szoliszkó D-i ormának K-i, fala (II, Szczepański-fivérek és J. Dürr), stb., összesen 22 útvonal.

1926: Új útvonal a Nagy-Menguszfalvi-csúcs K-i falán (VI, Dorawski és Szczuka), új útvonal a Nagy-Békás-csúcs Ny-i falán. (IV, A. Schiele és H. Mückenbrunn), Nagy-Villa-csúcs É-i és D-i falai (IV, Klemensiewicz és J. Smoluchowski), Alsó-Terianszkó-csorba ÉK-ről (IV, Szczepański-fivérek és A. Czerminski), Kis-Zerge-hegy É-i fala (IV, Szczepański-fivérek a Zaremba), Tengerszem-csúcs Ny-i gerincére! É-ról (III, ugyanazok), Felkai-csúcs ÉNy-i fala (III, ugyanazok), Róth Márton-csúcs ÉK-i fala (III, Szczepański-fivérek és Czerminski), stb., összesen 22 útvonal.

1927: Villa-gerinc K-Ny-i irányban (V, Szczepański-fivérek és Szczuka), Ruman-csúcs ÉK-i fala (IV, J. Golcz, T. Krystek és K. Narkiewicz-Jodko), Panszczyca-csorba egyenest K-ről (IV, Chmielowski és Świerz), Ökörhát-torony D-i bordája (III, előbbiek és A. Ferens), Nyugati-Szalóki-torony É-i fala (III), új út a Weber-csúcs É-i falának felső szakaszán (II, Szczepański-fivérek és H. Debinska); Felső-Ruman-csorba K-ről (III, Szczepański-fivérek, Dürr és Szczuka), Hó-csúcs ÉNy-ról, a Nagy-Jég-völgyből (III, Świerz, A. Ferens, Z. Myrtinski, R. Nalecki), új út a Fagyott-tavi-csorbára D-ről a bal bordán (III, B. Bronski és J. Sawicki), Karbunkulus-torony-csorba D-ről (II, J. A. Szczepański és Czerminski), stb., összesen 25 útvonal.

1928: Új útvonal a Markazit-torony D-i falán (VI, J. Leporowski és J. Krzyzanowski), Kościelec Ny-i fala (V, Stanisławski és J. Wojsznis), Felső-Zerge-csorba egyenest D-ről (V, Szczepański-fivérek és J. Honowska), Vörös-torony D-i fala hasadékának teljes bejárása (V, M. Sokołowski és K. Wallisch), Kis-Bucsina-torony ÉNy-i fala (V, Stanisławski és Korosadowicz), Lomnici-gerinc (2430-as pont) É-i fala (IV, T. Ciesielski és K. Narkiewicz-Jodko), Középső-Jég-völgyi-torony ÉNy-i és DK-i gerincei, szorosan az élen (IV, Leporowski, Świerz, A. Szczepański és J. Honowska), Kościelec-csorba K-i szakadéka, Granaty tulajdonképpeni ÉNy-i fala (IV, Stanisławski és Wojsznis), Zerge-hegy DNy-i fala (IV, B. Czech és tsai), Hunfalvy-csúcs D-ről és annak Ny-i fala (II , Szczepański-fivérek, J. Hanowska és H. Debinska), Déry-csúcs É-i fala (II, Dorawski és W. Romer), stb., összesen 18 útvonal.

