A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) az 1959. évi IV. törvény, valamint az 2000. évi CXLV. törvény és a Szövetség Alapszabálya alapján készült. Az SZMSZ tartalmazza a Szövetség adatait és szervezeti felépítését, a közgyűlés, az elnökség, az elnök, az alelnök, a főtitkár, az Ellnőrző Testület, a Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság, az MHSSz iroda feladatait, jogkörét, valamint a Szövetség működési szabályait.

Az országos sportági szakszövetség elnevezése: Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség.
Rövidített elnevezése: MHSSz.
A Szövetség székhelye: 1065 Budapest, VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 31.
A Szövetség működési területe: Magyar Köztársaság
A Szövetség alapítási éve: 2000.
A Szövetség tagja az Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniójának (UIAA), melynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az UIAA tagja a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS).

2.1 A Szövetség célja:

A Szövetség a Magyar Köztársaság területén irányítja, szervezi és ellenőrzi a hegy és sportmászó szakágakban, mint közhasznúsági tevékenységek területén is az ott folyó tevékenységet, közreműködik a St.-ben meghatározott feladatok ellátásában, képviseli a sportág és tagjai érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.
A Szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait, a Szövetség tagságán kívül, bármely más harmadik személy is igénybe veheti.
A Szövetség közhasznú tevékenysége során a St. alapján állam, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó közfeladat megvalósításáról gondoskodik.
A Szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján hozza nyilvánosságra.
A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

2.2 A Szövetség feladatai:

A Szövetség kizárólagosan jogosult:

• megállapítani a szervezeti és működési szabályzatot, a versenyszabályzatot, a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot, a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot, a sportfegyelmi szabályzatot, a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot valamint a hivatásos versenyrendszer működtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos és az abban szereplő sportszervezetek, sportolókkal szembeni követelményekrol szóló szabályzatot;
• a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit;
• megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát;
• meghatározni a hazai és - a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt;
• működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken;
• megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez;
• képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;
• szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit;
• az előző pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni;
• a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni.

A Szövetség a kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívül:

• meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról;
• a jogszabályok és a belső szabályzatok alapján gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;
• a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza;
• meghatározza a sportlétesítmények - a sportág szempontjából történő - használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket;
• meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat;
• érvényesíti a doppingtilalmat;
• a megfelelő feltételek fennállása esetén megköti a miniszterrel a támogatási szerződést;
• a szakszövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében;
• képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;
• az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését;
• a versenyszerű sportolót a szakszövetség tartja nyilván és ad részére versenyengedélyt, amennyiben megfelel a sportegészségügyi és a szakszövetség által meghatározott sportszakmai követelményeknek.
• megállapítja a versenyszerű sportoló egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a sportág jellegéhez igazodva;
• ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat.

3.1 A Szövetség tagjai

A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai az oket megillető jogok és kötelezettségek terjedelme alapján rendes tagok (továbbiakban: tagok) vagy tiszteletbeli ill. pártoló tagok (továbbiakban: tiszteletbeli ill. pártoló tagok).
A Szövetség tagjai a sportágban tevékenységet folytató sportszervezetek.
A Szövetség tagja lehet továbbá az a természetes- vagy jogi személy - az St.-ben meghatározott keretek között -, aki a Szövetség alapszabályát elfogadja.

3.2 A Szövetség tiszteletbeli elnöke és tagjai, illetve pártoló tagjai

A Szövetség tiszteletbeli elnökének az a volt szövetségi elnök választható, aki legalább egy közgyűlési időszakban kimagasló tevékenységével a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatta.
Tiszteletbeli elnöknek választható az a személy is aki több évtizeden keresztül kimagasló és meghatározó érdemeket szerezett a hegy- és sportmászás fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában.
A Szövetség tiszteletbeli tagjainak azok választhatók, akik legalább egy közgyűlési időszakban az elnökség tagjaként, vagy más fontos területen több éven keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.
A Szövetség tiszteletbeli elnökének és tagjainak személyére az elnökség tehet javaslatot.
A Szövetség tiszteletbeli tagjai a szövetség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt.
Pártoló tag lehet az, aki adományával, munkájával esetleg pártoló tagsági díj fizetésével a Szövetséget támogatja. Pártoló tag csak természetes személy lehet, aki tagfelvételi kérelmét közvetlenül a Szövetséghez nyújthatja be.

