A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény, a sportfegyelmi felelősségrol szóló 34/2001. (III. 5.) Korm. rendeletben foglaltak alapján, a Szövetség alapszabályával is összhangban az alábbi sportfegyelmi szabályzatot fogadta el.

1. A sportági szakszövetség fegyelmi jogköre hatálya alá tartoznak a hivatásos és az amatőr sportolók, sportszakemberek, sportvezetők, játékvezetők, versenybírók, választott tisztségviselők és sportszervezetek (a továbbiakban: a sportolók), akik sportegyesület vagy sportszervezet tagjaként, vagy attól függetlenül a sportági szakszövetség működése keretében testnevelési és sporttevékenységet fejtenek ki.
2. A fegyelmi eljárásban érvényesülnie kell az alkotmányos elveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek, a nyilvánosságnak, a bizonyítás szabadságának és a jogorvoslat lehetoségének.
3. Amennyiben a sportági nemzetközi szakszövetség a sportolóval, ill. sportszakemberrel vagy sportszervezettel szemben büntetést szab ki, úgy a büntetés végrehajtására a szakszövetség ill. a sportszervezet jogosult és egyben köteles azzal, hogy szükség szerint saját hatáskörében is sportfegyelmi eljárást folytathat le.
4. A sportfegyelmi eljárás lefolytatására a szövetség elnöksége első fokú sportfegyelmi bizottságot, valamint a másodfokú eljárás lefolytatására sportfegyelmi fellebbviteli bizottságot hoz létre, amelyek legalább három főből állnak. A Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottságot, valamint annak elnökét a szövetség közgyűlése választja meg.
5. A fegyelmi ügyben eljáró személyeket a tudomásukra jutott tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
6. A sportfegyelmi bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg.

   
   

   2. §
   1. A fegyelmi felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő szabályok szerint kell elbírálni. Amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő szabályok enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, úgy e szabályokat kell alkalmazni.
   2. A sportfegyelmi bizottság eljárásában nem vehet részt sem tagként sem elnökként, sem jegyzőkönyvvezetőként az eljárás alá vont közeli hozzátartozója (Ptk 685. § b) pont), sem az, akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg, akinek sportfegyelmi büntetés meghozatalához vagy elmaradásához érdeke fűződik, vagy akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása várható el.
   3. Nem vehet részt a másodfokú eljárásban az a személy, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.
   4. Az összeférhetetlenséget az érintett tartozik haladéktalanul a sportfegyelmi bizottságnak bejelenteni és tevékenységét ezzel egyidejűleg megszüntetni. Akivel szemben összeférhetetlenség merül fel, az eljárásban nem vehet részt.

      
      

      3. §
      1. Sportfegyelmi eljárás a kötelezettségszegéstől (vétség elkövetése) számított egy éven belül indítható azzal, hogy külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőt az eljárás alá vont hazatérésétől kell számítani.
      2. Sportfegyelmi eljárást a Szövetség elnöke által kijelölt személy(ek) vagy szerv kezdeményezhet(nek) a Fegyelmi Bizottság elnökénél, aki annak elrendelésére jogosult, és errol 8 napon belül írásban értesíti az eljárás alá vont személyt vagy sportszervezetet. Az értesítésben meg kell jelölni
         1. a sportfegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját,
         2. a sportfegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt,
         3. a rendelkezésre álló bizonyítékokat,
         4. az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás idopontját.

      
      

      4. §
      1. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal korábban megkapják.
      2. Amennyiben az eljárás alá vont kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni, aki köteles részt venni az eljárásban.
      3. A tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításától számított 15 napon belül meg kell tartani. Ha valamelyik értesített személy vagy képviselő a tárgyaláson nem jelenik meg, az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható akkor is ha az eljárás alá vont, vagy képviselője írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.
      4. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a lényeges eseményeket, mely az ügy elbírálásához szükséges. A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amely során a bizottság tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint egyéb bizonyítást folytathat le, így többek között szemlét tarthat, iratokat tekinthet meg, fénykép- és hang-, ill. filmfelvételt, videót szerezhet be.
      5. Az eljárás alá vont jogi képviselőt igénybe vehet.
      6. Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban közölni kell és fel kell hívni, hogy védekezését 8 napon belül terjessze elő.
      7. Az első fokú eljárást megindításától számított 30 napon belül be kell fejezni azzal, hogy amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, a bizottság elnöke az eljárást egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja. Ha az ügy egy tárgyaláson nem tisztázható, úgy 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani.
      8. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás bármely szakában kizárhatja, ha az a személyiségi jogok védelmében szükséges.
      9. A sportfegyelmi bizottság első fokú határozatában
         1. ha a kötelezettségszegést megállapítja, intézkedést alkalmaz, vagy büntetést szab ki,
         2. az eljárás alá vontat felmenti, amennyiben a kötelezettségszegés nem állapítható meg, ill.
         3. az eljárást megszünteti.

