A Nagy Templomot és Kis Templomot választja el egymástól.
A csorbát egy jelentéktelen tornyocska két nyílásra osztja. Ezek
közül az említett tornyocska és a Nagy Templom között fekvő
- északi - nyílás szolgál átkelési pontul, míg az említett
tornyocska és a Kis Templom között fekvő - déli - nyílás, amely
az előbbinél kb. 5 méterrel alacsonyabb és így a gerincnek tényleg
a legmélyebb bemetszését képezi, a Nagytarpataki völgy felől
egyáltalában nem, a Kistarpataki völgy felől pedig csak nehezen
érhető egyenesen el.
1. A Nagytarpataki völgyből (délnyugatról).
Kissé nehéz.
A Középorom DK gerincéről csak a Nagytemplomcsorbától jön le egy végig
összefüggő, mélyen bevágott, falak által bezárt szakadék a
Nagytarpataki völgybe.
Tőle jobbra, a Nagy és Kis Templom alatti lejtőben lehúzódó szakadékok
füvesek, szakadozottak és helyenként elsekélyesednek. Ezek közül a
Nagytemplomcsorba szakadékától számítva jobbra második szakadék, amely a
Kistemplomcsorbától egyenest húzódik le a völgybe, közvetíti az utóbbi csorbára a
felmenetet.
A Nagytarpataki völgyben befelé vezető ösvényt addig követjük, ahol a
patak kevéssé hajlott, nagy, táblákon ömlik alá.
(A Zergeszállótól 3/4 ó.). Itt
átkelve a patakon, a túloldali törpefenyős lejtőn - a mindenütt
kínálkozó tisztás
menetek felhasználásával - az említett szakadéknak tartunk, amelyet
szorosan
a falak tövében, balról érünk el (1/2 ó.).
[A szakadék - közvetlenül alattunk meredek letörést alkotva - mélyen kivájt vízmosásként folytatódik még egy darabig lefelé az omladéklejtőben.A szakadékot itt mindjárt egy beszorult hatalmas sziklatömb zárja el. Vagy a tömb alatti igen szűk ablaknyíláson bújunk át, vagy balra a tömb mellett mászunk fel. A törmelékes szakadékot csak egész keveset követjük, azután a füves baloldalban tovább fel, míg a szakadék következő meredek lépcsője fölé érünk, amely felett jobbra betérünk a szakadékba. Ebben fel egy újabb meredek lépcsőig, amelyet jobbra dűlő táblás hasadékok szelnek át. A legbaloldalibb hasadékban fel (nehéz). Tovább folyton a szakadékban, felváltva füvön, törmeléken és sziklákon. A szakadék mind füvesebbé válva, egyenesen a Kistemplomcsorba alá visz fel, amelytől azonban végül egy 15-20 m magas, meredek, sima rekeszfal zárja el. E falon át egy füves vályú visz fel a csorbának a Nagy Templomhoz közelebb eső északi nyílásához. E vályúban, amely felemagasságában rövid darabra szűk támaszkéménnyé alakul át (a jobboldati külső falon megkerülhető), fel az északi hágónyílásra (11/2 ó.).
A szakadékot jobbról határoló borda alsó letörésének tetején egy feltűnő, hegyes sziklafog].
2. A Kistarpataki völgyből (északkeletről).
Kissé nehéz, bonyolult terep.
A Kistarpataki Tüzelőkőtől egyideig követjük még az Öttóhoz felvezető
régi
ösvényt, míg a Nagy és Kis Templom közötti Kistemplomcsorbából aláhúzódó
szakadék esésvonalában nem állunk. Törmeléken fel a szakadék alá.
Minthogy
e szakadék legalul kb. 40 m magas falban szakad le, a tőle balkézt
eső legközelebbi vályúnak fordulunk, amelyhez füves lépcsős sziklák vezetnek
fel.
Ebből az alsó falletörés fölött kb. 25-30 m hosszú vízszintes fűszalag
vezet
jobbra, amelynek végéről a fal sarkán áttolódva (igen kitett és kényes
hely) az
említett főszakadékba jutunk, amelyet közvetlentil letörése fölött érünk
el.
[Valószínüleg jobb, ha a baloldali vályút magasabbra követjük s az
elválasztó
bordán fentebb kelünk át a jobboldali szakadékba.]
A szakadék itt alul szűk és meredek sziklás folyosót alkot, azonban
csakhamar kitágul és ágakra szakadozó széles, füves horpadásba megy át.
Ebben
minden nehézség nélkül fel a Kistemplomcsorbára (az északi hágónyílásra ;
-
a Tüzelőkőtől 11/2 ó.).
(H. Fabesch 1902 VII. 11.)