3.3 A tagok jogai:

• részt vehet a közgyűlésén és határozatainak meghozatalában,
• választhat és választható a szövetség szervezeteibe,
• részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
• észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szervezeteinek működésével kapcsolatban, amelyre a Szövetség érintett szervezetének legkésőbb 30 napon belül írásban kell válaszolni,
• ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szervezeteit és a sportágakat érintő kérdések megtárgyalására,
• tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről,
• igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti szövetségi tagságát.

3.4 A tagok kötelezettségei:

• a sportágak fejlődésének és eredményességének elősegítése,
• a Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a Szövetség szervezetei által hozott határozatok megtartása,
• a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságból ráháruló, illetve meghatározott feladatok teljesítése,
• a sportágak népszerűsítése, propagálása,
• a tagdíj határidőig történő befizetése.

Programjára, tevékenységére vonatkozóan önálló tervkészítési joggal rendelkezik, melyet a közgyűlés hagy jóvá. Önálló gazdálkodáshoz szükséges jogkörrel és eszközökkel rendelkezik, viseli ennek kötelezettségeit. Rendelkezik pénzintézetnél vezetett saját bankszámlával. A jóváhagyott terv végrehajtását önállóan intézi, a meghatározott kereteken belül önállóan gazdálkodik a rábízott pénzügyi és anyagi eszközökkel.

A közgyűlések közötti időszakban a szövetség tevékenységének irányítása, felügyelete az elnökség, mint a szövetség képviseleti szervének hatásköre, kivéve azokat az ügyeket, melyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy az a hatáskörébe von, illetve a szövetség más szervezetének hatáskörébe utal.
A szövetség élén az elnök áll, aki a többi tisztségviselővel és az elnökséggel együttműködve végzi feladatát.
A szövetség gazdálkodási és szakmai tevékenységének fejlesztését, irányítását, felügyeletét és ellenőrzését állandó, vagy szükség szerint létrehozott alkalmi bizottságok végzik.
Az ellenőrző funkciót ellátó Ellenőrző Testület munkáját önállóan végzi, vezetőjét és tagjait a közgyűlés választja meg.
Egyéb bizottságok létrehozására az elnökség jogosult.

• Közgyűlés
• Elnökség, elnök, alelnök
• Főtitkár
• Ellenőrző Testület
• Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság
• Sportszakmai Bizottságok
• MHSSz Iroda

A közgyűlés a Szövetség legfelsőbb képviseleti és döntéshozó szerve. A közgyűlést évenként kell összehívni. A közgyűlés időpontját a Szövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban kell megállapítani, és ugyanakkor írásban értesíteni a tagságot a helyszínről, az időpontról és a tervezett napirendről.
A közgyűlésen minden sportszervezet tag 1 szavazattal rendelkezik. A közgyűlésen a tagok jogaikat a sportszervezet tagok képviseleti jogosultsággal rendelkező "küldötteinek" útján gyakorolják. Sportszervezeti képviseleti jogosultsága van az egyesületi törvény szerint: a sportszervezet által megválasztott ügyintéző - képviseleti szerv (elnökség) tagjának, aki bírósági nyilvántartásban szerepel. Az egyesületi képviseleti jog megosztható. A képviselő természetes személy képviseleti jogát csak személyesen gyakorolhatja.
Rendkívüli közgyűlést az elnökségnek az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívni:

• ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt írásban kéri,
• ha a bíróság azt elrendeli.

1.1 A közgyűlés határozatképessége

A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Amennyiben a közgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra elteltével sem határozatképes, úgy a közgyűlést 15 nap elteltével, de legfeljebb 30 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.

1.2 A közgyűlés napirendje

A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége az a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvényben és a jelen alapszabályban meghatározott keretek között állapítja meg, és terjeszti a közgyűlés elé.
A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok elbírálását akkor lehet napirendre tűzni, ha azokat a tagok, a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal benyújtják az elnökségnek. E határidő után, vagy a közgyűlésen beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a szavazatra jogosult tagok többsége (50 % + 1 fő) elfogadja.
A Szövetség elnöksége a saját javaslatait, valamint a sportszervezetek által kezdeményezett valamennyi javaslatot a közgyulés egyéb tárgyalásra kerülő anyagaival együtt a közgyűlést megelőzően 8 nappal köteles tagjai részére eljuttatni.

