A Kis Viszokától a Nagyszalóki csúcsig terjedő, nyugat-keleti irányban futó szárnyvonulatnak legmagasabb kiemelkedése a Bibircs. Meredek falakban felépülő, tömör csúcstömbje minden oldalról élesen elhatárolva, merészen szökik fel a gerincek felett. Északnyugat felé - a Weszterrés által elválasztva - a Wesztercsúcs, kelet felé - a keskeny Szekrényescsorba által elválasztva - a Szekrényesgerinc toronysora szomszédos vele. Délkelet felé a Gránátfal gerince ágazik ki belőle, amelynek hozzá legközelebb eső orma a Margitcsúcs; ettől a magasan fekvő Virágoskertcsorba választja el. Három völgy fekszik lábainál: a Nagytarpataki, Felkai és Szekrényesvölgy.
A Bibircs csúcsa négy toronyból áll. Ezek közül a magasabbik toronypár : a Gömörytorony (Ny) és a Hackertorony (K) a Nagytarpataki völgy, oldalán, az alacsonyabbik toronypár: a Müllertorony (ÉNy) és a Habeltorony (D) pedig a Felkai völgy oldalán emelkedik. A Gömöry- és Hackertorony a Szekrényes felől jövő, a Müller- és Habeltorony pedig a Kis Viszoka (Wesztercsúcs) felől jövő gerinccel állnak összefüggésben, amely két oldalról jövő gerincvonulatok épp a Bibircs csúcsában eltolódnak és egymással a Gömöry- és Habeltorony között haránt fekvő törmeléknyereg által vannak összekötve. A Bibircs kilátása igen szép s nem áll semmivel sem a Kis Viszokáénak mögötte.
A Bibircs (Gömöry- és Hackertorony) első megmászója: Gömöry O., Kirner P. vezetővel 1890 augusztus 12-én.
A melléktornyok közül a Habeltornyot 1896 július 11-én Dr. A. Hacker, a Müllertornyot pedig 1896 július 17-én Dr. P. Habel és J. Müller, Breuer J. és Csizák P. vezetőkkel mászták első ízben meg.

1. A Felkai völgyből a Virágoskertcsorbán át (délnyugatról).
A Bibircs szokásos útja. Könnyű, csak közvetlenül a Virágoskertcsorba alatt kisebb nehézségek. Tájékozódóképességet igényel.
Télen: A nyáron követett útiránytól az alábbi eltérésekkel: Mindjárt a völgyből magában a főszakadékban (és nem - mint nyáron - a jobboldali lejtőn). A szakadék felső részében nem a jobboldali ágban, hanem a főágban egyenest fel a Virágoskertcsorbára. Nagyszerű túra.

A Felkai völgyben a Felső Virágoskertbe egészen addig, ahol az ösvény balra felkanyarodik a Hosszútó katlanának zárófalára (90. fej. 1). Itt a Bibircs felé fordulva, végig áttekinthetjük azt a mély szakadékot, amely a Virágoskertcsorbáról kiindulva, közvetlenül jobbra a Bibircs csúcstömegétől egészen a völgy aljáig húzódik alá. A szakadék alsó része már nyár elejétől fogva járhatatlan, minthogy ettől az időtől kezdve a szakadék fenekét kitöltő hó több helyen is be van szakadva. Ezért eleinte a szakadéktól jobbra (délre) levő fűlejtőn kell felmenni. E fűlejtőből fent - szorosan a szakadék mentén - egy pillérszerű sziklataraj nő ki. A fűlejtőn ferdén balra emelkedve, a sziklataraj tövének tartunk. (A Sziléziai háztól 11/2 ó.) Ennek legalsó sziklái alatt füves padokon - gyengén emelkedve - balra betérünk a nagy szakadékba. Mindjárt átkelünk a vízfolyáson és az ettől balra a szakadék közepébe tolódó, füves-sziklás tompa bordán mászunk felfelé, amely végül a szakadék baloldali falának visz neki. Innen rövid fűpárkányon jobbra betérünk az itt katlanszerűen kitáguló szakadék aljába, amely innen több ágra szakadva folytatódik tovább (1/2 ó.).

[Az innen élesen balra elágazó mellékszakadék egy a Wesztercsúcsból előugró borda magaslatára visz fel. Ugyancsak balra - de valamivel fentebb, egy sziklakulissza mögött kiindulva - ágazik el az a mellékszakadék, amely a Weszterrésre visz fel (85. fej. 1). A szakadék középső (fő) ága jobbra a csúcstömb mentén meglehetős nehézségek között, egyenesen felvisz a Virágoskertcsorbása, ahol ismét összetalálkozik a szokásosan követett útiránnyal. Ez utóbbi viszont a szakadék főágától jobbra fekvő mellékágban vezet tovább.]

