A mérleg bizonylati alátámasztásául, minden év második felében, lehetőleg december hónap folyamán, fordulónappal felvett vagyonleltárt kell készíteni.
A leltárnak ki kell terjednie a vállalkozás tulajdonát képező, vagy kezelésébe adott eszközök és aktívák, valamint ezek forrásai (passzívák) állományának (mennyiségi) megállapítására. A leltár lezárásaként a felvett mennyiségi leltár értékelésére, hiányok-többletek kidolgozására és a számviteli előírások szerinti elszámolására.

1. A leltározás megkezdése előtt minden évben leltári ütemtervet kell készíteni, a leltározási egységeket ki kell jelölni, és ezt az ütemtervet a leltár mellékleteként meg kell őrizni.
2. A leltározandó anyagot a leltárra elő kell készíteni a következők szerint:
   • analitika kartonokat naprakészen le kell zárni,
   • a tételes felvételhez az anyagokat rendszerezni kell, hogy számba vehetok legyenek.
3. A leltárhoz szükséges nyomtatványokat szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A Szövetségnél a mennyiségi felvétel és az értékelés is (a viszonylag alacsony tételszám miatt) leltáríven történik.
4. A felvett és értékelt leltárat a leltárfelvevő, valamint a leltárellenőr köteles aláírásával hitelesíteni. A számviteli elszámolás után - a mérleg bizonylati alátámasztásául - annak mellékleteként legalább 5 évig meg kell őrizni.
5. A leltározás módjai:
   1. mennyiségi felvétellel,
   2. egyeztetéssel.
   
   A mennyiségi felvétel: megszámlálással, a nyilvántartásoktól függetlenül, azokkal csak utólagos összehasonlítással történik (a készleteknél).
   Egyeztetés: a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartással való összehasonlításával, vagy pedig a könyvelés helyességét az igazoló okmánnyal való összehasonlítással, pl.
   384 bankszámla a kivonattal,
   381 pénztárszámla a pénztárnaplóval.

A tárgyi eszköznek minosülő vagyontárgyak közül

1. az ingatlanokat és lealapozott gépeket 5 évenként,
2. a le nem alapozott gépeket 2 évenként

A raktári készleteket évenként, fordulónappal, mennyiségi felvétellel kell leltározni.
A munkahelyi fogyóeszközöket kétévenként mennyiségi felvétellel, a dolgozónál lévő (személyi használatra kiadott) fogyóeszközöket kétévenként egyeztetéssel kell leltározni.
Az úton lévő vásárolt készleteket a rendelkezésre álló adatok (számla, szállítólevél, értesítés) alapján kell leltározni, és a leltárban elkülönítve kimutatni.
Az idegen helyen tárolt készletekről december 31-i fordulónapi tárolási nyilatkozatot kell kérni.
A szakkönyvtár anyagát kétévenként a nyilvántartással való egyeztetéssel kell leltározni.
A használatban lévő szoftvertermékeket kétévenként egyszer, a nyilvántartással való egyeztetéssel kell leltározni.

1. A vevőnek kiszámlázott termék és szolgáltatások miatti követeléseket - áfa-követelés is - a vevő ill. a megrendelő által elfogadott összegben kell a vevők és adósok között a mérlegben kimutatni.
   A vevők és adósok leltározása a mérlegrendeletnek megfelelően a december 31-i állapot figyelembevételével, egyenlegközlő levélen történik, melynek egy példányát a mérleg bizonylati alátámasztásaként meg kell őrizni.
2. A szállítókkal (hitelezőkkel) szembeni tartozásokat könyv szerinti értékben kell a mérlegben kimutatni.
3. A kétessé vált követeléseket (peresített) a mérlegben külön tételként kell kimutatni. Mindaddig kell kétes követelésként a mérlegben szerepeltetni, amíg a bíróság az ügyben jogerős határozatot nem hoz. A határozat meghozatala után a határozat szerint kell a számviteli elszámolás során eljárni.
4. Gazdasági bírságot, eljárási költséget, a késedelmi kamatot az önellenőrzési és késedelmi pótlékot az esedékességkor kell a számvitelben elszámolni, és a mérlegadatokban szerepeltetni.
5. A házipénztár forint pénzkészletét a pénztárkönyvvel egyezően, valuta pénzkészletét az év utolsó napján érvényes vételi valutaárfolyamon átszámított forintértékben kell a mérlegbe felvenni.
6. Valutát, devizát, vagy ezekben felmerülő esetleges tartozást, illetve követelést a devizaszámlát vezető banknál közzétett, az év utolsó napján érvényes vételi, ill. eladási árfolyamon átszámított forintértékben kell a mérlegben szerepeltetni.
7. Az értékpapírokat (kötvény, részvény, váltó) a tényleges beszerzési áron kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke tartósan - a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül - nem csökken.
8. Átmenő aktívák és passzívák címén a mérlegben csak a tárgyévben felmerült, de a következő évet terhelô költség és ráfordítás, illetve a tárgyévet illető, de a következő évben realizálódó árbevétel és bevétel szerepeltethető. Minden átmenő tételt számlával kell igazolni, vagy ha a számla nem áll rendelkezésre (pl. közüzemi díjak) az ilyen címen szerepeltetett összegeket számítással kell alátámasztani.
9. Bankköltségeket és bankkamatot mindig arra az időszakra kell elszámolni, amely időszakra a terhelés vonatkozik, függetlenül a pénzügyi kiegyenlítés időpontjától.
10. A forgóeszközöket beszerzési, illetve előállítási költségen kell értékelni, csökkentve a leírásokkal azok értékét. Az eszközöket eloállítási költségüknél magasabb értékben nem szabad felvenni.
    Más gazdálkodóknál a jegyzett tőke a részjegytőke, üzletrésztőke, a vagyoni betét, a vagyoni hozzájárulás, az alapítói vagyon, amit a társasági szerződésben meghatározott értékén kell a mérlegben szerepeltetni.

Dr Nagy Sándor s.k.
elnök