1.3 A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az Alapszabály megállapítása és módosítása;
• az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása;
• az elnökség és az Ellenőrző Testület, valamint a Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság elnökének, továbbá tagjainak 4 évre történő megválasztása, illetve visszahívása;
• a Szövetség a tiszteletbeli elnökeinek és tagjainak megválasztása;
• a Szövetség más Szövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása;
• a Szövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása;
• a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása;
• tagfelvétel, kizárás kérdésében, illetve az elnökség által hozott határozatok ellen jogorvoslati kérelem elbírálása,
• a tagdíj meghatározása,
• mindaz, amit jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

1.4 A közgyűlés határozathozatala

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A nyílt szavazás szavazólap felmutatásával történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
A közgyűlés titkos szavazással választja meg a Szövetség elnökét, az elnökség tagjait, valamint az Ellenőrző Testület és a Jogi és Fegyelmi Bizottság elnökét, tagjait. A közgyűlés szavazásra jogosult résztvevői legalább egyharmadának indítványára nyílt szavazással eldönthető kérdésben is titkos szavazást kell tartani.
A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatok összesítésére legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell felkérni.
Egy jelölt esetén a nyílt szavazás is lehetséges.
Az egyszerű többséget a jelen lévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazata jelenti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá két a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.
A szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés korlátozhatja vagy kizárhatja.

2.1 Az elnökség hatásköre és feladatai

A Szövetség tevékenységét a közgyűlések közötti időszakban az elnökség mint a Szövetség képviseleti szerve irányítja. Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos jogkörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe utalt.

Az elnökség feladatai:

• Szövetség közgyűlésének előkészítése és összehívása,
• Az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése, mely tartalmazza
  1. a számviteli beszámolót,
  2. a költségvetési támogatás felhasználását,
  3. a vagyon felhasználásáról szóló kimutatást,
  4. a cél szerinti juttatások kimutatását,
  5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
  6. a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások mértékét,
  7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót, (A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet.)
• a közgyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása,
• a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása,
• a szervezeti és működési szabályzat, versenyszabályzat, a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzat, a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzat, a sportfegyelmi szabályzat, a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzat, valamint a hivatásos versenyrendszer működtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos és az abban szereplő sportszervezetek, sportolókkal szembeni követelményekről szóló szabályzat megállapítása és módosítása,
• az éves költségvetés meghatározása,
• bizottságok létrehozása és működtetése, melyek mandátuma az elnökségével együtt jár le,
• az általa létrehozott bizottságok vezetőinek, tagjainak megbízása és felmentése,
• a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselok megválasztása és felmentése, így különösen a szövetségi kapitány, vizsgabiztos megválasztása és felmentése
• a tagfelvételi kérelmek elbírálása,
• Sportfegyelmi Bizottság, Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottság kijelölése, illetve az elnökség hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek elbírálása,
• mesteredzői címre, valamint állami kitüntetésre, hegy- és sportmászó kitüntetésre és egyéb elismerések adományozására javaslattétel,
• a Szövetség hatáskörében megrendezésre kerülő hazai és nemzetközi versenyek kiírásainak, szabályainak jóváhagyása,
• a nemzetközi kapcsolatok elveinek kialakítása, és gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése,
• tervezés, intézkedés megvalósítása és számonkérés mindazokban az irányítási, ellenőrzési, szakmai és szervezési feladatokban, amelyeket a közgyűlés nem von saját hatáskörébe,
• döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a Szövetség közgyűlése a hatáskörébe utal,
• a sportág szakmai lapjának kiadásával, szerkesztésével kapcsolatos feladatok ellátása,
• az éves versenynaptár jóváhagyása.

2.2 Az elnökség összetétele és tagjai

Az elnökség létszáma legalább hat és legfeljebb kilenc fő. Az elnökségnek a Szövetségben tagsággal nem rendelkező személy is tagja lehet.
Az elnökség tagjai:

• elnök és a közgyűlés által választott további öt-nyolc személy. Az alelnököt az elnökség saját maga nevezi ki megválasztott tagjai sorából.

