A Bibircsből délkeleti irányban kiágazó oldalgerincnek a
Bibirccsel közvetlenül szomszédos - tőle a Virágoskertcsorba
által elválasztott - orma a Margitcsúcs, amely a Bibircs
felől nézve merészen felszökő, karcsú sziklaszarv alakját mutatja.
Utána az említett oldalgerinc mélyen sülyed alá s az ebben utána
következő - tőle a Felső Gránátfalcsorba által elválasztott -
Gránátfaltorony nálánál jelentékenyen alacsonyabb.
Első megmászói: A. és K. Englisch, ifj. Hunsdorfer J.
vezetővel 1900 július 26-án.
1. A Felkai völgyből.
Könnyű; a Margitcsúcs legkönnyebb és legrövidebb útja.
Télen: Ennél is, mint a Bibircsnél, mindjárt a völgyből
magában a főszakadékban.
A Bibircsnek 79. fej. 1 alatt leírt útján a Margitcsúcs fala alá felvezető folyosó felső végéig megyünk fel. (A Sziléziai háztól 23/4 ó.). Itt a folyosóból törmeléken 1-2 perc alatt jobbra áttraverzálunk ama közeli, velünk egy magasságban levő nyeregre, amelynek külső oldalán szép kettőstorony (az Izabellatorony) ugrik elő a völgy felé. A nyeregből fűátnőtt sziklákon balra fel a Margitcsúcs DK gerincére (amelyet felső részében érünk el), azután közvetlenül balra a gerincél alatt huzódó rövid vályúkban, végül magán a gerincen fel a Margitcsúcsra (20 p.).
2. Nyugati fal (a Felkai völgyből).
Meglehetős nehéz.
A Bibircsnek 79. fej. 1 alatt leírt útján a Margitcsúcs fala alá
felvezető folyosó
felső végéig megyünk. (A Sziléziai háztól 23/4 ó.).
E sima, meredek fal a Margitcsúcs nyugati fala.
A fal tövéből egy bordán fel egy kis nyeregbe, amely az itt a falba
olvadó
bordának teteje és a fal között fekszik. Innen kb. három kötélhossznyi
meglehetős nehéz és szép mászással körülbelül a csúcs esésvonalában másszuk át
a nyugati falat. (A fal tövétől 20-30 p.)
(Grósz A., Hevesi K. és Mayer K. 1910 VIII. 17.)
3. Északnyugati gerinc (a Virágoskertcsorbából.)
Meglehetős nehéz.
A Bibircs és a Margitcsúcs között fekvő Virágóskertcsorbát
elérhetjük a Bibircsnek 79. fej. 1 és 8 alatt leírt útjain, továbbá
magáról a Bibircsről.
A csorba legmélyebb bemetszése felett álló első, jelentéktelen
bütyköt átmászva, a következő gerinctorony függélyesen szökik
fel. Vagy egyenest fel a fent kissé áthajló felszökésen (törékeny
kőzet, nehéz); amelyet azonban célszerűbb megkerülni, amennyiben
a torony tövéből egy vályúban néhány métert jobbra
lebocsátkozva, egy kéményszerű hasadékban ismét a gerincélre
kapaszkodhatunk fel s ezen tovább a toronyra. A torony éles
taraján végig a csúcstömb tövéig. A gerincélen 3 métert fel,
aztán egy jobbra emelkedő, rövid párkány segélyével fel a falhoz
támaszkodó kis sziklafejre. innen a szabad hegyfalban kb. 5 m
oldalmenet jobbra egy hasadékig, ebben fel a gerincre - amelyet
felszökése felett érünk ismét el - s a gerincen a közeli csúcsra (20 p.).
(W. Lustgarten, Cz. Neufeld és T. Ostrowski 1903 VIII. 9.)
4. Délkeleti gerinc (a Felső Gránátfalcsorbából).
Az alsó gerinctorony kissé nehéz; tovább könnyű.
A csorbából a meredeken felszökő, de jó, magas lépcsőkből álló éles
gerincen
fel egy szabadonálló, tűalakú gérinctoronyra, amely túloldalt
ugyancsak meredeken esik le egy mély csorbához. A torony tetejéről - balra az éltől
- egy
embermagasságú lépcsőn lebocsátkozva, tovább a tömbökből álló gerincen le
az
említett mély csorbába. (20 p.; e csorba úgy a Felkai, mint a
Szekrényesvölgyből
egyenesen elérhető s így a legalsóbb gerinctorony - amely e
gerincnek egyetlen
nehézségét képezi - elkerülhető.) E csorbából a gerinc egyenletesen,
jelentékenyebb tagozódás nélkül emelkedik a Margitcsúcshoz. Követjük a gerinc
magaslatát, vagy pedig baloldalt kissé alatta haladunk, a közvetlenül
a gerinc mentén
húzódó rövid vályúkat használva. (Az egy oldalgerincben emelkedő
Izabellatorony balra marad.) Végül ismét magán a gerincélen a Margitcsúcsra
(1 ó.).
(E. Jenkner, Csizák P, vezetővel 1905 VII. 30.)
5. A Felső Gránátfalcsorbából a gerinc megkerülésével.
Könnyű.
A Margitcsúcs DK gerincének a Felső Gránátfalcsorba felett álló legalsóbb gerinctornyától északnyugatra fekvő csorbából (lásd 4 alatt) balra, a Felkai völgy oldalán egy törmelékfolyosóhoz térhetünk ki, amely mélyen a DK gerinc alatt s ezzel párhuzamosan haladva, a Margitcsúcs tömege és az Izabellatorony között levő nyeregre visz fel. E nyeregre torkollik a túloldalról az 1 út s tovább ezen a csúcsra.
Nem messze a Margitcsúcs alatt, a Gránátfal fővonulatából délnyugatra -
a Felkai völgy felé előugró rövid oldalgerincen emelkedik a kétágú
Izabellatorony
jelentéktelen ormocskája. Az oldalgerinc, amelyen e torony áll,
azonos a Bibircsnek felkaivölgyi főszakadékát délről kísérő -
79. fej. 1 alatt említett -
pillérszerű sziklatarajjal.
A nyereg - amely az Izabellatornyot a Gránátfal (Margitcsúcs)
gerinctömegétől elválasztja - elérhető a Bibircsnek felkaivölgyi főszakadékán át
(79. fej. 1,
illetőleg 80. fej. 1), a Felső Gránátfalcsorbától (80. fej. 5) és a
Margitcsúcs DK gerincéről (80. fej. 1 és 4.)
A nyeregből az előtornyot kényelmes fűpárkányon balról megkerüljük,
aztán
a mögötte levő csorbából vagy balra a felszökő éltől egy meredek párkányon,
vagy jobbra tőle egy repedésben fel a gerinclépcső feletti hajlott
fűtérségre s
innen az utolsó gerinctömbökön jobbról fel az Izabellatoronyra (a
nyeregből 5 p.).
Könnyű.
(A. és K. Englisch, ifj. Hunsdorfer J. vezetővel 1900 VII. 26,)