[Jobbra - velünk egymagasságban - egy törmelékes nyereg, amely mögött a völgy felé szép kettőstorony ugrik elő, az ú. n. Izabellatorony.]

Gömöry- és Hackerforony.
A nyeregből a törmeléklejtőn ferdén jobbra fel a két torony között levő gerincbemetszés felé. Még ezalatt balra magas tömbökön fel a Gömörytoronyra (főorom), vagy pedig a bemetszésből jobbra - ugyancsak kissé az innenső oldalon - a Hackertoronyra.

Habel és Müllertorony. A nyeregből balra fordulva, a Habeltorony ÉK falában eleinte ferdén jobbra fel egy padig, majd innen balra tartva, fel a Habeltoronyra. Erről vissza az említett padra, ezen át a Habel- és Müllertorony közötti csorbába. Néhány lépésre jobbra ettől (az ÉK falban) egy ferdén jobbra felhúzódó, nem könnyű repedésben fel a Müllertoronyra. (A Sziléziai háztól 31/2-4 ó.).

2. Északnyugati gerinc (a Weszterrésből).
Kissé nehéz, szép mászás.

A gerinc meredek, fallá szélesedő felszökéssel kezdődik a csorba felett. A csorbából - szorosan a fal tövéből kiindulva - keskeny és törékeny párkány visz ki mintegy 12 métert az északi oldalba egy kis sziklafejig, ahol véget ér. A sziklafej mögött a falban egy meredek, kéményszerű hasadék húzódik fel. Ennek alsó része igen sima, fent egy kevésbbé meredek, sekély vályúba megy át. A vályút csakhamar jobbra elhagyva, könnyű tömbmászásban fel az ÉNy gerinc élére s tovább folyton szorosan az élen a Bibircs Müllertornyára (30 p.). Átmenet a többi toronyra: lásd 1 alatt.
(Dr. K. Bröckelmann, id. Franz J. vezetővel, 1900 VII. 30.)

[Az ÉNy gerinc alsó letörése egyenest is megmászható. A Weszterrésből 2 métert egyenesen fel egy balra felhúzódó párkányra, ezen a borda mögé, ahol egy táblás vályúban, ennek fülkeszerű kitágulásáig felmászunk. Innen ki a gerincélre s ezen tömbökön fel a letörés tetejére. Néhány könnyű lépcsőn egy 6 méteres falacska alá, amelyen repedések segítségével elég nehezen jutunk fel egy kis bütyökre. A mögötte levő csorbánál jön fel balról a gerincre a fentebb leírt 2 út.
Dr. Egerváry J. és Reichart D., 1920 VIII. 22.]

3. A Weszterrésbőt a gerinc megkerülésével
két különböző úton is érhető el a Bibircs. E kerülő utak azonban legfeljebb szükség esetén bírnak fontossággal, pl. ha a gerinc eljegesedett, vagy akinek a gerinc túlnehéz.

3.1. A Weszterrésből a felkaivölgyi oldalon.
A Weszterrésből a felkaivölgyi oldalon egy törmelékes szakadék visz le a Bibircs felkaivölgyi főszakadékának katlanszerű kitágulásához (30 p ). A katlanból tovább az 1 úton a csúcsra (11/2 ó.).
Ez az út lényegileg a felkaivölgyi szokásos útvonalnak a Weszterrés felől való megközelítéséből áll.

3.2. A Weszterrésből a nagytarpataki oldalon.
A csorbából az északi oldalon homokos, mállékony sziklákon eleinte egyenesen le egy gyengén előugró kis sziklafejhez, ez előtt egy rézsút jobbra lehúzódó, kevéssé kifejezett sekély vályúban tovább, majd végül törékeny párkányon néhány métert a fal mentén traverzálva, be a Bibircsnek nagy északnyugati szakadékába (lásd 4 alatt), amelynek alját közvetlenül a felső, barlangszerű letörése felett énük el. A szakadéknak legfelsőbb, törmelékes részében fél a Gömöry- és Habeltorony közötti nyeregre (20 p.). Innen a Bibircs egyes tornyaira: lásd 1 alatt.
Az előbbinél jóval rövidebb kerülő út, amely azonban - a csorbából az ÉNy szakadékba való kényes lemászás folytán - alig könnyebb az északnyugati gerincnél.

4. Az északnyugati hószakadékon át (a Nagytarpataki völgyből).
Nagyszerű, de a gyakori kőhullás miatt rendkívül veszélyes túra. Nehézségei igen függők a viszonyoktól - a szakadék sziklalépcsői a lecsurgó víztől gyakran el vannak jegesedve, - de még a legkedvezőbb viszonyok mellett is nehéz.

