A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség
sportrendezvényekkel kapcsolatos
vagyoni értékű jogok hasznosításáról szóló szabályzata
2001
A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (továbbiakban: MHSSz) a sportról szóló 2000.
évi CXLV. Tv. (továbbiakban: Stv.) 26. §. (1) h) pontjában írottaknak megfelelően
a vagyoni értékű jogok hasznosításáról a következő szabályzatot fogadta el.
1. §
- Az MHSSz kiírója az Országos Bajnokságnak (a továbbiakban: OB) minden korosztályban
(serdülő, junior, utánpótlás), úgy a férfi, mint a női szakágban;
- Ugyancsak kiírója a Magyar Kupának, valamint az Aggtelek Kupának.
- Az MHSSz jogosult az (1)-(2) bekezdésekben írottakon túl egyéb, nemzeti szakági versenyeket kiírni.
2. §
- Az 1. §-ban említett versenyrendszerhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok
hasznosítása a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget illeti meg, az, mint
sportági szakszövetség jogosult a versenyek televíziós, rádiós közvetítése
tárgyában szerződést kötni, e szerződések alapján jogosult meghatározni,
hogy a közvetítésre kerülő versenyeken milyen reklámok (forgótábla, molinó,
reklám, stb.) helyezhetők el. Jogosult meghatározni, hogy a reklámfelületek
felett milyen arányban rendelkeznek a rendező sportszervezetek, valamint maga a Szövetség.
- Az értékesíthető reklámfelületek ellenében járó bevétel az azok elhelyezésére jogosultakat illeti meg.
- A rádiós és televíziós műsorszolgáltatókkal való szerződéskötés joga
az MHSSz elnökét illeti meg, aki e jogát a főtitkár ellenjegyzése mellett,
a Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság jogász végzettségő tagjának
állásfoglalása ismeretében gyakorolhatja.
3. §
A vagyoni értékű jogok hasznosításából elért bevétel a Szövetséget illeti meg, azzal,
hogy abból 50 % fordítandó a Szövetség működési költségeire, 30 % juttatandó a rendező
sportszervezetnek, 20 % a résztvevő sportszervezeteknek.
4. §
- A médiaközvetítés engedélyezésének vagyoni értékű joga gazdasági társaság törzs
(alap) tőkéjébe nem apportálható, mellékszolgáltatásnak sem minősülhet, még közhasznú
társaság alapítása esetében sem.
- Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a szakszövetség a közvetítés engedélyezési
jogát ügynök (bizományos) igénybevételével hasznosítsa.
5. §
A 3. §-ban írott sportszervezetek jogosultak a Szövetséggel olyan megállapodást kötni,
hogy az ott írt, őket illető bevétel adott esetben a Szövetséggel szemben fennálló
kötelezettségeik teljesítésére legyen elszámolható, ez esetben a számlázás oly módon történik,
hogy azon feltüntetendő, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel.
6. §
- Nemzetközi kupákban, ill. nemzetközi versenyeken való indulás esetében az ott
résztvevő sportszervezetek maguk jogosultak a vagyoni értékű jogok felől rendelkezni,
azok tárgyában szerződést kötni, és az így elért bevétellel rendelkezni, azzal,
hogy a bevétel 30 %-át utánpótlás képzésre kell fordítani.
- Ezen rendelkezés nem vonatkozik a nemzetközi szakszövetség által Magyarországon
szervezett verseny közvetítése engedélyezési jogának hasznosítására, erre vonatkozóan
a szakszövetség nemzetközi szakszövetséggel köt szerződést, amelynek tartalma irányadó
az esemény közvetítésére.
7. §
A nemzeti válogatott részvételével zajló versenyek közvetítési joga tárgyában az
engedélyezési jog ugyancsak a szakszövetséget illeti meg.
8. §
A sportszervezetek által kötött névhasználati, ill. egyéb reklámszerződések
ellenértéke a sportszervezeteket illeti meg.
9. §
A kiemelkedő és a lakosság közérdeklődésére számot tartó sportrendezvények
közvetítésére csak olyan médiummal köthető szerződés, amely vagy közszolgálati,
illetőleg legalább az ország 90 %-án fogható adású és nem műholdas sugárzású,
hanem földi sugárzású.
10. §
- Arculat-átviteli szerződést a nemzeti válogatottak tekintetében csakis
a szakszövetség köthet, melynek keretében a szakszövetség nevét, emblémáját,
híres sportolóinak nevét és képmását, illetve a sporttevékenységével összefüggő
más eszmei javak felhasználását engedélyezi dísztárgyakon, ruházati termékeken,
ajándéktárgyakon, hirdetőtáblákon és más eszközökön ellenérték fejében marketing
tevékenységének alátámasztására a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.
- A sportoló nevét, képmását a szakszövetség arculat-átviteli, reklám vagy
egyéb szerződés keretében csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával
használhatja fel, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A sportoló jó hírnevének
és személyiségi jogainak védelmére egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
- Az arculat-átviteli szerződésre egyebekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó
általános rendelkezései az irányadóak.
A jelen szabályzatot az MHSSz a Stv. 77. § (1) bekezdése alapján,
2001. március 21. napján tartott közgyűlésén fogadta el.
Dr Nagy Sándor s.k.
elnök