A Magas Tátra főgerincéből a Csubrinánál kiáágazó hatalmas szárnyvonulat végén, a Tátrának mintegy nyugati végváraként, tör fel a magasba a Kriván ferdeszarvú orma. Minden oldalról elszigetelten álló hatalmas tömege szabadon nő ki a tövében elterülő völgyekből és bárhonnan is nézzük, mindenfelől ugyanabban a jelegzetes, északnyugat felé meredeken lemetszett alakjában mutatkozik a szemlélő előtt.
A Kriván ormából számos gerinc sugárzik ki. Ezek közük az északkeleti majd kelet felé húzódó gerinc által - amely a Sparahágóhoz ereszkedik - függ össze a Tátra hegyrendszerével. A D, DNy és ÉNy irányban ereszkedő oldalgerincek pillérek gyanánt támasztják a Kriván tömegét. A déli gerinc alsó részében mindinkább szélesbedve, az ú. n. Pavlovahát-ban fut ki. A délnyugati gerinc, amelyen két jellegzetes lépcső a Felső és Alsó Prehyba (1992 m és 1775 m) nevet viseli, a Grunik (1575 m) erdőborította púpjában végződik; e gerincből dél felé egy oldalnyúlvány ugrik elő, amely a Kopa (1767 m) hegyes kúpját viseli. Ellentétben a déli és délnyugati gerincek szelíd lejtésével, a nyugati és északnyugati gerincek tarajait vad letörések és tornyok tagolják.
Ezen oldalgerincek között mély völgyek nyomulnak a hegy testébe: a D gerinc és a Kopa között fekszik a Belanszkóvölgy, a Kopa és a Grunik közt egy névtelen oldalvölgy, a DNy és a Ny gerinc között a "Skaredni Zleb", a Ny és az ÉNy gerinc között a Katlanvölgy.
A Krivén egyike a Tátra leghíresebb kilátóhegyeinek. Szédületes a letekintés róla a Nefcer- és Koprovavölgybe és érdekes látványt nyújt látványt az átellenben húzódó Hrubo szaggatott toronysora. Különösen megkapó az ellentét a nyugat felé elterülő Liptói havasok nyugodt körvonalú hegysora és a Tátrának keletre végtelen egymásutánban tornyosuló vad sziklatengere közt.
A Krivánnak történelmi múltja is van. Mátyás király korában aranyt bányásztak rajta. A bányák üzeme, 1773 évben szűnt meg. A tárnák magasan fent, a déli gerincnek a Belanszkóvölgy felé eső oldalában feküdtek. 1840 augusztus 4-én Frigyes Ágost szász király is felkereste a csúcsot. Ennek emlékére 1841-ben a csúcson vasoszlopot állítottak, amelyet azonban az idők folyamán teljesen széjjelromboltak.
A Kriván első ismert megmászója Czirbesz András, aki 1773 augusztus 3-án járt a csúcson.

1. Csorbatótól, a déli gerincen.
Igen könnyű, de hosszú út. A Kriván szokásos útvonala.
Télen: Egyenest a déli gerincen (I. útváltozat). Sível rendszerint a 2331 m púpig; végig a csúcsra sível csak a legritkább esetben.