1929: Lomnici-csúcs Ny-i fala, annak baloldalán (VI, Stanisławski, A. Kenar és A. Stanecki), Sárga-torony Ny-i fala (V, ugyanazok), Ruman-csúcs K-i bordája (VI, Stanisławski, Wojsznis és Chwaściński), Ökörhát-torony É-i fala (VI, Stanisławski és Z. Gieysztor), Békás-Barát szorosan, a DNy-i gerincen (VI, B. Czech és J. Ustupski) és annak Ny-i fala (IV, ugyanazok), új útvonal a Zerge-hegy É-i falán (VI, Stanisławski és L. Skotnicówna), Niebieska-torony D-i fala (V, B. Czech és L. Skotnicówna), Zerge-hegy É-i pillére (V, J. Sawicki, S. Motyka és W. Paryski), Simon-torony É-i fala (V, Stanisławski, B. Czech és L. Skotnicówna), Kis-Fekete-tavi-torony Ny-i fala (V, Stanisławski, A. Kenar és L. Skotnicówna), Felső-Zerge-csorba egyenest É-ról (V, Sawicki, Motyka, Paryski és M. Kowalski), Chmielowski-torony D-i gerince (V, Birkenmajer és Kupczyk), Kościelec É-i csúcsának K-i fala (V, Czech, Ustupski és L. Skotnicówna), új változat a Markazit-torony D-i falán (V, Chwaściński, Kenar és F. Gador), új útvonal a Weber-csúcs É-i falának alsó szakaszában (a fal baloldalán, V, Szczepański-fivérek és Dorawski), új útvonal a Kis-Bucsina-torony ÉNy-i falán (V, Birkenmajer és Kupczyk), Varangyos-tavi-hágó egyenest É-ról (IV, S. Gronski és W. Zedziadowski), Hegyes-torony kis csúcsának É-n fala (IV, Szczepański-fivérek, Birkenmajer, Dorawski, Kupczyk és M. Skótnicówna), új út a Középső-Menguszfalvi-csúcs ÉK-i falán (IV, Bernadzikiewicz és T. Ciesielski), Nagy-Templom ÉK-i fala (IV, J. A. Szczepański, Birkenmajer, Dorawski és Kupczyk), Gánt É-i fala (IV, Szczepański-fivérek, Dorawski, Kupczyk és M. Skotnicówna), Felső-Terianskó-csorba ÉK-ről (IV, Zaremba és Z. Roszkówna), útváltozat a Kis-Békás-csúcs Ny-i falán (IV, Stanisławski és L. Skotnicówna), Hagymás-tavi-tornyok szorosan a Ny-i gerincen (IV, J. Gnojek és T. Pawlowski), Papirusz-csúcs DK-i fala (IV, Stanisławski és Chwaściński), új út a Sas-orom É-i falán (IV, W. Paryski és S. Radkiewicz), Zerge-bástya DNy-i fala (IV, Stanisławski, Czech, Ustupski, J. Wojcik és L. Skotnicówna); megoldást nyert továbbá a Kis-Fekete-tavi-torony ÉNy-i gerince (III), a Hátsó-Kościelec Ny-i és K-i falai (III), a Sas-orom Ny-i gerince (III), a Jég-völgyi-csúcs a Jég-völgyből (III), a Nagy-Bucsina-torony ÉNy-i szakadéka (III), a Katlan-torony (a Gerlachfalvi-csúcs DK-i gerincének a Katlan-rés és a Karcsmar-folyosó csorbája közt emelkedő tornya) ÉK-i bordája, stb., összesen 65 útvonal.

1930: Lomnici-csúcs Ny-i fala, a csúcs esésvonalában (VI, Birkenmajer és Kupczyk), Barát K-i fala, (VI), új út a Jávor-csúcs É-i falán (VI, Stanisławski és Gnojek), Barát ÉK-i fala (VI, J. Wojsznis, J. Żuławski, H. Debinska és A. Jasinska), Ganek K-i pillére (V, Birkenmajer és Kupczyk), Márta-csúcs ÉK-i fala. (V, J. Sawicki és S. Motyka), Sátán-hágó K-ről (Dorawski és J. A. Szczepański), Lomnici-csúcs teljes D-i gerince (IV), Lomnici-csúcs 2430-as kúpjának ÉNy-i fala (IV), ugyanennek DNy-i gerince (IV), Nyugati-Rovinki-szarv É-i fala (IV) és annak ÉNy-i éle lemenetben (IV), Nagy-Templom-csorba K-ről (IV, Birkenmajer), Nagy-Templom DNy-i fala (IV), Swistowka É-i fala (IV), Molnár (Molnár-fal-torony) K-i fala (V), Margit-csúcs K-i fala (IV), Katalin-csúcs DNy-i fala (IV, Birkenmajer és Kupczyk), Késmárki-csúcs D-i fala (IV), Vörös-tavi-csorba (a Vörös-tavi-csúcs és torony közötti csorba) ÉNy-ról (IV, Birkenmajer és Dorawski), Kacsa-völgyi-csúcs ÉK-i fala (IV, Birkenmajer és Groński), Hincó-tavi-torony ÉK-i fala (IV, Groński és A. Uznański), új út a Kriván É-i falán (IV, Dorawski, M. Sokołowski és J. A. Szczepański), Déchy-csúcs D-i fala (IV, Chwaściński és W. Ostrowski), új út a Ruman-csúcs K-i bordáján (IV, S. Bernadzikiewicz, A. Kenar, Korosadowicz és J. Ustupski), Vadorzó-hágó egyenest É-ról (IV, Gronski és T. Piechowicz); megoldást nyert továbbá a Kacsa-völgyi-csorba útja É-ról (III), a Déchy-csúcs ÉK-i fala (III), az Olga-csúcs Ny-n fala (III), a Nagy-Békás-csúcs ÉK-i fala, stb., összesen mintegy 130 útvonal.

1931: Ökörhát-torony DNy-i fala (V, Stanisławski és Staszel), Varangyos-tavi-csúcs K-i fala (V, Kielpinski és T. Bosniacki), útváltozat a Lomnici-csúcs Ny-i falán (V, Korosadowicz és K. Zajac), Vörös-tavi-csúcs DK-i fala (IV), Nagy-Feketetavi-torony É-i fala (IV, Korosadowicz és H. Mogilnicki) Fagyott-tavi-csorba D-ről a szakadékban (V, Stanisławski, P. Vogel és S. Sandmeer), Jég-völgyi-csúcs ÉNy-i fala (IV, Szczepański-fivérek, Dorawski és J. Kielpinski), Nyugati-Vaskapu-hágó egyenest É-ró1 (IV, J. Sawicki, S. Siedłecki és S. Motyka), Márta-csúcs és Nyugati-Vaskapu-csúcs közti hágó ÉK-ről (IV, Korosadowicz, Sawicki, Siedłecki és Zajac), új változat a Ruman-csúcs ÉK-i falán (IV, T. Bernadzikiewicz, T. Pawlowski), stb., összesen mintegy 50 útvonal.

