82. Gránátfaltorony (2344 m).


Gránátfal keletről

Gránátfal keletről
1. Ottocsúcs. - 2. Alsó Gránátfalcsorba. - 3. Gránátfaltorony. - 4. Kis Gránátfaltorony. - 5. Felső Gránátfalcsorba. - 6. Izabellatorony. - 7. Margitcsúcs. - 8. Bibircs (Habeltorony). - 9. Bibircs (Hackertorony). - 10. Szekrényescsorba.


A Bibircsből délkeleti irányban a Felkai és Szekrényesvölgy között futó hosszú oldalgerinc ágazik ki, amely a Gránátfal nevet viseli: E gerincvonulatnak közepét foglalja el a Gránátfaltorony kiemelkedése, amelynek főormán kívül egy különálló északnyugati előtornya is van (Kis Gránátfaltorony). A gerincben szornszédjai: északnyugat felé a Margitcsúcs, amelytől a Felső Gránátfalcsorba választja el, délkelet felé a gerincvonulat utolsó ormát képező Ottocsúcs, amelytől az Alsó Gránátfalcsorba választja el.
A Gránátfal gerince á Szekrényesvölgy felé végig meredek falakban törik le. A Felkai völgy oldalán ellenben a gerincet sziklás taraja alatt párkány módjára széles fűlejtő kíséri, amelyről az egyes gerinctornyok és csücskök közötti csorbák könnyen élérhetők. E magasan húzódó fűlejtőt a völgy felé előugró, meredeken letörő sziklapillérek támasztják, amelyek alulról, a Felkai völgy aljából azt a látszatot keltik, mintha a gerincnek szintén ormai lennének. E számtalan oszlop, pillér, torony tömkelegében igen bajos az eligazodás a völgyből szemlélőre nézve s nehezen lehet kivenni, hogy közülük melyek a gerincnek valóságos tornyai.
A Gránátfaltorony első megmászója: K. Englisch, ifj. Hunsdorfer J. vezetővel 1901 július 25-én.
A Kis Gránátfaltornyot E. Jenkner, Csizák P. vezetővel mászta először meg 1905 július 30-án.


1. Az Alsó Gránátfalcsorbából (délkeletről).
Könnyű.
Télen: Csak biztos hónál.

Az Alsó Gránátfalcsorbából füves terepen rézsút balra fel a Gránátfaltoronyból a Felkai völgy felé kiugró bordára, amelyet a belőle kiemelkedő, a hegy felé átdűlő sziklafogtól jobbra érünk el. A borda füves, táblás szikláin fel. Ahol a borda a hegytömegbe ütközik, balra a főgerinctől (a DK gerinctől) egy füves vályúban fel a gerinc magaslatára s ezen pár lépéssel a csúcsra (20 p.).
(Dr. A: Martin, id. Franz J. vezetővel 1907 VII. 18.)


2. Északnyugati gerinc (a Felső Gránátfalcsorbából).
Helyenként igen nehéz és érdekes mászást nyújtó gerinctúra; a legnehezebb rész letek megkerülhetők.

A Felső Gránátfalcsorbából több bütykön át az ijesztő meredekséggel felszökő Kis Gránátfaltorony tömegéhez. Az emelkedő gerinc tömbjein a függélyes gerincfelszökésig. Ennek tövében néhány lépéssel ki a gerincéttől közvetlenül balra felhúzódó sekély kéményhez és ebben (igen nehéz és kitett) egyenesen fel a Kis Gránátfaltoronyra (3/4 ó.).

[A Kis Gránátfaltoronynak ezen igen nehéz gerincfelszökése csakis a toronynak teljes körüljárásával kerülhető el. A felszökés tövében levő bemetszésből táblás szegélyen vízszintes oldalmenet jobbra egy csorbához, amely a toronyból a Felkai völgy felé előugró oldalbordában - a torony és egy feltűnő sziklatű között - fekszik. Átkelve a csorbán, túloldalt füves terepen át a Kis Gránátfaltorony mögött (tőle délkelétre) fekvő gerinccsorbához.]
Túloldalt meredeken, de jól lépcsőzött tömbökön le a torony mögötti csorbába, az élen meredeken fel egy gerincfogra, amelyről túloldalt egy táblás hasadékban mászunk le. Két alacsony bütyköt jobbról megkerülve, majd az utolsó hegyes sziklatűt átmászva, a Gránátfaltorony meredek csúcstömege alatti csorbában állunk. A gerinc eleinte könnyű lépcsőkkel emelkedik egy bemetszésig, amély felett aztán vadul felszökik. Innen vagy egyenest a gerincélen fel a toronyra (nehéz); vagy pedig (könnyebb) a bemetszésből keskeny szegélyen oldalmenet jobbra egy kis csorbához, amely a toronyból a Felkai völgy felé előugró oldalbordában - a torony és egy kis sziklafog között - fekszik. Innen az oldalbordán meredelten, de jóval könnyebben fel a toronyra (1/2 ó.).
(Lemenetben: Dr. A. Martin, id. Franz J. vezetővel 1907 VII. 18.)


3. Egyenest a Felkai völgyból (nyugatról).
Csupán végső részében kissé nehéz, egyébként könnyű mászás.

A Felkai völgyből a Felső Gránátfalesorbára vezető úton (81. fej. 1) addig fel, míg a csorbához felhúzódó szakadék felső részében katlanszerűen kitágul. Itt jobbra átkelünk a szakadékon és a katlan jobboldali lejtőjén - füvön s törmeléken - a Gránátfaltorony csúcstömbjének irányában megyünk fel. Ez a gerincből kiemelkedő számos torony és sziklatű között masszívabb felépítéséről ismerhető fel és egyúttal a legtovább jobbra eső az innen látható, egymás mellé sorakozó gerinctornyok között. A sziklák tövébe érve, egy vályúhoz jutunk, amely rézsút jobbra emelkedve, egyenesen a torony északnyugati letörésének tövében fekvő kis gerinccsorbára torkollik. A csorbából jobbra, a könnyű lépcsőkkel emelkedő gerincen egy kis bemetszésig, amely felett vadul szökik fel a gerinc. A bemetszésből keskeny szegélyen oldalmenet jobbra egy kis csorbához, amely a toronyból a Felkai völgy felé előugró oldalbordában - a torony és egy kis sziklafog között - fekszik. Innen az oldalborda élén meredek mászassal fel a csúcsra. (A Felső Virágoskertből 21/2 ó.)

* * *

A Gránátfal gerincmagaslata alatt a Felkai völgy oldalán párkányszerűen végigvonuló fűlejtő, amely a Fonatosnyeregnél kiindulva, többszöri emelkedés és esés után végül - miután elhaladt a Felső Gránátfalcsorba alatt - egy a gerinccel párhuzamosan futó, az Izabellatorony nyergéhez felhúzódó törmelékfolyosóba megy át, a Felkai völgyből több helyen is egyenest elérhető:
1. A Bibircs szokásos útjául szolgáló szakadékon át (ez az Izabellatorony nyergére juttat): 79. fej. 1 és 80. fej. 1.
2. A Felső Gránátfalcsorba útvonalán: 81. fej. 1.
3. Az Alsó Gránátfalcsorba útvonalán: 83. fej. 1.
4. A Felkai völgyből egyenest a Fonatosnyeregre felvezető útvonalon: 84. fej. 1.