A Szövetség a Magyar Köztársaságban működő, a hegy- és sportmászás szakágakban sporttevékenységet folytató sportszervezetek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a hegy- és sportmászás szakágakat irányító, önkormányzati elven alapuló, és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet (országos sportági szakszövetség), a Magyar Hegymászó Klub jogutódja. A Szövetség működését a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény (továbbiakban: St.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (továbbiakban: Et.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Khtv.) alapján fejti ki.

1. Az országos sportági szakszövetség elnevezése: Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség.
2. Rövidített elnevezése: MHSSz.
3. A Szövetség székhelye: 1065 Budapest, VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 31.
4. A Szövetség működési területe: Magyar Köztársaság
5. A Szövetség alapítási éve: 2000.
6. A Szövetség jelvénye:

3. §

1. A Szövetség tagja az Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniójának (UIAA), melynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.
2. Az UIAA tagja a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS).

1. A Szövetség a Magyar Köztársaság területén irányítja, szervezi és ellenőrzi a hegy- és sportmászó szakágakban, mint közhasznúsági tevékenységek területén is az ott folyó tevékenységet, közreműködik a St.-ben meghatározott feladatok ellátásában, képviseli a sportág és tagjai érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.
2. A Szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait, a Szövetség tagságán kívül, bármely más harmadik személy is igénybe veheti.
3. A Szövetség közhasznú tevékenysége során a St. alapján állam, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó közfeladat megvalósításáról gondoskodik.
4. A Szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján hozza nyilvánosságra.
5. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
6. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
7. A Khtv. 26. § (c) bekezdése szerint a következő közhasznú tevékenységeket folytatja:
   1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
   2. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.

1. A Szövetség kizárólagosan jogosult:
   1. megállapítani a szervezeti és működési szabályzatot, a versenyszabályzatot, a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot, a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot, a sportfegyelmi szabályzatot, a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot valamint a hivatásos versenyrendszer működtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos és az abban szereplő sportszervezetek, sportolókkal szembeni követelményekről szóló szabályzatot;
   2. a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit;
   3. megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát;
   4. meghatározni és kiadni a hazai és -a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva- a nemzetközi versenynaptárt;
   5. működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken;
   6. megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez;
   7. képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;
   8. szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit;
   9. a h) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni;
   10. a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni.
2. A Szövetség - az (1) bekezdésben megállapított kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívül -
   1. meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról;
   2. a jogszabályok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;
   3. a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza;
   4. meghatározza a sportlétesítmények -a sportág szempontjából történő- használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket;
   5. meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat;
   6. érvényesíti a doppingtilalmat;
   7. a megfelelő feltételek fennállása esetén megköti az ifjúsági és sportminiszterrel (továbbiakban: miniszter) a támogatási szerződést;
   8. a szakszövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében;
   9. képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;
   10. az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését;
   11. a versenyszerű sportolót a szakszövetség tartja nyilván és ad részére versenyengedélyt, amennyiben megfelel a sportegészségügyi és a szakszövetség által meghatározott sportszakmai követelményeknek;
   12. megállapítja a versenyszerű sportoló egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a sportág jellegéhez igazodva;
   13. ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat.

A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai az őket megillető jogok és kötelezettségek terjedelme alapján rendes tagok (továbbiakban: tagok) vagy tiszteletbeli tagok.

1. A Szövetség tagjai a sportágban tevékenységet folytató sportszervezetek.
2. A Szövetség tagja lehet továbbá az a jogi személy -az St.-ben meghatározott keretek között-, aki a Szövetség alapszabályát elfogadja. A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a szakszövetség alapszabályát elfogadja és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.
3. A Szövetségben pártolóként természetes személyek is részt vehetnek.