A Nagytarpataki völgyön át a Rovátkára vezető ösvényen (74. fej. 1), míg elhaladtunk a Bibircs északi fala alatt. A Bibircs Gömöry- és Habeltornya közötti nyeregből a Nagytarpataki völgybe egy óriási hószakadék húzódik le, amelyet jobbról a Müllertorony és Wesztercsúcs északi letörései, balról pedig a Gömörytoronyból északnyugatra előugró és mélyen a törmelékig lenyúló, sarkantyúszerűn végződő sziklaborda fognak közre. A hószakadékot felső részében két sziklalépcső szakítja meg.
Az ösvénytől omladékon fel a szakadék bejáratáig (20 p.) A szakadékban mind meredekebbé váló havon az alsó sziklalépcsőig, amely kb. 12 m magas. Ezt a baloldali hasadásnál kezdve, ferdén jobbra másszuk át. Felette még kb. 30 méter havon a második sziklalépcsőig, amely egy nagy barlangot alkot. E letörést a jobboldali (orogr. bal) szakadékfalon győzzük le (igen nehéz, törékeny kőzet). Felette ismét bekerülünk a szakadéknak legfelsőbb, kevésbbé meredek szakaszába s ebben havon (törmeléken) a Gömöry- és Habeltorony közötti nyereg zárófaláig, amely jobbszélén (a Habeltorony oldalán) - ahol legalacsonyabb - egész könnyen legyőzhető. A nyeregről tovább az egyes tornyokra lásd 1 alatt. (A beszállástól 2-3 ó.)
(Lindner E. és Szaffka T., 1911 VIII. 20.)

[Ha a felső, barlangszerű sziklalépcső eljegesedés miatt át nem mászható, a szakadékból az alábbi módon kerülhetünk ki az északi fal felső, széles törmelékpadjára; a barlangtól balra felhúzódó kémény tövénél kezdve, a baloldali szakadékfalon egy gyengén balra felhúzódó sekély hasadék segélyével mintegy 6-8 métert fel (nehéz), aztán igen keskeny szegélyen rövid oldalmenet balra a fal sarkáig, tovább ívben balra kitett és törékeny lépcsőkön, végül táblás sziklákon egyenesen fel az északi fal törmelékpadjára. Innen tovább mint 5 alatt a csúcsra.]

A Bibircs északi fala.
(79. fej. 5)
1. Nyugati Szekrényestorony. - 2. Szekrényescsorba. - 3. Bibircs (Hacker- és Gömörytorony). - 4. Bibircs (Müllertorony). - 5. Westerrés. - 6. Westercsúcs.

5. Északi fal (a Nagytarpataki völgyből).
Meglehetős nehéz, érdekes, nagyszerű túra. Az alsó részekben törékeny kőzet.

A Nagytarpataki völgyön át a Rovátkára vezető ösvényen a Rovátka alatti katlan bejáratáig (74. fej. 1), ahol a Bibircs felől lehúzódó törmeléklejtő lábánál állunk. A Bibircs északi falának tömegéből több borda húzódik (balról jobbra) lefelé, amelyek legalul a törmelékbe kifutó sziklasarkantyúkban végződnek. A tulajdonképeni hegyfal és a kiugró bordák között hol mélyebb, hol sekélyebb szakadékok vannak beágyalva.
Beszállás a legmélyebben alányúló sarkantyúnál, amely egy jellegzetes, óriási zöldesszürke kőlapban végződik. (Az ösvénytől 20 perc.) A borda mögött felhúzódó szakadékba térve, eleinte ennek hóval kitöltött aljában haladunk felfelé. A szakadék csakhamar összeszűkül a baloldali falnak előugrása folytán. Itt (mállékony kőzet) kimászunk a baloldalt kísérő borda tarajára, amelynek széles, törmelékkel borított hátát követjük jóideig fölfelé. Ahol a hát meredekké válik; ajánlatosabb jobbra ismét betérni a szakadékba, amelynek egy barlangszerűen áthajló lépcsőjén (3-4 m) felkapaszkodva, felette ismét kitérünk a baloldali törmelékes tarajra. Ezt csak rövid ideig követjük tovább s ahol jobbra tőlünk a tulajdonképpeni hegyfal meredeksége végre alábbhagy s nem nagy masságban felettünk a falban egy sziklakatlan lesz láthatóvá, keresztezzük az itt egész sekély szakadékot s a túlsó falon egy keveset egyenesen felfelé mászva, feljebb ferdén balra térünk, végül pedig jobbra betraverzálunk a katlanba. A felette meredeken feltörő falon át kéményekben, repedésekben visz a további út; a mászás eléggé kitett s iránya általában kissé jobbra húzódik. A fal felső részében egy kb. 4 méter magas, erősen hajlott s közepén kettérepesztett kőlapon kell felkapaszkodnunk, kevéssel felette feljutva a csúcsfal tövében vízszintesen végigfutó széles törmelékpadra. Ezen néhány lépést jobbra térve, egy jobbrahajló, kevéssé meredek vályúhoz jutunk, amelyet könnyű mászással teljes hosszában követünk. A vályú végül kivisz a Bibircs Gömörytornyának nyugati sarkára s ezen néhány alacsony meredek fallépcsőn egyenesen felkapaszkodva, feljutunk a Gömörytoronyra. (A beszállástól 21/2-3 óra.)
(Miss B. Tomasson, Breuer J. és Strompf J. vezetőkkel, 1899-ben.)

