A Bibircstől a Kis Viszokáig terjedő gerincvonulatban - keletről nyugatra - a Wesztercsúcs, majd pedig a Szontághcsúcs következnek egymás után. A Bibircstől (ennek Müllertornyától) a Wesztercsúcsot a Weszterrés, a Weszercsúcsot és Szontághcsúcsot a közöttük fekvő Szontághrés, a Szontághcsúcsot pedig az utána következő Kis Viszokától a Dubkerés választja el, Mind a két csúcs széles púpot alkot. Északról, a Nagytarpataki völgyből, hová meredek falakban szakadnak le, önállóságuk igen határozottan érvényesül, - ellenben a Felkai völgyből, amerre törmelékes lejtőik ereszkednek alá, alig vehetők ki e csúcsok a Kis Viszoka és a Bibircs közötti gerincben. Önálló célok gyanánt e csúcsok nem jönnek tekintetbe s főleg csak a Bibircsnek a Kis Viszoka felől való megmászása alkalmával (lásd 79. fej. 2 alatti jegyzetet), mint e gerincvándorlásnak közbeeső csúcsait látogatják meg. Az 1:25.000 katonai térkép 2409 m pontja nem vonatkozik a Wesztercsúcsnak legmagasabb pontjára, amely különben is magasabb a Szontághcsúcsnál.
A Szontághcsúcs és Wesztercsúcs első ismert megmászói: K. Tetmajer és társai, K. Bachleda, J. Bachteda Tajber, J. Haziak és J. Obrochta Tomkowy vezetőkkel 1893-ban.

1. Északnyugati gerinc (a Szontághrésből).
Helyenként nem könnyű és meglehetősen kitett.
Télen: (megjegyzés nélkül)

A Szontághrésből kiinduló, szaggatott, éles tarajat alkotó ÉNy gerinc eleinte csak mérsékelten emelkedik. Szorosan az élt követhetjük, de könnyebb, ha néhány méterrel a gerinc magaslata alatt, a déli oldal fűpadjain tartjuk magunkat. Majd egy meredek, alul áthajló gerincfelszökés következik. Az áthajlás alatt néhány métert jobbra ki, azután repedezett táblákon meredeken vissza a gerinc magaslatára. A hosszan elnyúlt csúcsél több ormot hordoz, amelyek közül a legtovább keletre kitolt a legmagasabbik (30 p.).

2. Délkeleti gerinc (lemenet a Weszterréshez).
Nem könnyű és meglehetősen kitett.

A Wesztercsúcs ormától délkelet felé lejtő gerinc több meredek és helyes sziklatűt visel (ezek a füves déli oldalon mind jóval könnyebben megkerülhetők) s végül levisz a Weszterrésbe (15 p.).

3. A Felkai völgyből egyenest a csúcsra (délnyugatról).

Közelebbi adatok hiányzanak.
(Lángos L. 1917 VIII. 9.)

1. Északnyugati gerinc (a Dubkerésből).
Igen könnyű.
Télen: (megjegyzés nélkül)

A Dubkerésből követve a gyengén emelkedő ÉNy gerinchátat, törmeléken s tömbökön érjük el a csúcsot (15 p.):

2. Délkeleti gerinc a (Szontághrésből).
Semmi nehézség.
Télen: (megjegyzés nélkül)

A Szontághrésből kiinduló DK gerinc széles, törmelékes hátként visz fel a csúcsra (10 p.).