1. A Szövetség tiszteletbeli elnökének az a volt szövetségi elnök választható, aki legalább egy közgyűlési időszakban kimagasló tevékenységével a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatta.
2. Tiszteletbeli elnöknek választható az a személy is, aki több évtizeden keresztül kimagasló és meghatározó érdemeket szerezett a hegy- és sportmászás fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában.
3. A Szövetség tiszteletbeli tagjainak azok választhatók, akik legalább egy közgyűlési időszakban az elnökség tagjaként, vagy más fontos területen, több éven keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.
4. A Szövetség tiszteletbeli elnökének és tagjainak személyére az elnökség tehet javaslatot.
5. A Szövetség tiszteletbeli tagjai a szövetség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt.
6. Pártoló lehet az, aki adományával, munkájával esetleg pártolói díj fizetésével a Szövetséget támogatja.
7. Pártoló természetes-, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egyaránt lehet.
8. A pártoló nyilvántartásba vételi kérelmét közvetlenül a Szövetséghez nyújthatja be.

1. A Szövetségi tagság felvétellel, illetőleg a tiszteletbeli elnökök és tagok esetében választással keletkezik.
2. A Szövetségi tagság kilépés, kizárás, elhalálozás, illetőleg tagdíj határidőre való befizetésének felszólítás ellenére történő elmulasztása esetén törléssel, a tiszteletbeli elnökök és tagok esetében lemondással szűnik meg.
3. A tagfelvétel kérdésében - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a Szövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni, amely fellebbezést a következő közgyűlésen köteles tárgyalni.
4. A tiszteletbeli elnök és tagok megválasztása a Szövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik.
5. A Szövetség tagjairól nyilvántartást kell vezetni.
6. A Szövetségből való kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökségével. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye.
7. A Szövetségből való kizárás az elnökség hatáskörébe tartozik. A kizárást tartalmazó határozat ellen 15 napon belül a Szövetség közgyűléséhez fellebbezést lehet előterjeszteni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (6) bekezdésben foglaltak irányadók.
8. A sportegyesület rendes tagsága törléssel szűnik meg, ha a sportegyesület a sportágban működő szakosztályát megszünteti, vagy más sportegyesület részére átadja.

1. A tagok jogai:
   1. részt vehet a közgyűlésén és határozatainak meghozatalában,
   2. választhat és választható a szövetség szervezeteibe,
   3. részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
   4. észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, amelyre a Szövetség érintett szervének legkésőbb 30 napon belül írásban kell válaszolni,
   5. ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit és a sportágakat érintő kérdések megtárgyalására,
   6. tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről,
   7. igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti szövetségi tagságát,
2. A tagok kötelezettségei:
   1. a sportágak fejlődésének és eredményességének elősegítése,
   2. a Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatok megtartása,
   3. a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságból ráháruló, illetve meghatározott feladatok teljesítése,
   4. a sportágak népszerűsítése, propagálása,
   5. a tagdíj határidőig történő befizetése.
3. A tag az (1) - (2) bekezdésekben foglalt jogait és kötelezettségeit megbízott képviselője útján látja el.
4. A pártoló és a tiszteletbeli tag jogai:
   1. tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén,
   2. avaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
   3. megilleti - külön díjfizetés nélkül - a Szövetség évkönyve (HEGYMÁSZÓ) és egyéb kiadványi.
5. A pártoló és tiszteletbeli tag kötelezettségei: a Szövetség alapszabályának, egyéb szabályzatainak valamint határozatainak megtartása.
6. A Tiszteletbeli elnöknek azonos jogai valamint kötelezettségei vannak, mint a tiszteletbeli tagoknak.

1. Közgyűlés
2. Elnökség
3. Ellenőrző Testület
4. Fegyelmi Bizottság
5. Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottság
6. Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság
7. Sportszakmai Bizottságok

1. A közgyűlés a Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve. A közgyűlést évenként kell összehívni. A közgyűlés időpontját a Szövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban kell megállapítani, és ugyanakkor írásban értesíteni a tagságot a helyszínről, az időpontról és a tervezett napirendről.
2. A közgyűlésen minden sportszervezet tag 1 szavazattal rendelkezik. A közgyűlésen a tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. Sportszervezeti képviseleti jogosultsága van az egyesületi törvény szerint: a sportszervezet által megválasztott ügyintéző - képviseleti szerv (elnökség) tagjának, aki bírósági nyilvántartásban szerepel. A képviselő természetes személy képviseleti jogát csak személyesen gyakorolhatja.
3. Rendkívüli közgyűlést az elnökségnek az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívni:
   1. ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt írásban kéri,
   2. ha a bíróság azt elrendeli.
4. A Szövetség közgyűlései nyilvánosak.

