32. Jégvölgyi csorba (2040 m).


A Jégvölgyi csúcs (illetőleg az ennek északkeleti gerincében emelkedő jelentéktelen Hócsúcs) és a Zöldtavi csúcs között fekvő legmélyebb, jellegzetes gerincnyílás a Jégvölgyi csorba, amelyhez mindkét oldalról egyenletesen ereszkednek alá a gerincek. Az Öttó katlanából (Kistarpataki völgyből) a Javorinai Feketetó katlanába (Jávorvölgybe) lehet rajta átkelni. Mint az említett völgyek közötti legrövidebb és legalacsonyabb átjáró már régi idők óta ismeretes, mindazonáltal használata csak gyakorlottaknak engedhető meg.


1. Az Öttótól (délről).
Könnyű, egész rövid mászás.
Télen: Sível a hágó alatti fal tövéig.

A Térymenedékháztól a völgykatlan baloldalában, a Markazittorony és Jégvölgyi csúcs alól aláhúzódó omladékmezőkön megyünk a katlan háttermek közepében fekvő, szembetűnő, mély Jégvölgyi csorba felé. Az omladéklejtők közel a csorba magaslata alá nyomulnak fel. A csorbát támasztó alacsony sziklafalban sekély vályú húzódik egyenest fel a hágóbemetszéshez. A vályú jobboldali falának elég meredek, de jól lépcsőzött és szilárd szikláin fel a csorbára (a Térymenedékháztól 11/2 óra).


2. A Javorinai Feketetó katlanából (északról).
Nem könnyű és a hágó alatti hólejtő miatt is óvatosságot igénylő út.

Javorinától kb. 11/2 órát menve a Jávorvölgyben befelé, egy nagy havasi réten balra ösvény ágazik el, amely átkelve a Javorinkapatakon (híd), ennek túloldalán szerpentinekben felvisz a Javorinai Feketetó völgykatlanába (1490 m; 33/4 ó.).
A Feketetótól elsősorban ama magasabban fekvő völgykatlant kell elérni, amelyet a Vöröstavi csúcs, Zöldtavi csúcs és a Feketetavi tornyok gerincei fognak közre s amely magas lépcsőfallal esik alá az alsó völgyszinthez. A lépcsőfal közepén nagy sziklás letörések vannak, azért vagy a bal szélén megyünk fel, ahol füves a terep, vagy pedig egészen a jobb szélén, szorosan a Feketetavi tornyok gerincletörésének tövében tartjuk magunkat (mászás ; alul kb. 20 méter hosszú táblás vályú). A felső völgykatlanba érve, ennek omladékmezőin a völgykatlant jobbról határoló Feketetavi tornyok falainak mentén egyenest déli irányban megyünk tovább a felső völgykatlannak jobboldali ágába, amelyet jobbról a Feketetavi tornyok, balról pedig a Zöldtavi csúcs széles faltömegéből északra kiugró pillér fognak közre. E völgyág hátterében fekszik a Jégvölgyi csorba, amely kb. 150 m magas fallat esik alá a völgy törmelékéhez. E völgyágban omladékon, végül havon elég meredeken fel a zárlatát képező fal alá (2 ó.). A falba legmagasabban nyúló hónyelv jobb széléről egy többnyire hóval telt folyosó indul ki, amely rézsút jobbra emelkedve, a fal tetejét képező gerincnek (a Hócsúcs ÉK gerincének) egy élesen bemetszett, balról egy karcsú torony által határolt keskeny csorbájához visz fel.
Beszállás a sziklákba mintegy 10 méterrel balra e folyosó bejáratától, fehéres szikláknál. Törmelékes padok altal elválasztott falacskákon és sziklalépcsőkön - folyton az említett folyosó közelében és vele párhuzamosan haladva - nagyjában rézsútosan jobbra emelkedünk. Fentebb, már nem messze a gerinc alatt, a hegyoldalba sekély horpadás nyomul, ahol a terep meredeksége, kissé alábbhagy. Itt addig megyünk még fel, míg a Jégvölgyi csorbának álláspontunktól elég messze balra fekvő hágónyílásával közel egy magasságba jutunk. (A tőlünk jobbra húzódó folyosó eddigi irányában folytatódik a még magasan felettünk levő - fentebb említett - keskeny gerinccsorbához.) Itt élesen balra kanyarodunk és egy gyengén emelkedő, keskeny párkányra térünk, amely a legfelsőbb falak tövében egyenesen átvisz a Jégvölgyi csorba hágóbemetszéséhez (30-40 p.).

A Hócsúcs ÉK gerincében fekvő - fentebb említett - mélyen bemetszett, keskeny gerinecsorbán is át lehet kelni. A Jégvölgyi csorbával szemben azonban nem lévén semmi előnye, gyakorlati jelentősége nincsen.
Délről a Jégvölgyi csúcs 36. fej 1 alatt leírt útjának beszallásához csúcsosodó törmelékkúp tetejéről egy rézsút jobbra emelkedő, mélyen bemetszett és elég meredek sziklás-füves folyósó visz fel e csorbára.
Eszakról elérhető e csorba, ha a fentebbi 2 utat a Jégvölgyi csorba közeléig követve, végül nem kanyarodunk el balra az utóbbi felé, hanem utunkat az ott említett rézsút jobbra emelkedő hófolyosóban folytatjuk, amely egyenesen a szótanforgó csorbára torkollik.
(Z. Klemensiewicz és A. Znamięcki 1907 VII. 24.)


Az Öttó panorámája DNy-ÉNy

Az Öttó panorámája DNy-ÉNy

1. Középorom. - 2. Sárgafal. - 3. Középoromcsorba. - 4. Sárgatorony. - 5. Sárgapad. -
6. Dőricsúcs. - 7. Petrikcsúcs. - 8. Majunketorony. - 9. Vöröstoronyhágó. -
10. Vöröstorony. - 11. Pfinnkilátó. - 12. Kisnyereghágó. - 13. Markazittorony. -
14. Jégvölgyicsúcs. - 15. Felső Jégvölgyi csorba. - 16. Hócsúcs. - 17. Jégvölgyi csorba.


Az Öttó panorámája ÉK-DK

Az Öttó panorámája DNy-ÉNy

1. Jégvölgyi csorba. - 2. Zöldtavi csúcs. 3. Téryhorhos (13. fej. 1). - 4. Macskatorony.
5. Dérycsúcs (1. fej. 1). - 6. Joláncsúcs. - 7. Öttavi csúcs. - 8. Chmielowskicsúcs. -
9. Egenhoffercsúcs. - 10. Térycsúcs. - 11. Pawlikowskirés. - 12. - Fecsketorony.
13. Tomassontorony. - 14. Jordántorony. - 15. Jordáncsúcs. - 16. Chmielowskitorony.
17. Lomnici csúcs (23. fej. 3).