6. Keleti gerinc (a Szekrényescsorbából).
Nehéz, kitett, nagyszerű gerincmászás.

A Szekrényescsorbából kissé kitérünk a Bibircs keleti gerincének nagytarpataki oldalába, azután egyenesen fel egy erősen hajlott füves lejtőre. Erről a fal mentén rövid párkány vezet rézsút balra fel, amelynek végén (szorosan a gerinc alatt) egy hasadék jobbra felvisz a gerinc kétharmadmagasságából kiugró sziklatorony élére, kevéssel annak teteje előtt. A sziklatorony éles kőparipát alkot (25 m); ezen végignyargalva, majd még egy kötélhosszat tovább az emelkedő élen, a Bibircs (Hackertorony) függőleges gerincfelszökésének tövébe jutunk. A felszökést nehéz és kitett mászással szorosan az élen győzzük le (30 m). Felette hirtelen visszahajlik a gerinc és utolsó lépcsőin elérjük a Bibircs Hackertornyát (1 1/4 ó.).

[I. A gerinc felső, nehéz felszökését valamivel könnyebben megkerülhetjük a következő úton: közvetlenül a felszökés tövében kiinduló két kötélhossz vízszintes oldalmenet az északi falba egy kis sziklafejig (az első 10 m nehéz). Erről igen omlatag kőzeten még néhány métert térünk jobbra; itt ferdén balra meredek horpadás nyomul a falba. Ebben egy kötélhosszat fel egy lyukas odúig, tovább megint egy kötélhosszat ferdén balra egy másik odúig. Innen kissé emelkedő oldalmenettel balra fel a gerinc magaslatára, amelyet közvetlenül a nagy felszökés felett érünk el. Az alig emelkedő, rövid véggerincen fel a Hackertoronyra.

II. A gerinc kétharmad magasságában levő sziklatorony és a felső gerincfelszökés közötti gerincbemetszésből egy vályúban (20-25 m) lebocsátkozhatunk az északi fal felső törmelékpadjára, amelyet nyugati irányban követve, az északi falon át felvezető útvonalra akadunk lásd 5 alatt.

III. A Bibircs keleti gerincét rendszerint nem magában, hanem az egész Szekrényesgerinc bejárásával kapcsolatban (77. fej. 1), a Blásyhorhosból kiindulva szokták átmászni. E gerincvándorlás nagyszerű, tájilag kiválóan szép, megerőltető túra. A Blásyhorhosból 41/2-5 ó.]

7. A déli falon a keleti gerinchez (a Szekrényesvölgyből).
Két - egymást keresztező - út, amelyek azonban nem vezetnek egyenest a csúcshoz, hanem többé-kevésbbé messze tőle a keleti gerincre visznek ki.

1. A Szekrényesvölgyben (76. fej. 1) fel annak leghátsóbb zugába, ahol a Bibircs és a Gránátfal tömegei összeszögellenek. A falak összeszögellésében fekvő nagy szakadékhoz (a Bibircs délkeleti szakadékához) felhúzódó magas törmelékkúpon a szakadék kezdetének közeléig fel, ahol a törmelékből jobbra egy kis beszögellés nyílik a Bibircs déli falába. Ebböl a beszögellésből a déli falba egy vályúszerű hasadás indul ki, amelyet a fal jobboldali (keleti) térfelében előugró sziklakulissza a tulajdonképeni hegyfallal alkot. E rézsút jobbra emelkedő vályút követjük, amely egy menedékesebb rész után ismét meredeken visz fel a fal felső részén át a keleti gerinchez. A hasadás e felső szakaszában részben benne, részben a baloldali falon mászva fel, végül kijutunk a keleti gerincre, amelyet kevéssel annak kétharmad magasságában kiugró táblás tornya alatt érünk el. A gerincen tovább a Bibircs Hackertornyára: lásd 6 alatt. (A beszállástól 2 ó.)
A mászás a falon kissé nehéz, a gerincen nehéz.
(Dr. A. Martin, Strompf J. vezetővel, 1907 VII. 19.)