A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

1. a tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli tagok, valamint a pártolók,
2. a Szövetségben kiemelkedő társadalmi tevékenységet folytató tagok (pl. az elnökség tagjai),
3. az ISM és a MOB képviselője,
4. eseti meghívottak.

1. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van.
2. Amennyiben a közgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra elteltével sem határozatképes, úgy a közgyűlést 15 nap elteltével, de legfeljebb 30 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták.

1. A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége az St.-ben és a jelen alapszabályban meghatározott keretek között állapítja meg, és terjeszti a közgyűlés elé.
2. A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok elbírálását akkor lehet napirendre tűzni, ha azokat a tagok, a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal benyújtják az elnökségnek. E határidő után, vagy a közgyűlésen beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a szavazatra jogosult tagok többsége (50| %| + 1| fő) elfogadja.
3. A Szövetség elnöksége a saját javaslatait, valamint a sportszervezetek által kezdeményezett valamennyi javaslatot a közgyűlés egyéb tárgyalásra kerülő anyagaival együtt a közgyűlést megelőzően 8 nappal köteles tagjai részére eljuttatni.

1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
   1. az Alapszabály megállapítása és módosítása;
   2. az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása;
   3. az elnökség és az Ellenőrző Testület, valamint a Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság elnökének, továbbá tagjainak 4 évre történő megválasztása, illetve visszahívása;
   4. a Szövetség tiszteletbeli elnökeinek és tagjainak megválasztása,
   5. a Szövetség más Szövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása;
   6. a Szövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása;
      a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása;
   7. tagfelvétel, kizárás kérdésében, illetve az elnökség által hozott határozatok ellen jogorvoslati kérelem elbírálása,
   8. a tagdíj meghatározása,
   9. mindaz, amit jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

1. A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
   A nyílt szavazás szavazólap felmutatásával történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
2. A közgyűlés titkos szavazással választja meg a Szövetség elnökét, az elnökség tagjait valamint az Ellenőrző Testület és a Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság elnökét, tagjait. A közgyűlés szavazásra jogosult résztvevői legalább egyharmadának indítványára nyílt szavazással eldönthető kérdésben is titkos szavazást kell tartani.
3. A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatok összesítésére legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell felkérni. Egy jelölt esetén a nyílt szavazás is lehetséges.
4. Az egyszerű többséget a jelen levő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazata jelenti.
5. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá két a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.
6. A szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés korlátozhatja vagy kizárhatja, ha az ülés témája személyiségi jogot érint, vagy üzleti -, illetőleg külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges.