      
      

      5. §

      A sportfegyelmi bizottság elnökének javaslatára sportfegyelmi bizottság az eljárást felfüggesztheti, legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont önhibáján kívül védekezését a 4.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint nem tudja előterjeszteni,
      Amennyiben büntető vagy szabálysértési eljárás indul, a kötelezettségszegés miatt, úgy annak jogerős befejezéséig az eljárás felfüggeszthető, ha a jogerős határozat nélkül a tényállás nem tisztázható.

      
      

      6. §

      Meg kell szüntetni a sportfegyelmi eljárást, ha

      1. annak tartama alatt az eljárás alá vont személy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, amatőr sportolói szerződése, vagy sportegyesületi tagsága megszűnik, és a megszűnésétől egy éven belül ugyanabban a sportágban, amelyben a kötelezettségszegést elkövette, új tagsági viszonyt nem létesít,
      2. a kötelezettségszegést nem az eljárás alá vont követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,
      3. annak tartama alatt az eljárás alá vont elhalálozik, ill. az eljárás alá vont sportszervezet megszűnik.

      
      

      7. §
      1. Ha az eljárás alá vont személy sportolói szerződése, munkaviszonya vagy sportegyesületi tagsága a sportfegyelmi büntetés letöltése előtt megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő részét az a szerv foganatosítja, amellyel az eljárás alá vont személy jogviszonyba, ill. tagsági viszonyba kerül.
      2. A büntetést csak akkor lehet foganatosítani, ha az nem évült el.
      3. A büntetés végrehajthatósága pénzbüntetés esetében egy év, egyéb büntetés esetében három év alatt évül el.

      
      

      8. §
      1. A sportfegyelmi bizottság elnöke a határozat kihirdetését követő 8 napon belül azt írásba foglalja, és az eljárás alá vonttal, valamint az érintettekkel kézbesítés útján közli.
      2. A határozat rendelkező részből és indokolásból áll. A rendelkező rész tartalmazza az alkalmazott intézkedést vagy büntetést, annak mértékét, ill. időtartamát, szükség esetén az előzetes végrehajthatóságot, valamint a jogorvoslat lehetőségét.
      3. Sportolóval, ill. sportszakemberrel szemben szóbeli figyelmeztetés és írásbeli megrovás tárgyalás tartása nélkül is kiszabható, ha a tényállás megítélése egyszerű, és a vétség elkövetését az eljárás alá vont elismeri. Sportszervezettel szemben e feltételek fennállása mellett írásbeli figyelmeztetés szabható ki.
      4. Sportfegyelmi büntetések és intézkedések együttesen is alkalmazhatók.
      5. Egymást követő több eljárás során ugyanaz a büntetés ismételten is kiszabható.

      
      

      9. §
      1. Az első fokú sportfegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezés az első fokú fegyelmi hatóságnál nyújtandó be, amelynek elnöke azt az eljárás során keletkezett iratokkal együtt haladéktalanul, de legkésobb 8 napon belül a sportfegyelmi fellebbviteli bizottsághoz terjeszti fel.
      2. A másodfokú eljárás során a fellebbviteli bizottság az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokú sportfegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja, vagy az első fokú határozatot megváltoztatja, illetve helyben hagyja.
      3. A sportfegyelmi fellebbviteli bizottság szervezetére, eljárására, a határidők számítására az első fokú eljárásra előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

      
      

      10. §
      1. A másodfokú határozat jogerős. Ellene a kézbesítéstől számított 5 napon belül a szövetség elnökségéhez, vagy a közgyűlés által választott Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottsághoz nyújtható be kérelem, amely azt soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül bírálja el és határozatát írásban kézbesíti.
      2. A rendkívüli jogorvoslat elbírálására jogosult szerv tárgyalás tartása nélkül, az első és másodfokú eljárás iratai alapján a jogerős határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy, megsemmisíti, és új határozatot hoz.
      3. A másodfokú határozat az (1) bekezdésben írott eljárásra tekintet nélkül végrehajtható.
      4. Az eljárás alá vont az (1) bekezdésben írott kérelemben méltányosságból a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérheti, ha a fegyelmi büntetés sport- vagy szakmai tevékenységtől való eltiltást tartalmaz.

