A Kozi Wierch a Lengyel Tátra hegysorának a Świnica után legmagasabb orma, amelyben az eddig keleti irányban húzódó gerinc megtörik s északi irányban folytatódik. Erre - északra - a Granaty szomszédos vele, amellyel hosszú, szaggatott gerinc köti össze. Nyugatról a Kozi Wierchhez a háromtornyú Kozie Czuby támaszkodik. Közöttük a magasan fekvő Felső Koziacsorba.
Mint igen könnyen elérhető kilátóhegyet sűrűn látogatják. A Kozi Wierch 3 útja és 4 útjának felső része képezik a Sas útnak (240 fej.) erre a csúcsra eső szakaszát.

1. A Lengyel Öttó völgyéből (délről).
A csúcsnak legkönnyebb, legrövidebb és legkényelmesebb útja.
Télen: Végig sível.

A Wielki Staw (Nagy tó) melletti menedékháztól követjük a tó észal~nyugati partján a Zawrat felé vezető ösvényt, amelyből - kb. 10 percnyire a menedékháztól - jobbra (északra) elágazva, a Kozi Wierchnek a völgybe ereszkedő széles déli lejtőjén végig jól gondozott ösvény visz fel szerpentinekben a csúcsra (2 ó.).

2. Délnyugati fal (a Pusta Dolinkából).
Kissé nehéz és eléggé kitett.

A Lengyel Ottó völgyének egyik mellékágát képező Pusta Dolinkában (221. fej. 2) törmeléken fel ama keskeny és felső részében áthajló szakadék bejáratához amely - a Kozie Czuby és a Kozi Wierch hegytömegei közt - a Felső Koziacsorbától húzódik e völgyecskébe alá. A szakadék torkollatótól kb. 25 métert mászunk a szakadék baloldalán fel, ama helyig, ahol a szakadék erősen keskenyedik és belőle jobbra egy a Kozi Wierch falába vágódó meredek mellékfolyósó ágazik el. Ez utóbbi mellékfolyosónak fordulunk és néhány méter magas legalsó meredek lépcsőjének legyőzése után egy rézsút jobbra emelkedő párkányra jutunk, amelyen néhány métert jobbra térünk, a Pusta Dolinkához letörő függélyes fal sarkáig. Innen igen meredek, fűvel áttört táblás lépcsőkön - balra hajló irányban - fel könnyebb telepre. Ebben egy rézsút balra emelkedő vályúhoz, amely függélyes sziklák alatt balra húzódó széles párkányra juttat. E - végül erősen keskenyedő - párkány visszavezet az általunk alább követett mellékfolyosóba, amelyet közvetlenül letörései félett érünk ismét el. E folyosóban tovább a Kozi Wierch végfalának tövében fekvő hajlott, törmelékes lépcsőig. Innen széles törmelékpadon jobbra ki a hegy délnyugati sarkához (ahonnan lelátunk a Lengyel Öttó völgyébe) s ennek mentén nehézség nélkül fel a csúcsra (2 ó).
(W. Gadovski és A. Panek, J. Buc podgyászhordóval, 1902 VIII. 20.)

3. Gerincátmenet a Kozie Czubyról (nyugatról).
Könnyű, de eléggé kitett.

A Kozie Czuby főormáról - meredeken aláeső keleti gerincének déli oldalán - egy igen meredek vályúban (vassodrony) lebocsátkozunk a Kozie Czubyt a Kozi Wierchtől elválasztó Felső Koziacsorba bemetszésébe. A túloldalt emelkedő gerinc legalsó meredek lépcsőjének legyőzése után egy keveset a gerinc déli oldalában kapaszkodunk felfelé, azután egy hasadék segélyével újból elérve a gerincet, átkerülünk annak északi oldalára, ahol sziklalépcsőkön, majd egy vályúban (vaslánc) felmászunk a Kozi Wierch csúcsához (20 p.).
A fenti útvonalnak különösen a Kozie Czuby 222. fej. 1 alatt leírt útjával kapcsolatban van gyakorlati jelentősége. Ebben az összeállításban érdekes felmenetül szolgál a Koziacsorbából a Kozi Wierchre.
(W. Gadowski, K. Bachleda és J. Wawrytka vezetőkkel, 1904 VI. 18.)