1. A Szövetség tevékenységét a közgyűlések közötti időszakban az elnökség, mint a Szövetség képviseleti szerve irányítja. Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos jogkörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe utalt.
2. Az elnökség feladatai:
   1. Szövetség közgyűlésének előkészítése és összehívása,
   2. Az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése, mely tartalmazza
      • a számviteli beszámolót,
      • a költségvetési támogatás felhasználását,
      • a vagyon felhasználásárol szóló kimutatást,
      • a cél szerinti juttatások kimutatását,
      • a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
      • a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások mértékét,
      • a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót,
      A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet.
   3. a közgyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása,
   4. a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása,
   5. a szervezeti és működési szabályzat, a versenyszabályzat, a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzat, a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzat, a sportfegyelmi szabályzat, a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzat valamint a hivatásos versenyrendszer működtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos és az abban szereplő sportszervezetek, sportolókkal szembeni követelményekről szóló szabályzat megállapítása és módosítása,
   6. az éves költségvetés meghatározása,
   7. sportszakmai bizottságok létrehozása és működtetése, melyek mandátuma az elnökségével együtt jár le,
   8. az általa létrehozott bizottságok vezetőinek, tagjainak megbízása és felmentése,
   9. a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők megválasztása és felmentése, így különösen a szövetségi kapitány, vizsgabiztos megválasztása és felmentése,
   10. a tagfelvételi kérelmek elbírálása,
   11. Sportfegyelmi Bizottság, Sportfegyelmi Fellebbviteli Bizottság kijelölése, illetve az elnökség hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek elbírálása,
   12. mesteredzői címre, valamint állami kitüntetésre, hegy- és sportmászó kitűntetésre és egyéb elismerések adományozására javaslattétel, m)a Szövetség hatáskörében megrendezésre kerülő hazai és nemzetközi versenyek kiírásainak, szabályainak jóváhagyása,
   13. a nemzetközi kapcsolatok elveinek kialakítása, és gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése,
   14. tervezés, intézkedés megvalósítása és számonkérés mindazokban az irányítási, ellenőrzési, szakmai és szervezési feladatokban, amelyeket a közgyűlés nem von saját hatáskörébe,
   15. döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a Szövetség közgyűlése a hatáskörébe utal,
   16. a sportág szakmai lapjának kiadásával, szerkesztésével kapcsolatos feladatok ellátása,
   17. az éves versenynaptár jóváhagyása.
3. Az elnökség megfelelő fedezet birtokában dönt, a rendkívüli, költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.
4. Az elnökség hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára kedvező vagyoni helyzet keletkezik.
5. Az elnökség a magyar hegy- és sportmászás támogatása céljából alapítványokat, hozhat létre a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. Az alapítványok kuratóriumának tagjaira vonatkozó javaslatok megtétele az elnökség hatáskörébe tartozik.

1. A szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség.
2. Az elnökség létszáma nyolc fő, akiket a közgyűlés sportszervezeteinek tagjai közül négy évre választ.
3. Az elnökség tagjai:
   Elnök, alelnök és a közgyűlés által választott további hat személy. Az alelnököt az elnökség saját maga nevezi ki megválasztott tagjai sorából.
4. Az elnökségnek az a magyar állampolgár, illetőleg az a bevándorlási engedéllyel rendelkező személy lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától.
5. A Szövetség elnöke nem lehet sportegyesülettel munkaviszonyban álló személy.
   Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi munkában látják el.
6. Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei:
   1. részvétel az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában,
   2. észrevételek, javaslatok tétele a sportágakkal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
   3. felvilágosítás kérése a sportágakkal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
   4. javaslattétel rendkívüli közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására,
   5. megbízás alapján a szövetség képviselete,
   6. a szövetségi határozatok, ajánlások megtartása, illetve végrehajtása,
   7. közreműködés minden olyan feladatban, amely a hegy- és sportmászás fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak,
7. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
8. Az elnökségi tagság megszűnik:
   1. a megbízás lejártával,
   2. lemondással,
   3. elhalálozással,
   4. kizárással,
   5. visszahívással.
9. Amennyiben az elnökség tagjainak száma öt főre csökken, úgy rendkívüli közgyűlés összehívása mellett, az elnökség tagjainak számát a (2) bekezdésben meghatározott minimális létszámra fel kell emelni.

1. Az testületi szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja), valamint élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
   1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
   2. bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által, megkötés nélkül igénybevehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
2. Nem lehet a Szövetség felügyelő szervének elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
   1. az elnökség elnöke, vagy tagja,
   2. a Szövetséggel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
   3. a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást),
   4. az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
3. Nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét követő két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