Csorbatótól, a villamos vasút végállomásától kiindulva, ÉNy irányban sétaút vezet az erdőbe. A közben mind rosszabbá váló ösvény 20 perc múlva kilép az erdőből és a hegyek tövében elterülő, letarolt lejtőkön ÉNy irányban visz tova. Csorbatótól 3/4 órára (a Furkotavölgy kjárata alatt) az ösvény kettéágazik. Jobbra az út a Furkotavölgybe visz; mi azonban a balra elágazó ösvényt követjük, amely néhány perc múlva átkel a Furkotapatakon. Az ösvény ezután - majd erdőben, majd réteken - gyenge emelkedéssel keresztezi a Szedilkó déli lejtőit, majd a Zlomiszkópatakhoz közeledve, ennek mentén (a patak bal partján) vezet tova. A Furkotapataktól számított 3/4 óra múlva az ösvény újból kettéágazik. A balra elágazó ösvény - amely átkel a patakon - a "Három forrás" vadászlak felé visz, míg a mi ösvényünk továbbra is a patak innenső (bal) partján maradva a Handelvölgybe kanyarodik. Egy darabig még erdőben haladunk, majd sűrű törpefenyő között kanyarog az ösvény a völgyben befelé. A völgy baloldalán feltűnik az innen nézve ormótlan púppá összezsugorodott Kriván, amelynek déli gerincnyúlványa, a hosszan elnyúló, gyengén lejtő Pavlovahát a völgyet baloldalán (nyugatról) határolja. Egy erősebben emelkedő részlet után - mintegy egy órányira a Zlomiszkópatak melletti útelágazástól - a Handelvölgy mélyében egy kiterjedt, sík rétre jutunk, amelynek hátterét a Zöldtónak nagy morénatömbökből felhányt tófala zárja el. (E rétnél ágazik el jobbra a Szárazvízvölgy a Handelvölgyből.) Itt elhagyjuk a Handelvölgyet. Balra (Ny-na) fordulva, egy szekérútra térünk, amely a Pavlovahát oldallejtőjén haránt balra emelkedve, a Pavlovahátnak magaslatára visz fel. Ez egy nagy kiterjedésű, gyengén lejtő fensíkot képez, amelyen - mindjárt azután, hogy feljutottunk a hát magaslatára - egy útjelző póznához érünk (20 p.).

[Ide torkollik balról a "Háromforrás" vadászlaktól jövő 2. A) út.]

[A bányáknál balra elágazó ösvényt - amely a Belanszkóvölgy medrét keresztezi - lásd 2. B) alatt.]

[Változatok a fentebbi útvonalhoz.

1. Egyenest a déli gerincen.
Az 1 alatt leírt úton a Pavlovahát útjelző póznájáig. A Pavlovahátnak széles füves platója felettünk törmelékkel borított lejtőbe mely át, amely mindinkább keskenyedve egy púpban fut ki, amely a kilátást a Kriván csúcsára eltakarja.
A póznától az említett törmelélkes lejtőn (úttalanul) egyenesen fel a lejtő tetejét képező púpra (2330 m), ahonnan az eddig széles hát kifejezett gerinccé alakul át. Innen folyton a nagy tömbökkel borított gerincen tovább (amelyre fentebb balról az 1 út is feltorkollik) s részben annak magaslatán, részben alatta balra a haladva, egyideig mérsékelt emelkedéssel, majd meredekebben fel a Krivánra. (A Pavlovahátról 21/4 ó.)
Igen könnyű, de az 1 útnál fáradságosabb útvonal. Hóban vagy eljegesedésnél azonban biztosabb amannál.

II. Lemenetben a Kriván déli gerincéről
- a Zöldtó déli végével egyvonalba érve - egy tágas, törmelékes szakadékban balra egyenest lebocsátkozhatunk a Zöldtóhoz.]

2. A "Háromforrás" a déli gerincen.
Igen könnyű. A Háromforrás vadászlaktól két irányban vezetnek ösvények a Kriván déli gerincéhez, amelyek a régi aranybányáknál találkoznak.

A) A Pavlovaháton át.
A vadászlaktól a Belanszkópatak jobb partján keleti irányban vezető szekérutat követjük. Az út csakhamar belép az erdőbe és folyton a patak jobbpartján maradva visz a Belanszkóvölgyben felfelé. A jókarban levő út később mind elhanyagoltabbá váló ösvénybe megy át, amely végül az itt szurdokszerű völgynek igen szűk, kétoldalt magas és meredek sziklafalak által közrefogott aljába vezet. Az ösvény - a volgyfenék szűk volta miatt - egy darabig a patakmedret kénytelen követni s nemsokára egy a völgyet elzáró meredek lépcsőhöz érünk, amelyen szépvízesés ömlik alá (3/4 ó.). Az ösvény itt jobbra kanyarodva elhagyja a völgy alját és az erdőborította meredek keleti völgyfalon (mindjárt a völgy elhagyása után az útelágazásnál jobbra) kis szerpentineknen kapaszkodik felfelé. E meredek részlet legyőzése után (20 p.) fenn állunk a Belanszkóvölgyet keletről határoló Pavlovahátnák délre enyhén ereszkedő nagykiterjedésű lejtőjén. Az innen ismét jókarban levő ösvény hosszú kanyarodókkal kényelmes emelkedésben kígyózik a Pavlovaháton felfelé s végül beletorkollik a Handelvölgyből a Pavlovahátra feljövő ösvénybe (útjelző pózna; 11/4 ó.). - Innen az 1 alatt leírt úton tovább a Krivánra (2 ó.).
Tájilag szép útvonal.