• részvétel az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában,
• észrevételek, javaslatok tétele a sportágakkal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
• felvilágosítás kérése a sportágakkal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
• javaslattétel rendkívüli közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására,
• megbízás alapján a szövetség képviselete,
• a szövetségi határozatok, ajánlások megtartása, illetve végrehajtása,
• közreműködés minden olyan feladatban, amely a hegy és sportmászás fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak.

• a megbízás lejártával,
• lemondással,
• visszahívással,
• elhalálozással,
• kizárással.

2.3 Az elnökség működése

Az elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a közgyűlés határozatainak figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, készíti el - szervezeti és működési szabályzatában - ügyrendjét.
Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de éves ülésterv alapján legalább háromhavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, az elnökségi tagok egyharmada, vagy a főtitkár az ok és cél megjelölésével azt írásban indítványozza.
Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat.
Halaszhatatlanul sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.
Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben - különösen üzleti titok, személyhez fűződő jogok védelme esetén - attól eltérően is rendelkezhet.
Az elnökség üléseire állandó jelleggel meg kell hívni a Ellenőrző Testület elnökét, a Szövetség főtitkárát, a szövetségi kapitányt, valamint a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett személyeket.
Az elnökség a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.
Ha az elnökség jelenlevő tagjainak száma páros, illetve szavazategyenlőség keletkezik, az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezető alelnököt illeti meg.
Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, és a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazatával hozza. Az elnökség titkos szavazással dönt bármelyik elnökségi tag kívánságára.
Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket 8 napon belül értesíteni kell.

2.4 Az elnökség felügyeleti és felülvizsgálati jogköre

Felügyeleti jogkörében a Szövetség bizottságainak és tisztségviselőinek határozatait az elnökség megsemmisítheti, megváltoztathatja, vagy új eljárásra visszaadhatja, ha az jogszabállyal, az alapszabállyal vagy a Szövetség egyéb szabályaival, szabályzataival, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség jogerős és kihirdetett határozataival ellentétes.

A Szövetség élén az elnök áll, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét. Az elnök feladat és hatásköre:

• vezeti az elnökség üléseit,
• képviseli a Szövetséget,
• aláírási és utalványozási jogkört gyakorol,
• intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos jogkörébe,
• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetoleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal,
• munkáltatói jogokat gyakorol a főtitkár felett.

A közgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és két tagból álló, a sportágakban járatos pénzügyi-számviteli képesítésű személyekből Ellenőrző Testület választ.
Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. Az Ellenőrző Testület elnöke vagy tagja nem lehet a Szövetséggel munkaviszonyban álló vagy ott gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az aki a Szövetség elnökségének tagjával, illetőleg az ott gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll.
Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai nem lehetnek egymásnak, a képviseleti és ügyintéző szervek vezetőinek és tagjainak - a Ptk. szerinti értelmezésben - közeli hozzátartozói.
Az Ellenőrző Testület tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátására külső szakembereket is igénybe vehet.
Munkarendjét, ellenőrzési rendjét a bizottság maga határozza meg.
Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyrol a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
Az Ellenőrző Testület feladatai:

• a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
• a társadalmi szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
• a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
• az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata,
• a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
• a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
• a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtörténtének ellenőrzése,
• a Szövetség tagjainak érdekvédelme.

• a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,
• a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A közgyűlés négy éves időtartamra háromtagú Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottságot választ.
A Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság élén a bizottság - jogász végzettségű - elnöke áll.
A Szövetség hatáskörébe tartozó sportfegyelmi eljárásban hozott másodfokú döntés ellen benyújtott kérelmeket e Bizottság soron kívül bírálja el.
Jogász végzettségű tagjának előzetes állásfoglalása ill. ellenjegyzése mellett lehet csak megkötni az Alapszabály 5. § (1) h)-l), (2) h) pontjaiban, valamint a 18. § (4) bekezdésében említett szerződéseket.

Az elnökség egyes szakfeladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes - bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetőit tagjai közül az elnökség bízza meg, akik mandátuma az elnökségével együtt jár le.
A bizottságok hatáskörét és feladatait, a bizottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott szabályzatok, illetve saját ügyrendjük határozzák meg, amelyek az Alapszabállyal ellentétesek nem lehetnek.
A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi és képviseleti joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre létrehozták.
A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottságok ülésére szükség esetén meg kell hívni a Szövetség elnökét, alelnökét vagy főtitkárát. A bizottságok üléseinek összehívására ugyanazok a szabályok irányadók, mint az elnökség összehívására. Az elnökség állandó bizottságai:

• Hegymászó Bizottság,
• Oktatási Bizottság,
• Sportmászó Bizottság,
• Tájékoztatási Bizottság,
• Verseny Bizottság.

