A Nagytarpataki völgy közepébe sajátszerűen előretolt
Vadászlejtőtorony a völgy aljából nézve, magas és meredek
déli letöréseivel egy hatalmas hegyorom benyomását kelti.
A valóságban azonban teljesen alárendelt jelentőségű hegy, amely rövid
északi gerincével a Vadászlejtő magasan fekvő platójára támaszkodván,
innen hátulról csekély relatív magassággal bír. Központi
fekvésénél fogva elsőrendű kilátópont a Nagytarpataki völgy
környezetére.
1. Északi gerinc.
Végig készített ösvény visz fel a torony tetejére.
Télen: (megjegyzés nélkül).
A Nagytarpataki völgyben az Alsó Tüzelőkő mögött az ösvény
mindjárt átkerül a, patak balpartjára (74. fej. 1). A hídtól pár
percig követjük még az ösvényt, aztán jobbra letérünk róla s a
Középorom alá magasan felhúzódó, alsó részében törpefenyővel
benőtt omladékkúpon (amely a Sárgatorony és Középorom közötti
hatalmas szakadék kifolyását képezi) kb. 10 percig úttalanul
felkapaszkodva, egy cserkészösvényre bukkanunk, amely a
Vadászlejtőtorony és a Középorom tömegei közt a Vadászlejtőnek
nevezett felső völgyterraszhoz felhúzódó keskeny teknőben kis
szerpentinekben visz fel, majd ahol a teknő ismét kiszélesedik, még
egy ideig felfelé vezetve, végül balra kanyarodik s a Vadászlejtőt
balra keresztezve (a Hagymástavak mélyen alattunk maradnak),
ahhoz a jól látható hágóhoz visz fel, amelyet a
Vadászlejtőtorony rövid északi gerince - a Hegyestorony felé -
a felsőbb völgylejtővel alkot (az Alsó Tüzelőkőtől 2 ó.).
Innen a torony északi gerincének először a jobb-, majd a bal-
oldalában vezető ösvényen elérjük a torony tetejét, amely óriási
sima táblából áll (10 perc).
[A Vadászlejtő felől a Vadászlejtőtorony hágójára felvezető ösvény a hágó túlsó - nyugati - oldalán lebocsátkozik a Metélőhagymástavak (2025 m) katlanába s miután a tavakat északról megkerülte, a katlan túlsó oldalára kerül át, majd a Varangyostavi csúcsnak a völgy közepe felé előlépő nyúlványának déli homlokletörése alatt elhaladva, a Varangyostavi csúcs, Jávorcsúcs és a völgy közepében emelkedő 2089 m domb által körülfogott katlanba visz át, ahol a törmelékben elvész. Innen - úttalanul - a 2089 m dombot jobbról vagy balról megkerülve, a Nagytarpataki völgynek tavakkal teleszórt legfelsőbb terraszára kapaszkodhatunk fel, amelyet déli irányban keresztezve, a Rovátkára vezető ösvényt (74. fej. 1) a Hosszútavi menedékháztól kevéssel nyugatra érjük el (11/4 ó.).
Ez az út - amely a Vadászlejtőtorony meglátogatóinak lemenetül igen ajánlható - a túrát egy változatos körsétává egészíti ki amely mindennél jobban ismertet meg a Nagytarpataki völgy gazdag szépségeivel.]
2. A déli tetőréseket
is már többször átmászták. Jelentőséggel nem bíró s érdeklődésre számot nem tartható útirányok.