A Vadászlejtőhorhos a Vöröstorony széles csúcstömege és az ehhez nyugatra sorakozó szaggatott, apró Vadászlejtőtornyok csoportozata között fekszik. Rejtett fekvésű, kevéssé ismert hágó, amely azonban a Nagytarpataki- és Jávorvölgy közötti átjárók (lásd még 55. és 58. fej.) legkönnyebbike. A hágóban egy hegyes sziklafogacska áll (déli oldalán könnyen körüljárható). Átkelési pontul a sziklafog és a Vöröstorony közötti nyílás szolgál.

1. A Nagytarpataki völgyből (délről).
Semmi nehézség.
Télen: Télen egyedüli lehetséges átjáró a Nagytarpataki és Jávorvölgy között.

A Nagytarpataki völgyből az 57. fej. 1 úton a völgynek egy magasabban fekvő terraszát képező Vadászlejtőre megyünk fel. Ahol az ösvény végleg balra elkanyarodik, onnan törmeléken tovább egyenest a Vöröstoronynak sima táblákban leszakadó óriási faltömege alá tartunk. A fal bal sarka mögött (ettől balra) egy eleinte meglehetős keskeny és meredek sziklák által közrefogott törmelékszakadékra találunk, amely fentebb kitábulva, egyenest felvisz a csorbára. (A szakadék bejáratától 15 p.)
(M. Dudryk, Z. Klemensiewicz és R. Kordys 1907 VIIt. 29.)

2. A Jávorvölgyből (északról).
Igen könnyű.
Télen: Télen egyedüli lehetséges átjáró a Nagytarpataki és Jávorvölgy között.

A Jávorvölgy legfelsőbb részében (38. fej. 2) omladékon ama sekély, keskeny folyosónak tartunk, amely a Vöröstorony észak nyugati oldalában fekvő törmelékkatlanból húzódik alá. A folyosóban, vagy - ha hó fekszik benne - inkább a baloldali lejtő füves padjain fel az említett törmelékkatlanba. Ebben egész keveset menve csak fel, jobbra megpillantjuk a Vadászlejtőhorhos nyílását, a tőle jobbra őrtálló jellegzetes, karcsú Hagymástavi toronnyal. Törmelékes padokon jobbra rézsutozva elérjük a hágót. (A beszállástól 25 p.)
(T. Hubert és M. Jeromin, J. és J. Obrochta vezetőkkel 1906 IX. 2.)