A főtitkárt a közgyűlés választja, fölötte a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Az főtitkár feladata és hatásköre:

• felelős az Alapszabály, az egyéb szabályok, szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásáért,
• összehangolja az elnökség, a bizottságok, a tisztségviselők és a munkaviszonyban állók munkáját,
• irányítja a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását,
• aláírási és utalványozási jogkört gyakorol,
• szervezi és koordinálja a szövetségi kapitányok és a Szövetség bizottságainak, tagszervezeteinek együttműködését,
• koordinálja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály, illetoleg a közgyűlés, az elnökség vagy az elnök a hatáskörébe utal,
• végzett munkájáról az elnökségnek köteles számot adni.
• javaslatot tesz a Szövetség hivatali szervezetének kialakítására, szervezi és irányítja munkáját,
• előkészíti a közgyűléseket, az elnökség üléseit, gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, határozatainak nyilvántartásáról,
• a Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve, egyéb jogszabályok esetében azon alapuló jogszabályok szerint gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az elnök kizárólagos hatáskörébe,
• felelős a gazdálkodás rend megtartásáért, aláírási joga van,
• gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről,
• felhatalmazás alapján képviselheti a Szövetséget, illetve helyettesítheti a tisztségviselőket,
• tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről, eseményekről, eredményekről,
• gondoskodik a Szövetség szakmai lapjának kiadásáról,
• felügyeli a hazai versenynaptár összeállítását,
• figyelemmel kíséri a Szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását és szükség esetén kezdeményezi a Szövetség határozathozatalának módosítását,
• ellátja azokat a feladatokat, amelyeket szabályzatok a közgyűlés, vagy az elnökség a hatáskörébe utal,
• végzett munkájáról beszámol az elnökségnek.

A szövetségi feladatok ellátására az elnökség irodát hoz létre. Az iroda létszámát, valamint szervezetét az elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. A működéshez szükséges költségeket az elnökség az éves költségvetésben állapítja meg.

A szövetségi kapitányt a szövetség elnöksége nevezi ki határozott időre.
A szövetségi kapitány tevékenységéről a szövetség elnökségének tartozik beszámolási kötelezettséggel.
A szövetségi kapitány a válogatott keretek szakmai vezetője.
A szövetségi kapitány feladatai és hatáskörei:

• elkészíti és az elnökség elé terjeszti a válogatott keretek éves és középtávú fejlesztési programját,
• gondoskodik a válogatott keret szakmai programjának végrehajtásáról és az eredményes nemzetközi szereplés feltételeiről,
• javaslatot tesz a válogatott keretekre, irányítja annak munkáját, és javaslatot tesz a válogatottak és a mellettük működő szakemberek jutalmazására.

Az SZMSZ ezen része azokat a rendelkezéseket, végrehajtási feladatokat tartalmazza, amelyeket a szövetség tevékenységének tervezésében, irányításában, a feladatok végrehajtásában és elszámolásában minden vezetési és végrehajtási szinten egységesen alkalmazni kell.
A leírt végrehajtási feladatokon túl minden vezetési és végrehajtási szinten egységesen alkalmazni kell a Szövetség egyéb szabályzatait is.
A szabályzatok kidolgozása és folyamatos aktualizálása, fejlesztése a szövetségi iroda, illetve a szakbizottságok feladata, minősítésük és jóváhagyásuk az elnökség, aláírásuk az elnök feladata.
A szakbizottságok saját működési szabályzatának kidolgozása a bizottság feladata és azokat az elnökség hagyja jóvá.

A szövetség vezetését választott, társadalmi megbízású személyek látják el:

• elnök (társadalmi, választott)
• elnökség (társadalmi, választott)
• bizottságvezetők (társadalmi, az elnökség által kinevezett)
• főtitkár (mellékállású, kinevezett)
• szövetségi kapitány (mellékállású, megbízással)

Minden vezető alapvető kötelessége az általa irányított terület működésének tervezése és szervezése, irányítása és ellenőrzése, értékelése és elszámoltatása. Folyamatos kötelességeik:

• a Szövetségi tulajdon szigorú védelme,
• a feladatok ellátásához szükséges ismeretek, utasítások, szabályzatok alkalmazása,
• a szakmai tevékenységek fejlesztésére vonatkozó állandó kezdeményezés,
• az általa irányított személyek folyamatos tájékoztatása,
• az általa irányított munkavállalók érdekeinek védelme,
• a feladatok ellátásában tapasztalt hiányosságok megszüntetése.

