A Magas-Tátra feltárása

A Tátra alja


A Poprád-völgy, annak városkái és falvai, a cipszer nép otthona alkotják az első időkben - mint azt már említettük - a tátrai idegenforgalom és turistaélet bázisát. Innen indul - többnyire - az akkori idők turistája a hegyek közé s innen (Stóla, Forberg és más falvakból, majd főleg Felső- és Alsóerdőfalváról) kerülnek ki a hegyeket ismerő vezetők is. Ennek a zónának idegenforgalmi fejlődése a vasút megnyíltával (1871), illetőleg a MKE megalakulásával (1873) veszi kezdetét s a Tátra-körút megépítésével (1885-1888) kerül a stagnálás, majd hanyatlás útjára. A turistaság két elentékeny alkotása azonban mindvégig ott lenn marad születési helyén, sőt átlandóan fejlődik és gyarapodik: ezek a poprádi és felkai múzeumok.

A Husz-park és társai

A legelső telep még a Kassa-oderbergi vasút megnyitása előtt, de már a várható forgalom hatása alatt létesül; Husz Dávid alapítása ez, aki Wünschendorfer K. poprádi lelkész biztatására sörházához (1859) 1868-ban 24-szobás turistaházat épít s akinek Wünschendorferrel együtt nagy része volt abban is, hogy a vasutat Poprád mellett vezették el. Ez volt a magva a Husz-parknak, amely fénykorában, a nyolcvanas évek végén öt épületében mintegy 120 szobával rendelkezett s két évtizeden át a tátrai élet központját jelentette.

Husz példája és sikere iskolát csinál s a Tátra alján is egymásután születnek a nyaralótelepek: Lucsivna (1873), a késmárki Meese-szálló (1879), a nagyszalóki Weszter-park (1881 ), a felkai Krompecher-park (1882), a Késmárk fölötti Tátraháza (1883, Kéler P. és Szelényi G. alapítása) és a szepesszombati Gréb-park (1884). A nyolcvanas évek közepén ezek a telepek együttvéve talán 200 szobával rendelkeznek, a Tátra-körút kiépülése ellenben jelentőségüket erősen lecsökkenti, úgyhogy befogadóképességük a háború előtt a 300 szobát már nem haladja meg, legtöbbjük pedig hanyatlásnak indul, vagy átalakul (Tátraházából pl. szanatórium lesz) s ha később a magasabban fekvő fürdőhelyek korlátolt befogadóképességén visszaverődő idegenáradat egy-egy hulláma időnkint el is borítja őket, tartós javulást többé ez sem hoz számukra.


A poprádi múzeum

A múzeum létesítésének eszméje egyidős a MKE-vel, mert a Kárpátok ismeretének terjesztésében a múzeumnak már az alakuláskor fontos szerepet szántak. Önálló, emeletes hajlékhoz azonban csak 1886-ban jut; Husz D. poprádi ajándéktelkén épül, mintegy 32.000 K költséggel. Természettudományi, néprajzi és turistairányú gyűjteményei már a beköltözéskor 20.000 K értéket képviseltek. Lelkes tagok egész sora dolgozott továbbfejlesztésén, de az alapítón kívül csak Emericzy G., Husz J., Münnich S., Róth M., Róth S. és Wünschendorfer K. neveit említhetem. A gyűjtemények gyors gyarapodása folytán tíz év mulva már felmerül a bővítés szükségessége; hosszas tervezgetés után 1905-1906-ban mintegy 20000 K költséggel az épületet négy teremmel s a múzeumőr lakásával bővítik. Az épület és kert a háború előtt 66000, a hét teremben elhelyezett gyűjtemények és a kb. 8000 kötetet számláló könyvtár pedig mintegy 50000 K értéket képviseltek. Az évi látogatók száma 2-3000 lehetett.

Kárpáti Múzeum

Magas-Tátra: a MKE poprádi múzeuma első alakjában.
Építette a MKE 1886-ben.
(Forberger V. rajza, a MKE 1887. évi évkönyvének képmelléklete nyomán.)

A háborús viszonyok okozta kényszerű elhanyagoltságból a KV a múzeumot 1924 körül emeli ki. A gyűjteményeket újból rendezik (Hajts B., Kocyan A., Nyárády E. Gy., Schermann Sz., stb.), 1926-ban pedig az épületet 85000 csK költséggel két nagy kiállítási teremmel bővítik, amelyek lehetővé tették nagysikerű időszakos kiállítások rendezését. Értékét ma két millió csK-ra becsülik, könyvtára 12000 kötetet számlál, évi látogatóinak száma (1934) pedig 4000 körül jár.

A múzeum fenntartása, gyűjteményeinek anyaga, érdeklődésének iránya és terjedelme, Tátrafüredre való esetleges áthelyezése, vagy a felkai múzeummal való egyesítésének kérdése több ízben volt vita tárgya s nem kétséges, hogy kellő anyagi és szellemi felkészültséggel a gyűjtemények helyi jellegét, népszerűsítő irányát és turistaszínezetét az eddiginél jóval erősebben lehetne kihangsúlyozni. Schermann Sz. ezirányú tervezete (1925) elfogadásra talált, megvalósítása azonban pénzügyi nehézségekbe ütközik.


A felkai múzeum

Alapítását tulajdonképpen ez is a MKE-nek, illetőleg a poprádi múzeumnak köszönheti, mert Felka is pályázott a MKE muzeumára s amikor az egyesület Poprád meltett döntött, a felkaiak nem nyugodtak, amíg Felkai Muzeum-Egyesületbe tömörülve, külön múzeumot nem alapítottak. Scherfel W. A. gyógyszerész, neves botanikus, Daits E. orvos és Spöttl I., a többnyire Felkán nyaraló bécsi orvos voltak a múzeum legerősebb támaszai; Scherfel botanikuskertje és herbáriuma, Spöttl képei és adományai, valamint Daits évtizedes rendezési munkássága képviselték egyúttal annak értékeit is.

A háború után a gyűjtemények hosszas hányattatás és bizonytalanság után végre (1925) a Krompecher-park egyik villájában (amelyet a község 175000 csK-ért megvásárolt) megfelelő otthonra, Krompecher E. személyében pedig gondos rendezőre és fejlesztőre találtak.