A főgerincben emelkedő lankás, füves-törmelékes hegypúp, amelynek csak a Lengyel Öttó felé tekintő oldalának legfelső részén vannak sziklás letörések. A hegy tetejét kráterszerű töbör foglalja el.
A Gladkit északnyugat felé a Walentkowától a Gladkihágó választja el, hosszú, tarajos délkeleti gerince (Kotelnica) pedig a Grubyhoz visz át (ebben a gerincrészben fekszik a Czarnyhágó). Délnyugat felé a Krizsno-Kopacsoport ágazik ki belőle, amerre a Zaworyhágó választja el e kiterjedt hegycsoportnak hozzá legközelebbreső kiemelkedésétől, a Tichahegytől.
A kilátás róla igen szép.

1. Északnyugati gerinc (a Gladkihágóból).

A hágóból a széles gerincháton minden nehézség nélkül a tetőre (1/4 ó.).
Télen: Megjegyzés nélkül.

2. Délnyugati gerinc (a Zaworyról).

A hágóból a széles gerincháton igen könnyen a tetőre (1/2 ó.).

3. Délkeleti gerinc (a Czarnyhágóból).
Könnyű, érdektelen gerinc.
Télen: Megjegyzés nélkül.

A hágóból egy gerincfogon mászunk át, azután a meredeken emelkedő gerinctől kissé jobbra, egy kéménykében hatolunk fel a gerinc következő lépcsőjére. Az egy darabig még sziklás gerinc, amelynek részben az élén, részben jobb- vagy baloldalán haladunk tovább, füves-törmelékes, széles gerincháttá alakul át, amelyen több púpon át végül elérjük a Gladki ormát (11/2 ó.).
(T. Eichenwald és F. Rabowski, W. Tylka és J. Bachleda Tajber vezetőkkel, 1902 VIII. 5.)