      
      

      11. §
      1. Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportolóval szemben, ha
         1. a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség játék-, verseny-, igazolási, átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeket,
         2. a hivatásos sportoló a sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeket,
         3. az amatőr sportoló a tagsági vagy szerződéses jogviszonyból a sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeket vétkesen megszegi.
      2. A sportszakemberrel szemben sportfegyelmi eljárást akkor lehet lefolytatni, ha
         1. a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség szabályzataiban foglalt, illetve
         2. a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeit vétkesen megszegi.
      3. A sportfegyelmi eljárást a sportolóval szemben az (1) bekezdés a) pontja esetén a szakszövetség, az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a sportszervezet folytatja le.
      4. A sportfegyelmi eljárást a sportszakemberrel szemben a munkáltatója (megbízója) folytatja le.
      5. A sportolóra és a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként
         1. szóbeli figyelmeztetés,
         2. írásbeli megrovás,
         3. kedvezmények megvonása (csökkentése),
         4. pénzbüntetés
         szabható ki.
      6. A sportolóra az (5) bekezdésben foglaltakon kívül:
         1. sporttevékenységtől,
         2. átigazolástól,
         3. kölcsönadástól
         meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható.
      7. Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak mellett a sportegyesületi tag sportoló sportfegyelmi büntetésként a sportegyesületből kizárható. A szakszövetségnek a sportegyesületből való kizárásra vonatkozó indítványát a sportegyesületnek meg kell tárgyalnia és döntenie kell a kizárás kérdésében.
      8. A sportszakemberre az (5) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható.

      
      

      12. §
      1. A sporttevékenységtől eltiltás lehet:
         1. versenyzéstől,
         2. edzésen,
         3. sportrendezvényen való részvételtől, vagy
         4. a szakszövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.
      2. A szakmai tevékenységtől eltiltás lehet:
         1. edzői,
         2. versenybírói,
         3. vizsgabiztosi tevékenységtől,
         4. sportrendezvényen való részvételtől, vagy
         5. a szakszövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.
      3. A büntetés időtartama a 11. § (5) bekezdésének c) pontja esetében az egy évet, a 11. § (6) bekezdése és a 1. § (8) bekezdése esetében a két évet nem haladhatja meg.
      4. A büntetés mértéke a 11. § (5) bekezdésének d) pontja esetében a sportoló sporttevékenységből, a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves átlagjövedelmének háromhavi összegét nem haladhatja meg.
      5. A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vevő sportszervezet hivatalos képviselőjeként megjelölt sportszakemberrel szemben folytathatja le.

      
      

      13. §
      1. Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a versenyszabályzatban vagy a versenyzéssel kapcsolatban a szakszövetség egyéb szabályzataiban megállapított eloírásokat megszegi.
      2. A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.
      3. Sportszervezetre, illetve annak szervezeti egységére sportfegyelmi büntetésként
         1. írásbeli figyelmeztetés,
         2. a szakszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása,
         3. szakszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,
         4. versenyrendezési jog határozott időre való megvonása,
         5. verseny eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása,
         6. büntetőpontok megállapítása,
         7. nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás,
         8. sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása,
         9. a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás,
         10. a versenyrendszerből vagy meghatározott számú versenyből kizárás,
         11. a szakszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,
         12. a szakszövetségből kizárás,
         13. pénzbüntetés
         szabható ki.
      4. A büntetés időtartama
         1. a (3) bekezdés b) pontja esetében a hat hónapot,
         2. a (3) bekezdés d) pontja esetében a három hónapot,
         3. a (3) bekezdés h), i) és j) pontja esetében a kilenc hónapot,
         4. a (3) bekezdés l) pontja esetében az egy évet
         nem haladhatja meg.
      5. A büntetés a (3) bekezdés k) pontja esetében teljes költségviselést jelent.
      6. A büntetés mértéke a (3) bekezdés m) pontja esetében az ötvenmillió forintot nem haladhatja meg.

      
      

      14. §
      1. A sportszervezettel szerződéses viszonyban nem álló sportolóra, illetve sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.
      2. Ha a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség a sportolóra, sportszervezetre vagy sportszakemberre sportfegyelmi büntetést szabott ki, ezt a sportszervezet köteles végrehajtani.

      
      

      15. §
      1. A sporttevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportoló, a szakmai tevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportszakember keresettel a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásra a munkaügyi perekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
      2. A pénzben kifejezett sportfegyelmi büntetés a kifizetésekor, az időtartamban meghatározott sportfegyelmi büntetés az időtartam elteltekor, az egyéb sportfegyelmi büntetés a foganatosítása után azonnal elévül.
      3. Az eljárás költségeit az eljáró szerv viseli, kivéve azt az esetet, amikor a fegyelmi felelősség megállapítására jogerősen sor kerül, és az eljárás alá vont költséggel járó eljárási cselekményeket indítványozott, valamint az igénybe vett jogi képviselő költségeit.

      
      
      

      ---