[Figyelmeztetés az eőbbi utat lemenetben követők részére.
A Pavlovahát útjelző póznájától lefelé vezető ösvényen egyidő múlva útelágazáshoz érünk. Jobbra visz a fentebb leírt út. A balra elágazó ösvény tovább kanyarog lefelé a Pavlovahát déli lejtőjén, azonban nem messze a lejtő aljától, a jobboldalt fekvő erdő szélén hirtelen megszűnik (ez az út t. i. nincs végig kiépítve). Az ösvény végétől kb. 400 lépést vissza kell mennünk, hogy azután egy egyenesen lefelé húzódó, jól járható vízmosás segélyével áthatolhassunk az alattunk a lejtő alján végigvonuló erdősávon. Kijutva az erdő alatti rétekre, ráakadunk a gyalogútra, amely jobbra csakhamar levisz a Belanszkópatakhoz. Ezen átkelve, a patak jobbpartján az erdőben vezető írton balra le a "Háromforrás" vadászlakhoz.]

B) A Grunikon át.
A vadászlaktól a Belanszkópatak jobbpartján keleti irányban vezető szekérutat kb. 200 lépésig követjük, azután rátérünk az itt balra elágazó ösvényre, amely a lejtős réten az erdőborította Grunik (1575 m) irányában visz felfelé. Az erdő szélén ösvényünk a Podbanszkó felől (balról) jövő ösvénnyel egyesülve (20 p.), az erdőn át szerpentinekben kanyarog a Grunik oldalában felfelé, majd - miután kilépett az erdőből - közvetlenül a Grunik teteje alatt jobbra átvág a Gruniktól a Kriván felé húzódó gerinchez (a Kriván DNy gerince), amelynek magaslatát kevéssel a Grunik felett éri el (1 ó.).

[Ide torkollik - a gerinc túlsó oldaláról - a Nefcervölgyből feljövő "alsó cserkészösvény". Ez nincs egészen a gerincig kiépítve, hanem csak kevéssel mögötte kezdődik. Lásd 6 alatt.]

A nyereg előtti, balra visszakanyarodó útkönyöktől törpefenyőbe vágott keskeny csapás visz át a Kopának platószerű széles nyergére (kb. 1740 m) ahonnan füvön s törmeléken a Kopa (1767 m) tetejére mehetünk fel (10 p.).

3. A déli horpadáson át.
Igen könnyű, de jelentőséggel nem bíró útvonal. Koranyárig azonban a horpadást kitöltő havon hosszú és veszélytelen lesiklásra nyílik alkalom.

Az 1 vagy 2. A) úton a régi aranybányákig. Innen balra egy ösvény ágazik el, amely belevisz a Belanszkóvölgy medrébe (10 p.).

[Az ösvény a túloldali hegylejtőn folytatódik a Prehybák felé: lásd 2. B) - A völgy medrét tehát a túloldalról is megközelíthetjk az említett 2 B) úton.]

4. Délnyugati gerinc.
A déli gerincnél meredekebb, de szintéi igen könnyű s tájilag jutalmazó útvonal.
Télen: A Grunikról a Felső Prehybáig nem a nyári ösvényt követjük, hanem mindjárt a Grunikról rátérünk magára a DNy gerincre.

