A hegymászás sem szakítható ki a mindannyiunkat körülvevő gyorsan változó világ forgatagából: évente jelennek meg új eszközök, kisebb, könnyebb és nagyobb teherbírású hagyományos felszerelések, új műszerek, laboratóriumok, amik segítségével korábbi elképzeléseinket a biztosítástechnika egyes elemeiről újra és újra felül kell bírálnunk, pontosítanunk. Ezen kívül minden nagyobb hegymászónemzetnek (német, francia, angol stb) saját stílusa, szokásrendszere alakult ki, hogy az azonosan, vagy megközelítően jó hegymászótechnikák közül miket tett magáévá. A tradíció, hatékonyság, biztonság különböző arányú keveréke különbözteti meg az egyes iskolákat. Magyarország természeti adottságai, és az ennek következtében csak csekély mértékben elterjedt hegymászás miatt nem tartozunk a hegymászást meghatározó nemzetek közé. Éppen ezért szükség van arra, hogy külföldi oktatói tanfolyamokon való részvételünk, a szakirodalom folyamatos követése és tapasztalataink megosztása révén közös elvárásokat fogalmazzunk meg a tanulókkal szemben, itthon is. A Hegymászó '95-ös összevont számában már megfogalmaztuk címpontokban az alapfokú vizsga követelményeit, de ezúttal pontos ajánlásokat is teszünk.

Az MHK vizsgabiztosok első értekezletén (jelen levők: Dékány Péter, Fiser András, Ferenci Miklós, Kiszely György, Ozsváth Attila, Rácz Zsolt, Sárközy András, Singer János) a következő minimális követelményrendszert fogadtuk el, ami alapján a vizsgáztatást értékeljük, ill. amilyen technikákat javaslunk vagy még elfogadunk:

Minden olyan hibáért, amiért a vizsgát meg kell állítani, mert esetlegesen egy súlyos balesetet eredményezhet, természetszerűleg bukás jár.

A vizsgaértékelési szempontok: (az ajánlott technikákat tudni kell, még akkor is, ha a jelölt inkább valamelyik elfogadott technikát alkalmazza! Az elfogadott technikákat nem kötelező tudni!)

1., Csomók, bekötések, közteselhelyezés a hevederen:

• tudni kell min. egy csomót
• kötélgyűrű készítésre (ajánlott: hevedercsomó, pereccsomó, elfogadott: dupla halászcsomó, vadászcsomó, hurokcsomó)
• hevedergyűrű készítésére (ajánlott: hevedercsomó)
• csak kötélvégbe bekötéshez (ajánlott: dupla bulin -kettős csomós lekötéssel)
• csak beülőbe bekötéshez (ajánlott: pereccsomó, elfogadott: duplabulin, hurokcsomó)
• teljes testhevederzetbe bekötéshez. A csomónak a melles és a beülő közé kell esnie a súlypont fölé, a melleshez közelebb. (Ajánlott: visszafűzött középcsomó, visszafűzött pereccsomó, elfogadott: dupla bulin)
• kötélféknek (min. egy pruszikféleség)
• standpontok összekötésére (ajánlott: csokorcsomó, teherelosztócsomó)
• biztosításhoz (ajánlott: fékcsomó)
• önbiztosításhoz (ajánlott: szorítónyolcas)

Továbbá:

• Tudni kell félkézzel kötélgyűrűt készíteni min. egy, az erre alkalmas csomóval.
• Tudni kell a karabinerbe akasztott kötelet egy kézzel szorítónyolcassá alakítani.
• Tudni kell másik partnert bekötni.
• Csomók lebiztosításához nem ajánlott a sima csomó, hanem egy fél dupla halászcsomót (kettős csomót) javaslunk.
• Egyszerű bulincsomót nem javaslunk használni, vagy alkalmas kötél esetén is min. a bulincsomóra szorosan ráhúzott fél duplahalászcsomós lekötést kérjük.

Vizsgázni lehet csak beülőben vagy teljes testhevederzetben is, de a bekötési módok mindegyik formáját tudni kell!

Sisak viselése kötelező!

2., Standépítés, ön- és társbiztosítás

• standépítés szempontjai: helykiválasztás, láthatóság, védettség, kényelem, standpontok, terhelési irányok, alkamazott csomók, átláthatóság, biztosítás közben: kötélkezelés, kéztartás.
• elölmászó biztosítása: (ajánlott stílus: testről elfogadott: standból(a tanuló döntse el adott szituációban melyik a helyesebb). Ajánlott eszköz: fékcsomóval, elfogadott eszköz: nyolcassal, és egyéb erre a célra készült eszközzel, pl. Grigri, lapka stb.)
• hátulmászó biztosítása: (ajánlott stílus: standból, ajánlott eszköz: fékcsomóval, elfogadott: egyéb erre a célra készült eszközzel pl. lapka, magic, stb)
• önbiztosítás (ajánlott: főkötéllel és szorítónyolcassal, elfogadott: kötélgyűrűből vagy hevederből készült kantárral ereszkedésnél használjuk )

3., Közteshasználat

• köztestípusok ismerete, terhelhetőségük (ajánlott: ék, kötélgyűrű, szög, nitt, Friend elfogadott: minden erre alkalmas eszköz és megoldás)
• megfelelő használatuk (találékonyság, biztonság, eszközök-karabinerek felfekvésmentes elhelyezése),
• minimális köztessűrűség,
• kötélvezetés,

4., Ereszkedés

• ereszkedési útvonal
• biztonsági szempontok (csavaros karabiner, pruszikgyűrű, végcsomó, kötél lehúzható-e, elválasztó karabiner, ha függőstandba ereszkedik, akkor az alsó kösse le a kötelet)
• ereszkedési technikák (ajánlott: nyolcassal, vészhelyzetre: nincs nyolcas!: fékcsomó, (karabiner sincs!) Dülfer-technika elfogadott: egyéb erre a célra készült gépekkel, összeállításokkal pl. Kessler-karabinerfék, lapka stb.)

továbbá: A pruszikgyűrű lehet az ereszkedőgép alatt és felett is, de megfelelően kell tudni használni.

Kell tudni ereszkedni nem közvetlenül a földre, hanem függőstandba is.

5., Egyéb

• önmentés: rögzítőcsomó ismerete, pruszikolás kötélvégből indulva!
• vezényszavak,
• kötélösszeszedés