A Jégvölgyi csúcs északkeleti gerincében, ennek 2507 m-es
pontja és a Hócsúcs között - ez utóbbitól közvetlenül délnyugatra -
fekvő jellegzetes bemetszés. Északi oldalán egy mélyen a
Jégvölgyi csúcs hegytömegébe nyomuló katlan, a Jégvölgy húzódik
fel a csorba alá. Mint átjáró, nem bír gyakorlati jelentőséggel.
1. Az Öttó katlanából (délről).
Nem könnyű, meredek és laza kőzetű terep.
A Térmenedékházból a Jégvölgyi csúcsra vezető, 36. fej. l alatti utat a
Hócsúcs
esésvonalában a hegy testébe csúcsosodó nagy törmelékkúp tetejéig
követjük (1 ó.).
Innen két folyosó indul ki. A jobboldali, rézsút jobbra emelkedő,
mélyen bemetszett folyosó a Hócsúcs ÉK gerincének egy mély nyílásához (lásd 33.
fej. 3 alatt
és a 32. fejezet alatti jegyzetet), a batoldali, rézsút balra
emelkedő sekély folyosó
pedig a Felső Jégvölgyi csorbához visz fel. Ez utóbbi, törékeny
kőzetű folyosót
követjük; legfelsőbb részében kitérünk a jobboldali füves
lejtőre, majd omlatag
párkányokon ismét balra tartva, a csorbára jutunk (1/2 ó.).
(K. Englisch id. Hunsdorfer J. vezetővel 1902 VII. 16.)
2. A Javorinai Feketetó völgyéből (északról).
Hatalmas környezetben végigvezető, megerőltető
és tekintélyes nehézségekkel járó túra,
amely a Tátra legnagyobbszerű és legszébb
vállalkozásai közé tartozik.
A Javorinai Feketó felett a Jégvölgyi csúcs északi oldalába egy
részben
hóval töltött, mély katlan az ú. n. Jégvölgy nyomul, amelyet
balról a Feketetavi tornyok gerincének, jobbról pedig a Jégvölgyi tornyok
gerincének oldalfalai
fognak közre. E katlannak tetejében vágódik a Jégvölgy csúcs főgerincébe a
Felső Jégvölgyi csorba nyílása.
A Javorinai Feketetótól (32. fej. 2) füvön, törmeléken és törpefenyőn
át ama
fallépcső tövébe, amellyel a Jégvölgy katlana a Feketetó völgyének
szintjéhez
letörik. Ezt az igen meredek, táblákkal vértezett fallépcsőt jobbról
egy magas,
felfelé keskenyedő törmelelékkúp határolja, amely egy - a Nagy
Jégvölgyi torony
ÉNy falletöréseibe vágódó - alul letörő, hatalmas szakadéknak
esésvonalában
fekszik. (A törmelékről e szakadéknak csak alsó része látható.) A
tormelékkúpon
felső végének közeléig fel, azután - kevéssel a sziklák alatt - balra,
a Jégvölgy
alsó fallépcsőjére, ahol egy - zöld sávnak mutatkozó - rézsút balra
emelkedő
pad látható. Szegélyek és párkányok csakhamar e padhoz juttatnak.
Ezen balra,
eleinte vízszintesen, azután rézsút felfelé, füves lépcsőkön és a
zergecsapást
megszakító táblákon, végül füves terepben a Jégvölgy tágas katlant alkotó
alsó
vészének a legalsó fallépcső feletti hajlott fűlejtőire
(11/2 ó.).