Minden munkavállaló alapvető kötelessége:

• a feladatkörébe tartozó feladatok maradéktalan ellátása,
• együttműködés a vezetőkkel, munkatársakkal,
• a feladatok elvégzéséhez szükséges szabályok megismerése,
• a szövetségi tulajdon védelme.

A munkáltatói jogok gyakorlásának szabályozását az alapszabály tartalmazza.
Az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a főtitkár felett, a főtitkár pedig a szövetség további munkaviszonyban álló dolgozói, egyéni munkavállalóival szemben.

A képviseleti és aláírási jogkört az alapszabály rögzíti. A szövetség elsőszámú képviselője az elnök. Aláírási és utalványozási jogkört az elnök, az alelnök és a főtitkár gyakorol.

6.1. Az aláírási, utalványozási és képviseleti jogkör gyakorlásának szabályai

A szövetség elnöke - az iratanyag készítőjének ellenjegyzése mellett - egyszemélyben jogosult aláírni:

• a felsőszintű állami és társadalmi szervezetek vezető részére írt leveleket, jelentéseket, előterjesztéseket,
• a szövetség fejlesztési feladatterveit,
• a közgyűlés elé terjesztendő elnökségi beszámolót, bérfejlesztés, jutalom előterjesztését,
• a kötelező bizottságok működési szabályzatát és éves terveit,
• minden olyan iratanyagot, melynek aláírási jogát az elnök maga számára fenntart.

• a tagszervezetek és azok szervei részére írt leveleket, információs anyagokat, tájékoztatókat, meghívókat, (elnökségi) határozatokat,
• a hazai partnerszervezetek részére írt kapcsolatfelvételre, információszerzésre vonatkozó leveleket,
• a szövetség tevékenységére vonatkozó belső utasításokat,
• a hatáskörébe tartozó határozatokat,
• a szövetség fejlesztési, végrehajtási tervjavaslatait, végrehajtási jelentéseit,
• az elnök ill, az elnökség részére készített beszámolókat,
• a hatáskörébe utalt egyéb iratokat.

6.2. Az utalványozási jogkör gyakorlásának szabályai

A bankoknál vezetett számlák feletti rendelkezésre az elnök és az alelnök, vagy a főtitkár együttesen jogosult. Az utalványozó a számla, illetőleg a megfelelő bizonylat ellenőrzése után a bevételek beszedését vagy elszámolását, illetoleg a kiadások kifizethetőségét, valamint a készletek felhasználását engedélyezi. E jogosultsággal felruházottak az utalványozók.
Utalványozási joggal az elnök és a főtitkár vagy az alelnök együttesen jogosult.

6.3. A képviseleti jogkör gyakorlásának szabályai

A szövetség elsőszámú képviselője az elnök. Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjában a szövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja. Az átruházott képviseleti jogkör gyakorlása esetén a megbízott személy köteles:

• legjobb tudása szerint eljárni,
• minden intézkedést megtenni az ügy érdemi elintézésére,
• tájékoztatást adni végzett munkájáról.

7. A munkakör átadás-átvétel és a helyettesítési rend szabályai

7.1. A munkakör átadás-átvétele

A munkakör átadás-átvétel általános szabálya az, hogy biztosítani kell a vezetői és legfontosabb szakmai munkakörök ellátását, folyamatosságát. Az alábbi esetekben szükséges végrehajtani:

• munkakörben beálló személyi változás,
• 30 napot meghaladó távollét esetében.

7.2. A helyettesítési rend szabályai

A legfontosabb elv, hogy biztosítani kell a Szövetség és szervezetei egyszemélyi felelős vezetésének folyamatosságát.
A Szövetség helyettesítési rendjét a vezető munkakörök ellátásában kell alkalmazni, ennek rendjét az alapszabály rögzíti.
Az elnök helyettesítésének sorrendje:

• alelnök, főtitkár, vagy az elnökség e célra megbízott tagja.
• Az alelnököt a főtitkár, vagy az elnökség által erre a célra megbízott tagja helyettesíti.
• A főtitkárt az elnökség által erre a feladatra kijelölt személy helyettesíti.