1932: Új út a Weber-csúcs É-i falán, annak esésvonalában (VI, alsó rész Stanisławski, Chwaściński és Ostrowski, felső rész Stanisławski és Vogel, új út a Jég-völgyi-csúcs 2507-es kúpjának É-i falán, annak esés vonalában (V, Korosadowicz és R. Grabowski), Majunke-torony ÉNy-i gerince (V), Ruman-csúcs tulajdonképeni É-fala (V, Bernadzikiewicz és Chwaściński), Közép-orom ÉK-i fala (V, Korosadowicz és Uznański), Békás-tavi-torony É-i fala (V, ugyanazok), Békás-Baba DNy-i gerince felmeneben (V, előbbiek és M. Kozik), Keleti-Vaskapu-csúcs ÉNy-i gerince (V, Korosadowicz, Ustupski és Kozik), Nyugati-Vaskapu-csúcs É-i fala (V, előbbiek és Uznanski), a Varangyos-tavi-csúcs É-i falán három új útvonal (V, Stanisławski és P. Vogel, ill. J. Staszel), Vörös-tavi-csúcs D-i fala a csúcs esésvonalában. (V), Nyugati-Szalóki torony ÉK-i, fala (IV, Motyka és Sawicki), új változat a Zamarla-torony D-i falán (V, előbbiek és a szlovákiai Zamkovszky I.), Hegyes-torony DNy-i fala (V, előbbiek és Brüll Z.), Tengerszem-csúcs K-i fala, annak jobb pillérjén (V, T. Bernadzikiewicz és T. Pawlowski), Nagy-Menguszfalvi-csúcs É-i fala, annak középső pillérén (Cz. Bajer és S. K. Zaremba), Zerge-hegy DNy-i fala (IV, Stanisławski és J. Pierzchla), stb., összesen mintegy 80 útvonal.

1933: Sárga-fal É-i fala (V, Korosadowicz és Staszel), Triumetal Ny-i fala (III, Bernadzikiewicz, Chwaściński, Ostrowski és H. Napieralska), Dénes-csúcs ÉK-i fala (III, Dorawski, J. Kielpiński és A. Szczepański), stb., összesen mintegy 50 útvonal.

1934: Gerlachfalvi-csúcs DNy-i fala (V, Gnojek és Sawicki), új út a Szontagh-csúcs É-i falán (V, J. Kacian, Motyka és Zamkovszky), Zerge-bástya É-i pillére (IV, Korosadowicz és Staszel), Békás-Barát ÉK-i csúcsának ÉNy-i fala (IV, Żuławski-fivérek), új út a Fecske-torony K-i falának közepén (IV, Bernadzikiewicz, Gnojek és Pawlowski), Kis-Fekete-tavi-torony, szorosan az ÉNy-i gerincen (IV, J. Dobrowski és J. Orenburg), stb, összesen mintegy 40 útvonal.

A lengyelek és szepesiek mellett magyar és német hegymászók ma már csak alkalmilag végeznek egy-egy új túrát (O. Mugler, R. Richter és W. Schaefer, neves müncheni hegymászók 1932-ben bejárják a Hlinszka-torony tulajdonképeni É-i falát: II, a Kopki DK-i falát: IV s új változatban a Lomnici-csúcs Ny-i falát), a csehek és szlovákok pedig még csak most fejlődnek az első vonalba. A szlovákok "JAMES" néven alakítottak hegymászótársaságot (ebben is szepesiek a hangadók), a csehek pedig főleg a prágai Alpin Klubba tömörültek, de különösebb ambícióval még ma sem fordulnak a Magas-Tátra felé. A legutolsó években tűnik fel szép vállalkozásokkal a lőcsei Zamkovszky; lengyelek társaságában tett túráit fentebb már felsoroltam, itt még, néhányat említek meg: Osztra-torony K-ről (IV, Brüll, Materny és Zamkovszky, 1933), Sárkány-tavi-torony DNy-i fala (IV, Donáth, Motyka és Zamkovszky, 1933), Hátsó-Bárát DK-i gerince (V, Donáth, Kürti, Motyka és Zamkovszky, 1934), Hegyes-torony DNy-ról (V, Brüll és Zamkovszky), új út a Weszter-csúcs É-i falán (IV, V. Hudyma, E. Kirchner és Motyka). A cseh hegymászókalauz most van megjelenőben (az idézet az 1937-ben megjelent eredeti műből való!).