A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség

sportrendezvényekkel kapcsolatos

vagyoni értékű jogok hasznosításáról szóló szabályzata


2001



A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (továbbiakban: MHSSz) a sportról szóló 2000. évi CXLV. Tv. (továbbiakban: Stv.) 26. §. (1) h) pontjában írottaknak megfelelően a vagyoni értékű jogok hasznosításáról a következő szabályzatot fogadta el.



1. §

  1. Az MHSSz kiírója az Országos Bajnokságnak (a továbbiakban: OB) minden korosztályban (serdülő, junior, utánpótlás), úgy a férfi, mint a női szakágban;
  2. Ugyancsak kiírója a Magyar Kupának, valamint az Aggtelek Kupának.
  3. Az MHSSz jogosult az (1)-(2) bekezdésekben írottakon túl egyéb, nemzeti szakági versenyeket kiírni.


2. §

  1. Az 1. §-ban említett versenyrendszerhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok hasznosítása a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget illeti meg, az, mint sportági szakszövetség jogosult a versenyek televíziós, rádiós közvetítése tárgyában szerződést kötni, e szerződések alapján jogosult meghatározni, hogy a közvetítésre kerülő versenyeken milyen reklámok (forgótábla, molinó, reklám, stb.) helyezhetők el. Jogosult meghatározni, hogy a reklámfelületek felett milyen arányban rendelkeznek a rendező sportszervezetek, valamint maga a Szövetség.
  2. Az értékesíthető reklámfelületek ellenében járó bevétel az azok elhelyezésére jogosultakat illeti meg.
  3. A rádiós és televíziós műsorszolgáltatókkal való szerződéskötés joga az MHSSz elnökét illeti meg, aki e jogát a főtitkár ellenjegyzése mellett, a Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság jogász végzettségő tagjának állásfoglalása ismeretében gyakorolhatja.


3. §

A vagyoni értékű jogok hasznosításából elért bevétel a Szövetséget illeti meg, azzal, hogy abból 50 % fordítandó a Szövetség működési költségeire, 30 % juttatandó a rendező sportszervezetnek, 20 % a résztvevő sportszervezeteknek.


4. §

  1. A médiaközvetítés engedélyezésének vagyoni értékű joga gazdasági társaság törzs (alap) tőkéjébe nem apportálható, mellékszolgáltatásnak sem minősülhet, még közhasznú társaság alapítása esetében sem.
  2. Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a szakszövetség a közvetítés engedélyezési jogát ügynök (bizományos) igénybevételével hasznosítsa.


5. §

A 3. §-ban írott sportszervezetek jogosultak a Szövetséggel olyan megállapodást kötni, hogy az ott írt, őket illető bevétel adott esetben a Szövetséggel szemben fennálló kötelezettségeik teljesítésére legyen elszámolható, ez esetben a számlázás oly módon történik, hogy azon feltüntetendő, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel.


6. §

  1. Nemzetközi kupákban, ill. nemzetközi versenyeken való indulás esetében az ott résztvevő sportszervezetek maguk jogosultak a vagyoni értékű jogok felől rendelkezni, azok tárgyában szerződést kötni, és az így elért bevétellel rendelkezni, azzal, hogy a bevétel 30 %-át utánpótlás képzésre kell fordítani.
  2. Ezen rendelkezés nem vonatkozik a nemzetközi szakszövetség által Magyarországon szervezett verseny közvetítése engedélyezési jogának hasznosítására, erre vonatkozóan a szakszövetség nemzetközi szakszövetséggel köt szerződést, amelynek tartalma irányadó az esemény közvetítésére.


7. §

A nemzeti válogatott részvételével zajló versenyek közvetítési joga tárgyában az engedélyezési jog ugyancsak a szakszövetséget illeti meg.


8. §

A sportszervezetek által kötött névhasználati, ill. egyéb reklámszerződések ellenértéke a sportszervezeteket illeti meg.


9. §

A kiemelkedő és a lakosság közérdeklődésére számot tartó sportrendezvények közvetítésére csak olyan médiummal köthető szerződés, amely vagy közszolgálati, illetőleg legalább az ország 90 %-án fogható adású és nem műholdas sugárzású, hanem földi sugárzású.


10. §

  1. Arculat-átviteli szerződést a nemzeti válogatottak tekintetében csakis a szakszövetség köthet, melynek keretében a szakszövetség nevét, emblémáját, híres sportolóinak nevét és képmását, illetve a sporttevékenységével összefüggő más eszmei javak felhasználását engedélyezi dísztárgyakon, ruházati termékeken, ajándéktárgyakon, hirdetőtáblákon és más eszközökön ellenérték fejében marketing tevékenységének alátámasztására a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.
  2. A sportoló nevét, képmását a szakszövetség arculat-átviteli, reklám vagy egyéb szerződés keretében csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával használhatja fel, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A sportoló jó hírnevének és személyiségi jogainak védelmére egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
  3. Az arculat-átviteli szerződésre egyebekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései az irányadóak.



A jelen szabályzatot az MHSSz a Stv. 77. § (1) bekezdése alapján, 2001. március 21. napján tartott közgyűlésén fogadta el.



Dr Nagy Sándor s.k.
elnök