4. A Zmarzły Staw katlanából (északról).
Könnyű; az északi oldalról a legkönnyebb útirány.

A Hala Gąsienicowatól a Czarny Staw Gąsienicowy mellett a Zawratra vezető ösvényt a Zmarzły Stawig követjük (217. fej. 2; 11/4 ó.). Innen balra letérve az ösvényről, utunkat (keleti irányban) a völgy délkeleti sarkában fekvő legfelsőbb törmelékes katlannak (az ú. n. Kozia Dolinka) vesszük, amelyet a Granaty (ennek délnyugati lejtői) és az errefelé (északra) meredek falakban letörő Kozi Wierch félkörben vesznek körül. Innen két út, amelyek kevéssel a gerinc alatt találkoznak:

a) A katlan zárlatából egy alul letörő, tágas szakadék húzódik a Granaty (bal) és a Kozi Wierch (jobb) között egyenesen fel a kettejöket összekötő gerinchez. A szakadék keskeny torkollatában a szakadékot elzáró letörés tövéig melyünk fel, amelyet a szakadék jobboldali meredek és táblás szikláin megkerülve (több helyen vaskapocs és lánc), felette balra ismét visszatérünk a szakadéknak laza törmelékkel borított, kevésbbé meredek folytatásába. Ezt további nehézségek nélkül követve, végül feljutunk a Granatyt a Kozi Wierchhel összekötő gerinc magaslatára, amelyet egy keskeny bemetszésben érünk el. (A Zmarzły Stawtól 2 ó.; elég érdekes egyenes útvonal; id. Dr. W. Kulczyński, ifj. S. Tatar vezetővel 1893-ban).

b) Az előbbinél könnyebb, de hosszabb és kedésbé érdekes út: a Kozia Dolinkából követjük azt az ösvényt, amely a Granaty füves-törmelékes délnyugati lejtőjén szerpentinekben visz felfelé. Kevéssel a Granaty menedékes csúcsgerincének magaslata alatt ösvényünk beletorkollik egy a hegyoldalt észak-déli irányban, vízszintesen keresztező ösvénybe. Ezen jobbra. A gerinc alatt füves-törmelékes terepben nagyjában vízszintesen déli irányban tovavezető ösvényen végül meredek sziklákhoz érünk, amelyek az a) alatt említett - a Granáty és Kozi Wierch közt felhúzódó - szakadékhoz esnek alá. Itt egy meredek, táblás vályúban (benne 3 vaskapocs) kb. 20 métert lemászva, az említett szakadékba jutunk s ebben - mint a) alatt - laza törmeléken felmegyünk a közeli gerincre, amelyet egy keskeny bemetszésben érünk el (2 ó. ).
Innen tovább közös az út.
A gerincbemetszésből keveset lebocsátkozunk a gerincnek túlsó, a Buczynowavölgy felé fordított keleti oldalába, amelyben közel vízszintesen visz tovább déli irányban az ösvény, majd körüljárva a hegy délkeleti sarkát, átkanyarodik a Lengyel Öttó völgye felé néző déli lejtőre, ahol csakhamar beletorkollik az Öttó felől jövő ösvénybe (1 út), amelynek utolsó szerpentinjein feljutunk a közeli csúcsra (20 p.).

5. Északi fal (a Zmarzły Staw katlanából).
Részben igen nehéz és kitett, érdekes faltúra.

A Zmarzły Stawtól - mint 4 alatt - a Kozia Dolinkába. Innen meredek havon a Felső Koziacsorbától a Kozi Wierch és a Kozie Czuby falai között északra lejövő szakadék bejáratához. E meredek és keskeny szakadékban egy keveset fel, a szakadék legalsó áthalása alatt levő térsédig. Innen balra fordulva, a Kozi Wierch északi falába kivezető vízszintes szegélyeken 20 m hosszú oldalmenettel ki egy meredek fallépcső alá, amelynek nyugat felé tekintő falát egy rézsút balra hajló repedés segélyével győzzük le. A fallépcső tetejéről gyengén emelkedő, füves-sziklás párkányon kitett oldalmenet balra egészen a párkány végéig. Innen néhány méter magas, nehéz falacskán fel egy rézsút jobbra emelkedő törmelékpadra. Ezt végéig követjük, azután zeg-zugban balra, majd jobbra mászunk fel a falban felettünk látható frisstörésű sziklák alatt. Ezeknek esésvonalától balra, rézsút balra emelkedő kémény vágódik a falba. E kéményt áthajló sziklákig követjük, azután balra elhagyjuk, hogy a fal felső részében előlépő két jellegzetes borda közül a keletire térjünk rá. E bordát felfelé követve (füves-sziklás, többfelé is járható terep), végül a csúcs északkeleti gerincére jutunk ki. A gerincen - jobbra - a közeli csúcsra (a beszállástól 2 ó.).
(A. és M. Sokołowski 1921 IX. 21.)

6. Gerincátmenet a Granatyra (északkeleti gerinc).

Lásd 225. fej. 4 alatt.