2. Beszállás a falba ennek 1 útjának beszállásától jobbra. A fal füves lépcsőin kb. 2 kötélhossznyit mászva felfelé, egy szembetűnő erkélyre jutunk. Ezen erkély fölött három fölfelé vezető csatorna vágódik a falba: a középső épen az erkély felett, a baloldali nem messze tőle kb. a falnak közepén, a jobboldali pedig (amelyben az 1 út visz tovább) a fal jobbszéle és a jobboldali sziklakulissza metszésvonalában.
Az erkélyről (itt keresztezve az 1 utat) eleinte a középső csatornában fel ennek kéményszerű összeszűküléséig (30 m), amely alatt balra kitérünk a két csatorna közé a szabad falba, ahol két kötélhosszat egyenesen mászunk fel, mire betérünk a baloldali csatornába, amelynek felső vége felett hatalmas, hajlott, sima, fehéres táblák következnek. Ezeken át rézsút balra felfelé tartva, törmelékes helyre érünk, amelyről betérünk abba a vályúba, amely a csúcstömb és a keleti gerincnek kétharmad magasságában emelkedő torony közé visz fel. A vályú felső végén, közvetlenül a csorba alatt, törékeny kőzeten kapaszkodunk fel a keleti gerinc élére s ezen - mint 6 alatt - a Bibircs Hackertornyára. (A beszállástól 21/2 ó.)
Az előbbinél nehezebb.
(Grósz A. és Piovarcsy K., 1923 VII. 3.)

8. Délkeleti szakadék (a Szekrényesvölgyből a Virágoskertcsorbán át).
Igen érdekes, meglehetős nehéz mászás. Egyike a Bibircs legnagyobbszerű útvonalalnak.

A Szekrényesvölgyben végig (76. fej. 1 ), a Bibircs tövében levő legmélyebb zugába. A Gránátfal és a Bibircs falainak összeszögellése egy mély szakadékot alkot, amely a falak tövéből egyenes irányban húzódik fél a Margitcsúcs (bal) és a Bibircs Hackertornya (jobb) közötti Virágoskertcsorbához.
Meredek havon fel a szakadék kezdetéhez. (Nyár végén széles rianás; ilyenkor nehéz átjutás a sziklára.) Ez legalul, a hó állása szerint 10-15 m magas, sima és szűk támaszkéménnyel kezdődik. A folytatódó keskeny vályúban (érdes kőzet) nemsokára ismét egy kéményszerű lépcső. Míg a továbbra is igen szűk vályút balról végig iben meredek és magas falak kísérik, a vályú jobboldali fala nem nagyon magas. (Itt jobbra kitérhetünk a szakadékból s mellette, a külső hegyfal lépcsőin is mászhatunk: nem ajánlatos.) Már magasan fent, egy újabb meredek kémény felett az oldalfalak széjjelnyílnak s a szakadékot egy törmeléktérség szakítja meg. (Erről jobbfelé füves párkányok vonulnak ki a külső hegyfalba.) A. térség felett mindjárt újból összeszűkül a szakadék. Benne 10 métert könnyebben fel egy áthajló odúhoz s ennek legyőzése után a meredek kéményben még 15 m-t tovább egy beékelt kőtömbig. A szakadék innen járhatatlanul szökik fel a közeli gerinchez; a kimászás oda két irányban lehetséges:
a) A kőtömbtől nehéz és kényes oldalmenettel (törékeny kőzet) jobbra kitérünk a főszakadékból. A sarok mögött a főszakadékkal párhuzamosan futó vályú (30 m) felvisz a Virágoskertcsorba élére, amelyet a csorba legmélyebb pontjától kb. 20 méterrel jobbra (északra) érünk el.
b) A kőtömbtől még egy darabig a szakadékban tovább a legfelső áthajlás alá, ahonnan eleinte törékeny és sima lapokon, majd törékeny falacskán balra kitérünk a Virágoskertcsorba élére, amelyet legmélyebb pontjától kb. 15 méterrel balra délre) érünk el.
A Virágoskertcsorbából tovább mint 1 alatt a csúcsra. (A beszállástól 21/2 ó.)
(Dr. A. Martin, Strompf J. vezetővel, 1907 VII. 19.)