A Jégvölgyi csúcs (illetőleg az ennek északkeleti gerincében
emelkedő jelentéktelen Hócsúcs) és a Zöldtavi csúcs között
fekvő legmélyebb, jellegzetes gerincnyílás a Jégvölgyi
csorba, amelyhez mindkét oldalról egyenletesen ereszkednek
alá a gerincek. Az Öttó katlanából (Kistarpataki völgyből) a
Javorinai Feketetó katlanába (Jávorvölgybe) lehet rajta átkelni.
Mint az említett völgyek közötti legrövidebb és legalacsonyabb
átjáró már régi idők óta ismeretes, mindazonáltal használata
csak gyakorlottaknak engedhető meg.
1. Az Öttótól (délről).
Könnyű, egész rövid mászás.
Télen: Sível a hágó alatti fal tövéig.
A Térymenedékháztól a völgykatlan baloldalában, a Markazittorony és Jégvölgyi csúcs alól aláhúzódó omladékmezőkön megyünk a katlan háttermek közepében fekvő, szembetűnő, mély Jégvölgyi csorba felé. Az omladéklejtők közel a csorba magaslata alá nyomulnak fel. A csorbát támasztó alacsony sziklafalban sekély vályú húzódik egyenest fel a hágóbemetszéshez. A vályú jobboldali falának elég meredek, de jól lépcsőzött és szilárd szikláin fel a csorbára (a Térymenedékháztól 11/2 óra).
2. A Javorinai Feketetó katlanából (északról).
Nem könnyű és a hágó alatti hólejtő miatt is
óvatosságot igénylő út.
Javorinától kb. 11/2 órát menve a
Jávorvölgyben befelé, egy
nagy havasi réten balra ösvény ágazik el, amely átkelve a
Javorinkapatakon (híd), ennek túloldalán szerpentinekben felvisz
a Javorinai Feketetó völgykatlanába (1490 m; 33/4 ó.).
A Feketetótól elsősorban ama magasabban fekvő völgykatlant
kell elérni, amelyet a Vöröstavi csúcs, Zöldtavi csúcs és a
Feketetavi tornyok gerincei fognak közre s amely magas
lépcsőfallal esik alá az alsó völgyszinthez. A lépcsőfal közepén nagy
sziklás letörések vannak, azért vagy a bal szélén megyünk fel,
ahol füves a terep, vagy pedig egészen a jobb szélén, szorosan
a Feketetavi tornyok gerincletörésének tövében tartjuk magunkat
(mászás ; alul kb. 20 méter hosszú táblás vályú). A felső
völgykatlanba érve, ennek omladékmezőin a völgykatlant jobbról
határoló Feketetavi tornyok falainak mentén egyenest déli irányban
megyünk tovább a felső völgykatlannak jobboldali ágába,
amelyet jobbról a Feketetavi tornyok, balról pedig a Zöldtavi
csúcs széles faltömegéből északra kiugró pillér fognak közre.
E völgyág hátterében fekszik a Jégvölgyi csorba, amely kb. 150 m
magas fallat esik alá a völgy törmelékéhez. E völgyágban
omladékon, végül havon elég meredeken fel a zárlatát képező
fal alá (2 ó.). A falba legmagasabban nyúló hónyelv jobb széléről
egy többnyire hóval telt folyosó indul ki, amely rézsút jobbra
emelkedve, a fal tetejét képező gerincnek (a Hócsúcs ÉK gerincének)
egy élesen bemetszett, balról egy karcsú torony által
határolt keskeny csorbájához visz fel.
Beszállás a sziklákba mintegy 10 méterrel balra e folyosó
bejáratától, fehéres szikláknál. Törmelékes padok altal elválasztott
falacskákon és sziklalépcsőkön - folyton az említett folyosó
közelében és vele párhuzamosan haladva - nagyjában rézsútosan
jobbra emelkedünk. Fentebb, már nem messze a gerinc
alatt, a hegyoldalba sekély horpadás nyomul, ahol a terep
meredeksége, kissé alábbhagy. Itt addig megyünk még fel, míg
a Jégvölgyi csorbának álláspontunktól elég messze balra fekvő
hágónyílásával közel egy magasságba jutunk. (A tőlünk jobbra
húzódó folyosó eddigi irányában folytatódik a még magasan
felettünk levő - fentebb említett - keskeny gerinccsorbához.)
Itt élesen balra kanyarodunk és egy gyengén emelkedő, keskeny
párkányra térünk, amely a legfelsőbb falak tövében egyenesen
átvisz a Jégvölgyi csorba hágóbemetszéséhez (30-40 p.).
A Hócsúcs ÉK gerincében fekvő - fentebb említett - mélyen bemetszett, keskeny gerinecsorbán is át lehet kelni. A Jégvölgyi csorbával szemben azonban nem lévén semmi előnye, gyakorlati jelentősége nincsen.
Délről a Jégvölgyi csúcs 36. fej 1 alatt leírt útjának beszallásához csúcsosodó törmelékkúp tetejéről egy rézsút jobbra emelkedő, mélyen bemetszett és elég meredek sziklás-füves folyósó visz fel e csorbára.
Eszakról elérhető e csorba, ha a fentebbi 2 utat a Jégvölgyi csorba közeléig követve, végül nem kanyarodunk el balra az utóbbi felé, hanem utunkat az ott említett rézsút jobbra emelkedő hófolyosóban folytatjuk, amely egyenesen a szótanforgó csorbára torkollik.
(Z. Klemensiewicz és A. Znamięcki 1907 VII. 24.)
Az Öttó panorámája DNy-ÉNy
1. Középorom. - 2. Sárgafal. - 3. Középoromcsorba. - 4. Sárgatorony. - 5. Sárgapad. -
6. Dőricsúcs. - 7. Petrikcsúcs. - 8. Majunketorony. - 9. Vöröstoronyhágó. -
10. Vöröstorony. - 11. Pfinnkilátó. - 12. Kisnyereghágó. - 13. Markazittorony. -
14. Jégvölgyicsúcs. - 15. Felső Jégvölgyi csorba. - 16. Hócsúcs. - 17. Jégvölgyi csorba.
Az Öttó panorámája DNy-ÉNy
1. Jégvölgyi csorba. - 2. Zöldtavi csúcs. 3. Téryhorhos (13. fej. 1). - 4. Macskatorony.
5. Dérycsúcs (1. fej. 1). - 6. Joláncsúcs. - 7. Öttavi csúcs. - 8. Chmielowskicsúcs. -
9. Egenhoffercsúcs. - 10. Térycsúcs. - 11. Pawlikowskirés. - 12. - Fecsketorony.
13. Tomassontorony. - 14. Jordántorony. - 15. Jordáncsúcs. - 16. Chmielowskitorony.
17. Lomnici csúcs (23. fej. 3).