A Vöröstavi csúcs ÉK gerincében emelkedő Kéktavi torony és a Fehértavi csúcs között fekvő hágó, amelyen a Vöröstó katlanából a Karótó katlanába lehet átkelni.

1. A Vöröstó katlanából (délkeletről).
Bizonytalan, veszélyes mászás.
Télen: Nem közvetlenül a hágóra, hanem a gerincig a Fehértavi csúcs nyári ösvényét követő kerülőúton. Lavinaveszélyes.

A Zöldtótól a Fehértavi csúcsra vezető ösvényt (2. fej. 1) addig követjük, ahol ez a Vöröstó völgyének zárlatába érve, jobbra elkanyarodik (11/4 óra). Itt a völgy hátterét képező gerinc legmélyebb horpadásaként jelentkező Karótavi hágó alatt állunk. [A hágónyílás közvetlenül jobbra fekszik a Kéktavi toronytól ereszkedő gerincnek egy meredek letörésétől.] Itt elhagyjuk az ösvényt és a hágó alá felcsúcsosodó törmeléknyelven felmegyünk a sziklák tövéig (15 p.). Beszállás a sziklákba keveset jobbra a hágó esésvonalától. Füvön jobbról fel a kissé balra tekintő sziklatáblának felső peremét alkotó borda vállára, ahol ez beleolvad a lejtőbe. Ezután folyton rézsút balra, igen meredek, laza fűcsomókon és a fűbeágyalt laza köveken egészen a hágónyílás alá, amelyre végül egy kb. 5 m magas igen törékeny falacskán jutunk fel (1/2 óra).
(J. Chmielowski és dr. J. Zuławski 1909 IX. 13.)

[A fentebbi, egyenest a hágóra vezető útvonal a mászás veszélyessége miatt nem ajánlható. E helyett sokkal célszerűbb a hágót az alábbi kerülőúton megközelíteni:
A Zöldtótól a Fehértavi csúcsra vezető ösvényt (2. fej. 1 ) egészen addig követjük, ahol ez eléri a Fehértavi csúcs DNy gerincének magaslatát (2 ó.). Ez a hely mintegy 150 méternyire fekszik EK-re a Karótavi hágó nyitásától s mintegy 20 méterrel van magasabban amannál. Innen a gerincen - többnyire kissé a karótavi oldalon tartva magunkat - nehézség nélkül megyünk le a hágónyíláshoz (10 p.).
Igen könnyű és teljesen biztos útvonal.]

2. A Karótó katlanából (északnyugatról).
Igen könnyű.
Télen: Lavinaveszélyes. [A Karótavi hágónál télen biztosabb átjáró - a Vöröstavi és Karótavi völgy között - a Kéktavi torony ÉK gerincében fekvő kb. 2200 m magas csorba. Lásd 5. fej. 2 alatt.]

Ahol a Hátsó Rézaknák völgyében felvezető kocsiút véget ér (1. fej. 2 ) - egy pásztorkalyibánál - gyalogösvény indul ki jobbra, amely a Fehértavi csúcs ÉNy gerincének végnyúlványa körül bevezet a Karótó völgyébe s ebben tovább befelé a völgy zárlatában fekvő Karótóhoz. A Karótót balról megkerülve, vízmosások által barázdált meredek völgylépcsőn abba a felső völgykatlanba megyünk fel, ameiy a Fehértavi csúcs és a tó mögött a völgy felé előtolódó, tornyokkal megrakott hatalmas pillér (Karótavi torony) között fekszik. E katlan a völgyzáró falak alatt jobbra kanyarodik és a Fehértavi csúcs felől jövő főgerinc, valamint a Karótavi torony gerince közé ágyalt tágas teknőként emelkedik az említett gerincek találkozási pontjában fekvő hegyes, süvegalakú torony (Vöröstavi torony) felé. Ebben az omladékkal telt teknőben addig megyünk fel, míg - nem messze a zárlata alatt - a teknőt balról kísérő összefüggő sziklás letörések megszűnnek és a törmelék ezen az oldalon a gerinc magaslatának közeléig ér fel. Itt már elhaladtunk a Karótavi hágó esésvonala alatt, amely kissé mögöttünk balra fekszik a gerincben. Itt elhagyjuk a teknőt és egy füves-törmelékes padhoz megyünk fel, amely az alsó letérések felett közel vízszintes és meglehetős hosszú oldalmenetben balra átvisz a hágóhoz. (2 ó. - A hágó a közvetlenül alatta fekvő letérések miatt egyenesen alulról el nem érhető.)
(M. Karłowicz, 1907 VIII. 16.)