A Poprád-völgy, annak városkái és falvai,
a cipszer nép otthona alkotják az első időkben - mint azt már említettük - a tátrai idegenforgalom és
turistaélet bázisát. Innen indul - többnyire - az akkori idők turistája a hegyek közé s innen (Stóla,
Forberg és más falvakból, majd főleg Felső- és Alsóerdőfalváról) kerülnek ki a hegyeket ismerő vezetők
is. Ennek a zónának idegenforgalmi fejlődése a vasút megnyíltával (1871), illetőleg a MKE megalakulásával
(1873) veszi kezdetét s a Tátra-körút megépítésével (1885-1888) kerül a stagnálás, majd hanyatlás útjára.
A turistaság két elentékeny alkotása azonban mindvégig ott lenn marad születési helyén, sőt átlandóan
fejlődik és gyarapodik: ezek a poprádi és felkai múzeumok.
A Husz-park és társai
Husz példája és sikere iskolát csinál s a Tátra alján is egymásután születnek a nyaralótelepek: Lucsivna (1873), a késmárki Meese-szálló (1879), a nagyszalóki Weszter-park (1881 ), a felkai Krompecher-park (1882), a Késmárk fölötti Tátraháza (1883, Kéler P. és Szelényi G. alapítása) és a szepesszombati Gréb-park (1884). A nyolcvanas évek közepén ezek a telepek együttvéve talán 200 szobával rendelkeznek, a Tátra-körút kiépülése ellenben jelentőségüket erősen lecsökkenti, úgyhogy befogadóképességük a háború előtt a 300 szobát már nem haladja meg, legtöbbjük pedig hanyatlásnak indul, vagy átalakul (Tátraházából pl. szanatórium lesz) s ha később a magasabban fekvő fürdőhelyek korlátolt befogadóképességén visszaverődő idegenáradat egy-egy hulláma időnkint el is borítja őket, tartós javulást többé ez sem hoz számukra.
A poprádi múzeum
|
A háborús viszonyok okozta kényszerű elhanyagoltságból a KV a múzeumot 1924 körül emeli ki. A gyűjteményeket újból rendezik (Hajts B., Kocyan A., Nyárády E. Gy., Schermann Sz., stb.), 1926-ban pedig az épületet 85000 csK költséggel két nagy kiállítási teremmel bővítik, amelyek lehetővé tették nagysikerű időszakos kiállítások rendezését. Értékét ma két millió csK-ra becsülik, könyvtára 12000 kötetet számlál, évi látogatóinak száma (1934) pedig 4000 körül jár.
A múzeum fenntartása, gyűjteményeinek anyaga, érdeklődésének iránya és terjedelme, Tátrafüredre való esetleges áthelyezése, vagy a felkai múzeummal való egyesítésének kérdése több ízben volt vita tárgya s nem kétséges, hogy kellő anyagi és szellemi felkészültséggel a gyűjtemények helyi jellegét, népszerűsítő irányát és turistaszínezetét az eddiginél jóval erősebben lehetne kihangsúlyozni. Schermann Sz. ezirányú tervezete (1925) elfogadásra talált, megvalósítása azonban pénzügyi nehézségekbe ütközik.
A felkai múzeum
A háború után a gyűjtemények hosszas hányattatás és bizonytalanság után végre (1925) a Krompecher-park egyik villájában (amelyet a község 175000 csK-ért megvásárolt) megfelelő otthonra, Krompecher E. személyében pedig gondos rendezőre és fejlesztőre találtak.