1. Az elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a közgyűlés határozatainak figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, készíti el ügyrendjét.
2. Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de éves ülésterv alapján legalább háromhavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, az elnökségi tagok egyharmada, vagy a főtitkár az ok és cél megjelölésével azt írásban indítványozza. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat.
   Halaszhatatlanul sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.
3. Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben - különösen üzleti titok, személyhez fűződő jogok védelme esetén - attól eltérően is rendelkezhet.
4. Az elnökség üléseire állandó jelleggel meg kell hívni az Ellenőrző Testület Elnökét, Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság Elnökét, a Szövetség Főtitkárát, a szövetségi kapitányt, valamint a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett személyeket.
5. Az elnökség a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni.
6. Ha az elnökség jelenlevő tagjainak száma páros, illetve szavazategyenlőség keletkezik, az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezető alelnököt illeti meg.
7. Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, és a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazatával hozza. Az elnökség titkos szavazással dönt bármelyik elnökségi tag kívánságára.
8. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket 8 napon belül értesíteni kell.

Felügyeleti jogkörében a Szövetség bizottságainak és tisztségviselőinek határozatait az elnökség megsemmisítheti, megváltoztathatja, vagy új eljárásra visszaadhatja, ha az jogszabállyal, az alapszabállyal vagy a Szövetség egyéb szabályaival, szabályzataival, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség jogerős és kihirdetett határozataival ellentétes.





X. TISZTSÉGVISELŐK

Elnök, alelnök

23. §

1. A Szövetség élén az elnök áll, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.
2. Az elnök feladat és hatásköre:
   1. vezeti az elnökség üléseit,
   2. képviseli a Szövetséget,
   3. aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, ez utóbbit az alelnökkel vagy a főtitkárral együttesen,
   4. intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos jogkörébe,
   5. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal,
   6. munkáltatói jogokat gyakorol a főtitkár felett.
3. Az alelnök az elnökség jóváhagyásával alakítja ki felügyeleti jogkörét.
4. Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az alábbi sorrendben kell helyettesíteni: alelnök, főtitkár vagy az elnökség erre a célra - írásban - megbízott tagja.





XI. AZ ELLENŐRZŐ TESTÜLET

24. §
1. A közgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és két tagból álló, a sportágakban járatos pénzügyi-számviteli képesítésű személyekből Ellenőrző Testületet választ.
2. A Ellenőrző Testület elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. A Ellenőrző Testület elnöke vagy tagja nem lehet a Szövetséggel munkaviszonyban álló vagy ott gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az aki a Szövetség elnökségének tagjával, illetőleg az ott gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll.
   Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai nem lehetnek egymásnak, a képviseleti és ügyintéző szervek vezetőinek és tagjainak - a Ptk. szerinti értelmezésben - közeli hozzátartozói.
3. Az Ellenőrző Testület tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátására külső szakembereket is igénybe vehet.
4. Munkarendjét, ellenőrzési rendjét a bizottság maga határozza meg.
5. Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
6. Az Ellenőrző Testület feladatai:
   1. a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
   2. a társadalmi szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
   3. a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
   4. az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata,
   5. a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
   6. a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
   7. a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtörténtének ellenőrzése,
   8. a Szövetség tagjainak érdekvédelme.
7. Az Ellenőrző Testület tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselőktől tájékoztatást kérni, a testületi üléseken részt venni.
8. Az ellenőrzések megkezdéséről, annak eredményéről az Ellenőrző Testület elnöke az elnökséget írásban tájékoztatja. Az ellenőrzés során az Ellenőrző Testület a pénzügyi, gazdasági, illetve belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
9. Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, az Ellenőrző Testület elnöke kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés összehívását.
10. Az Ellenőrző Testület jogait és kötelezettségeit az érvényes jogszabályok határozzák meg, tevékenységéről a bizottság elnöke a közgyűlésnek köteles beszámolni.
11. Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
    1. a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,
    2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
12. Az intézkedésre jogosult vezetőszervet az Ellenőrző Testület indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult.
13. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
14. Az Ellenőrző Testület tevékenysége során Khtv. 11. § -ában foglaltak alapján jár el.
15. Az Ellenőrző Testület működésére az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az elnökség működtetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.