8.1. Az utasítási, intézkedési jogkör gyakorlásának szabályai

Általános szabály az, hogy minden vezetőnek jogában áll a tevékenységi területére vonatkozó utasítások kiadása, intézkedések megtétele, továbbá a végrehajtás irányítása, ellenőrzése és elszámoltatása.
Az utasítási jogkör szabályai:

• A vezető tisztségviselok utasításaikat és döntéseiket - rendkívüli esetektől eltekintve - a végrehajtók bevonásával, véleményük ismeretében hozzák.
• Az ügy tárgya szerint illetékes személy állásfoglalása nélkül más nem jogosult intézkedni.
• A kiadott utasítások, intézkedések minden esetben összhangban kell, hogy álljanak a szövetség vonatkozó előírásaival, szabályaival.
• Írásbeliség a kiemelten fontos feladatok esetén, illetve külön kérésre történik.
• Az utasítással a feladat elvégzésére felkért személy köteles a végzett munkáról, esetleges akadályairól jelentést adni szóbeli utasítás esetén szóban, írásbeli utasítás esetén írásban.

8.2. A szolgálati út betartásának szabályai

A szolgálati út betartásának általános szabálya az, hogy minden vezető - rendkívüli esetek kivételével - csak a szervezeti felépítés szerinti közvetlenül utána következő személyt utasíthatja.
Rendkívüli, sürgős esetben kiadott a fentiektol eltérő utasításnál az utasított és az utasítást adó köteles értesíteni az utasított személy felettesét.

9.1. A szövetség szervezetébe tartozó tagokkal való kapcsolattartás

A kapcsolattartás formája lehet szóbeli (pl. napi operatív ügyek), vagy írásbeli (tájékoztatás).
A szövetség köteles a tagok szövetséget érintő problémáiban legjobb szakértelme szerint eljárni, a kért, vagy előírt határidőre választ adni, döntésekről, javaslatokról, esetleges hiányosságokról értesítést küldeni.

9.2. A szövetség szervezetébe tartozó tagokkal való kapcsolattartás

A külső szervektől beérkező hivatalos levelek, iratok felbontása, iktatása (fontos adatok, intézkedési határidő feljegyzése), a főtitkár és a szövetségi iroda feladata, majd az ügyiratokat tartalmuk szerint, értelemszerűen az illetékes vezető, szervezeti egység részére továbbítja. A határidők betartása, a szövetség szabályainak megfelelő, terveibe, célkitűzéseibe illő válaszadás az aláírási jogkörök figyelembe vételével az intézkedésre jogosultak feladata. A válaszadónak gondoskodni kell arról, hogy a kiküldött válaszok másolatát a szövetségi iratárba is eljuttassa.

9.3. A szövetség szervezetébe tartozó tagokkal való kapcsolattartás

Azon bélyegzők, amelyek a Szövetség hivatalos elnevezését tüntetik fel, és lenyomatuk bélyegző nyilvántartásban szerepel a szövetség hivatalos bélyegzőinek minősülnek. A bélyegzőket kizárólag azok a személyek használhatják, akik azokat a szövetség főtitkárától átvették.
A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelentenek.
Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenként egyszeri leltározásról a főtitkár gondoskodik, ill. a bélyegző elvesztése esetén köteles országos sajtótermékben az elvesztés tényét közzétenni és az elveszett bélyegzőt érvényteleníteni.

9.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató (hírközlő) szervezetek részére

A tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak tevékenységét a Szövetség tisztségviselőinek elő kell segíteniük az alábbi szabályok betartása mellett.
A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.
A Szövetség tevékenységét érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra a Szövetség elnöke, főtitkára jogosult.

A Szervezeti és Működési Szabályzat az Alapszabályban foglaltakkal együtt érvényes, a kihirdetése napján lép életbe és azt a Szövetség minden tagja köteles alkalmazni és betartani. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellett a Szövetség szabályszerű működését az egyéb vonatkozó jogszabályok és belső szabályok is biztosítják.

Budapest, 2001. március 21.

Dr Nagy Sándor s.k.
elnök