[Ide a katlan alatti fallépcsőn át a következő uton is juthatunk:E katlan egy rézsút balra felhúzódó, hóval kitöltött, kezdetben széles szakadékba megy át, amely felett félkörben emelkednek a Jégvölgy középső fallépcsőjének sima, zsindelyeskőzetű falai. A katlan aljában omladékon, füvön s táblákon az említett szakadékhoz és ennek haván fel a szakadékot fent elzáró függéles falig, amelyen vízesés ömlik alá. Innen a baloldalt kissé visszalépő falak irányában repedezett lépcsőkön egy meredek, sima hasadékhoz, amely fent egy füves-sziklás vályúba torkollik. A vályúban gyengén balra fel a meredek fűterraszokra, amelyek a Kis és Középső Feketetavi torony falai alatt rézsút jobbra emelkedő párkányban egyesülnek. E párkányon, amelyet helyenként táblák szakítanak meg, jobbra, a Jégvölgy középső fallépcsője feletti omladékra. A völgynek felső részét alkotó, örökös hóval kitöltött nagy katlantól még egy simára csiszolt táblaöv választ el amely a Jégvölgynek az eddigieknél jelentékenyen kevésbbé meredek felső fallépesét alkotja. A táblaöv baloldalán omladékon fel, azután jobbra rá a táblákra és ezeken zeg-zugban tovább - folyton balra a táblákon alácsordogáló vízértől - egészen a legfelsőbb völgykatlan alsó pereméig (2 ó.). E katlan felett az ezt félkörben körülzáró gerincekhez összefüggően szöknek fel a falak. A katlanban eleinte havon, majd a Hócsúcs ÉNy fala alsó részletének a katlan alja felé előretolt jóllépcsőzött szikláin zeg-zugban rézsút balra, majd - ahol a lépcsős sziklák falakba mennek át - ezek alatt törmelékpárkányon jobbra ama bordához, amely egy - a katlanból a Hócsúcs irányában kiágazó - vályút balról határol. Eleinte a borda élén, azután a vályúban fel. A vályú csakhamar kettéágazik; a bal ág alacsony lépcsők által megszakított törmelékes vályút alkot, a jobb ág (főág) ívben jobbrakanyarodik, a Felső Jégvölgyi csorba irányában. A válya bal ágában tovább, a baloldali kísérő bordán levő kis csorbára, ahol a vályú véget ér. Innen fél kötélhossznyit rézsút jobbra, azután füves-törmelékes, vízszintes párkányon, végül sziklafokokon át a vályú jobb ágába, amely itt igen meredekké válik. A vályú bal határbordáján a vályúnak egy magas lépcsőjéhez. Ennek eleinte jobboldatán fel, azután fogásszegény táblákon balra átrézsútozunk a vályút balról határoló élre s innen jobbra vissza a vályúba. Ez feljebb megint egy lépcsőt alkot, amelyet fent hatalmas sziklatömb zár el. E lépcső alatt egy törékeny, kicsiny mellékvályúban a jobboldalt határoló bordára, ezen néhány métert igen meredeken fel, azután balra a tömb alá, amelyet végül balról kerülünk meg: A tömb felett a vályú a falba nyomuló törmelékkatlanná tágul (11/2 ó.). E törmelékkatlan felett a falakat több vályú és repedés barázdálja. A jobboldali vályúban, amely az általunk eddig követett vályú természetes folytatását képezi, tovább fel. Néhány kötélhossz után a vályú két hasadékra ágazik. A jobboldali repedésben 8 métert fel, azután a két repedést elválasztó bordának rendkívül meredek tompa élén igen nehezen fel a közvetlenül a repedések végződése felett levő, zöldesszínű nagy táblához. Innen a két repedés folytatásában tovább, amely eleinte simára csiszolt medrű szögellést alkot, majd törmelékes vályúvá alakul át. A vályúban addig fel, ahol a felettünk húzódó gerinc alatt egy kis párkány ágazik el balra, amely később kényelmes, törmelékes paddá alakul át. Ezt néhány kötélhossznyit közel vízszintesen végül gyenge ereszkedéssel követve, a Jégvölgyi csorbának - közvetlenül a Hócsúcs DNy letörésének tövében fekvő - legmélyebb bemetszésébe jutunk (2 ó.).
Nem messze jobbra a falon alázuhanó vízeséstől igen meredek füves lépcsőkön és táblákon eleinte egyenest fel; a növekvő nehézségek arra kényszerítenek, hogy igen keskeny szegélyeken és táblákon rézsút jobbra traverzáljunk, amelyek egy meredek vályúhoz vezetnek. A vályú csakhamar a Jégvölgy alsó katlaninak füves lejtőjére torkollik, amely már a katlant támasztó legalsó fallépcső felett fekszik.]