XII. JOGI ÉS RENDKÍVÜLI FEGYELMI BIZOTTSÁG

25. §
1. A közgyűlés négy éves időtartamra háromtagú Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottságot választ.
2. A Jogi és Rendkívüli Fegyelmi Bizottság élén a bizottság - jogász végzettségű - elnöke áll.
3. A Bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a Szövetség Szervezeti és Működési -, Sportfegyelmi Szabályzata, valamint a jelen Alapszabály rendelkezései állapítják meg.
4. A Szövetség hatáskörébe tartozó sportfegyelmi eljárásban hozott másodfokú döntés ellen benyújtott kérelmeket e Bizottság soron kívül bírálja el.
5. Az 5. § (1) h)-i), (2) h) pontjaiban, valamint a 18. § (4) bekezdésében szabályozott kérdésekben döntés csak a Bizottság jogász végzettségű tagja állásfoglalásának ismeretében hozható.





XIII. SPORTSZAKMAI BIZOTTSÁGOK

26. §
1. Az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes - bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetőit tagjai közül az elnökség bízza meg, akiknek a mandátuma az elnökségével együtt jár le.
2. A bizottságok hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat, a bizottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott szabályzatok, illetve saját ügyrendjük határozzák meg, amelyek az Alapszabállyal ellentétesek nem lehetnek.
3. A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi és képviseleti joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre létrehozták.
4. A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottságok ülésére szükség esetén meg kell hívni a Szövetség elnökét, alelnökét vagy főtitkárát.
5. Az Elnökség állandó bizottságai:
   1. Hegymászó Bizottság,
   2. Oktatási Bizottság,
   3. Sportmászó Bizottság,
   4. Tájékoztatási Bizottság,
   5. Verseny Bizottság.




XIV. FŐTITKÁR

27. §
1. A főtitkárt az elnökség nevezi ki, fölötte a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja.
2. A főtitkár feladata és hatásköre:
   1. felelős az Alapszabály, az egyéb szabályok, szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásáért,
   2. összehangolja az elnökség, a bizottságok, a tisztségviselők és a munkaviszonyban állók munkáját,
   3. irányítja a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását,
   4. aláírási és utalványozási jogkört gyakorol az elnökkel együttesen,
   5. szervezi és koordinálja a szövetségi kapitányok és a Szövetség bizottságainak, tagszervezeteinek együttműködését,
   6. koordinálja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály, illetőleg a közgyűlés, az elnökség vagy az elnök a hatáskörébe utal,
   7. végzett munkájáról az elnökségnek köteles számot adni,
   8. javaslatot tesz a Szövetség hivatal szervezetének kialakítására, szervezi és irányítja munkáját,
   9. előkészíti a közgyűléseket, az elnökség üléseit, gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, határozatainak nyilvántartásáról,
   10. a Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve, egyéb jogszabályok esetében azon alapuló jogszabályok szerint gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az elnök kizárólagos hatáskörébe,
   11. felelős a gazdálkodás rend megtartásáért, aláírási joga van,
   12. gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről,
   13. felhatalmazás alapján képviselheti a Szövetséget, illetve helyettesítheti a tisztségviselőket,
   14. tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről, eseményekről, eredményekről,
   15. gondoskodik a Szövetség szakmai lapjának kiadásáról,
   16. felügyeli a hazai versenynaptár összeállítását,
   17. figyelemmel kíséri a Szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását és szükség esetén kezdeményezi a Szövetség határozathozatalának módosítását,
   18. ellátja azokat a feladatokat, amelyeket szabályzatok a közgyűlés, vagy az elnökség a hatáskörébe utal,
   19. végzett munkájáról beszámol az elnökségnek.
3. A főtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség által erre a célra kijelölt személy helyettesíti.





XV. MHSSZ IRODA

28. §
1. A szövetségi feladatok ellátására az elnökség irodát hoz létre. Az iroda létszámát, valamint szervezetét az elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. A működéshez szükséges költségeket az elnökség az éves költségvetésben állapítja meg.
2. Az iroda szervezeti felépítését és feladatait a Szövetség szervezeti és működési szabályzata alapján az elnökség határozza meg.





XVI. A SZÖVETSÉGI KAPITÁNY

29. §
1. A szövetségi kapitányt a szövetség elnöksége nevezi ki határozott időre.
2. A szövetségi kapitány tevékenységéről a szövetség elnökségének tartozik beszámolási kötelezettséggel.
3. A szövetségi kapitány a válogatott keretek szakmai vezetője.
4. A szövetségi kapitány feladatai és hatáskörei:
   1. elkészíti és az elnökség elé terjeszti a válogatott keretek éves és középtávú fejlesztési programját,
   2. gondoskodik a válogatott keret szakmai programjának végrehajtásáról és az eredményes nemzetközi szereplés feltételeiről,
   3. javaslatot tesz a válogatott keretekre, irányítja annak munkáját, és javaslatot tesz a válogatottak és a mellettük működő szakemberek jutalmazására.





XVII. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA

30. §
1. A Szövetség jogi személy, a gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és az éves költségvetés alapján gazdálkodik.
2. A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
3. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. A Szövetség befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
4. A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztése a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül nem használhatja fel.
5. A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
6. A Szövetség bevételei:
   1. az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
   2. a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
   3. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
   4. a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
   5. a tagdíj,
   6. egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
   7. a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
7. A Szövetség költségei:
   1. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
   2. az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
   3. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
   4. a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
8. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaikért saját vagyonával felel. A szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - nem felelnek.
9. A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az ebből származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi.
10. A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzat határozza meg.





XVIII. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

31. §
1. A Szövetség megszűnik:
   1. feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával,
   2. más szövetséggel való egyesülésével,
   3. feloszlatásával,
   4. megszűnésének megállapításával.
2. Az (1) a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben a közgyűlés legalább kétharmados - nyílt - szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3. A Szövetségre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni.





XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. §
1. A sportfegyelmi eljárásra és büntetésekre vonatkozó szabályokat az St. és a vonatkozó külön jogszabály alapján megalkotott fegyelmi szabályzat tartalmazza.
2. A Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók feladatait a velük kötött szerződés tartalmazza, amelyet a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata, a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzata, valamint a munkavégzésre irányuló jogszabályok határoznak meg.
33. §
1. A Szövetség tagjai a sportág érdekeinek figyelembevételével, a tagok, az egyesületek, a szakosztályok, a sportvezetők, a sportolók, edzők, csapatvezetők érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával működnek együtt.
2. Törekedni kell arra, hogy a vitás ügyeket - ha annak rendezésére kölcsönös megegyezés alapján nincs lehetőség - a Szövetség illetékes bizottságai, illetve az elnökség útján rendezzék. Ha ezeken a fórumokon nem sikerül a vitákat megoldani, jogukban áll bírósághoz fordulni.
34. §
1. A Szövetség alapszabályában, illetőleg egyéb szabályaiban, szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi szervezetére, illetve tagjára nézve kötelező.
35. §
1. Az elnökség gondoskodik a testületi szervek határozatainak összegyűjtéséről a Határozatok Tárában.
   A Határozatok Tárából kiolvashatónak kell lennie a döntések tartalmának, hatályának és megszületésük időpontjának, illetőleg a határozatot támogatók és ellenzők számarányának (és - ha lehetséges - személyének is.)
2. Az elnökség a testületi szervek határozatait a szövetség hivatalos lapja útján hozza nyilvánosságra. A szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a szövetség székhelyén - előre egyeztetett időpontban - bárki tekinthet.
3. A közgyűlés, az elnökség, a bizottságok és a tisztségviselők határozatairól az érdekelteket és a közvéleményt időben és hivatalosan tájékoztatni kell, ezért az elnök, illetve a főtitkár a felelős.
4. A szövetség működésének módjáról, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról, és beszámolói közléséről a hivatalos lapban (Csúcskönyv) valamint az internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
Záradék

A jelen Alapszabályt a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség 2002. november 30-án megtartott közgyűlése elfogadta.



Dr Nagy Sándor s.k.
elnök





---