A Háromforrás vadászlaktól a 2. B) úton, vagy a Nefcervölgyből a 6 úton a Felső Prehybáig (1992 m).
A Felső Prehybánál elhagyjuk az ösvényt és rátérünk a délnyugati gerincnek omladékkal borított széles hátára, amely erős emelkedéssel visz a Kriván irányában felfelé. A gerincnek egy kifejezettebb előugrását képező 2281 m ponttól (40 p.) az eddigi irányától kissé balra elkanyarodó gerinc keskenyebbé és meredekebbé válik. Részben a gerincen, részben ennek jobboldalán tartva magunkat, nagy sziklatömbökön kapaszkodunk felfelé gerincünk kb. 30 méternyire nyugatra a csúcstól beletorkollik a Ny gerincbe, amely innen közel vízszintesen visz át a tetőél keleti végén levő legmagasabb ponthoz (3/4 ó.).

5. Podbanszkóról.

A podbanszkói vadászlaktól a nagy réten át a Kriván irányában megyünk. Mindjárt a rétet túlsó szélén szegélyző kerítés mögött kettéágazik az út. Az egyenest (a telefonvezeték mentén) továbbvezető szekérút - többnyire erdőn át - a "Háromforrás" vadászlakhoz visz (11/2 ó.), ahonnan csatlakozólag legcélszerűbben a 2.A), 2.B) vagy 4 útvonalat követjük.
A 2.B) és 4 utak használatánál nem kell egészen a Háromforrási vadászlakig menni, fanem rövidebb, ha az idevezető szekérútról Podbanszkótól 20 percnyire egy balra elágazó útra térünk, amely egyenletes emelkedéssel visz a Palenica erdőborította széles hátán tova s a Krivánrét felső szélén - a Három forrási vadászlaknál már kb. 150 méterrel magasabban - torkollik bele a 2.B) útba (1 ó. 40 p.).

6. A Nefcervölgyből.

A Nefcervölgy alsó részében levő nyitott kunyhótól (188. fej. 2) ösvény indul ki (az ú. n. "alsó cserkészösvény"), amely a Nefcerpatak jobbpartján - a víz folyásának irányában - vezet. Néhány perc múlva az ösvény átkel a patakon és egy darabig meredeken visz az erdőben felfelé, majd tovább gyenge emelkedéssel keresztezi a Kriván meredek nyugati lejtőit, az ezekbe mélyen bevágódó Katlanvölgyet (20 p.) és a több ágra szakadozó Skaredni Zlebet (30 p.) s végül a Kriván DNy gerincére torkollik ki, amelynek itt széles, füves-törmelékes hátát kevéssel a Grunik (1575 m) felett éri el. (45 p. Az ösvény közvetlenül a gerinc elérése előtt megszűnik, az ellenkező oldalról jövőknek tehát meg kell keresniök az ösvény kezdetét.) Tovább a 2. B) vagy 4 úton a Krivánra (2, ill. 11/2 ó.). Az "alsó cserkészösvény" bejárása tájilag a leghálásabb vándorlások közé tartozik, Bepillantást nyerünk a Krivánnak szaggatott, kusza sziklavilágába s szakadatlanul gyönyörű kilátást élvezünk a mélyen alattunk húzódó Koprovavölgyre és a Liptói hegyekre.

7. Keleti fal (lemenetben).
Alsó részében kissé nehéz és eléggé bonyolult útvonal.

A csúcsról néhány percig követjük a déli gerinc mentén lefelé vezető csapást, míg ez egészen közeledik a gerinc pereméhez. Itt egy alacsony gerincbütyök előtt levö keskeny bevágáson átkerülünk a keleti oldalra, amelyben innen egy eleinte gyengén jobbra húzódó, majd alább kissé balra elkanyarodó szélen szakadék húzódik le a Handelvölgy zárlatában fekvő Zöldtó felé. A szakadékban le. Jó ideig követvé a szakadékot, később kitérünk a baloldalt kísérő füves hátra s ezen megyünk le. Körülbelül abban a magasságban, ahol a (jobboldalt levő, itt már erősen keskenyedő) szakadék letörik, átkerülünk a fűhát baloldalára s itt rézsút balra egy keveset lemászunk (nem nagyon mélyen), hogy a tovább balra levő folyosót elérjük. Alkalmas ponton ebbe belebocsátkozunk. A keskeny és sekély folyosóban csak egy keveset mászunk le, azután ismét balra kitérve belőle, a túloldali füves lépcsőkön már könnyen jutunk le a közeli törmelékre. Ezen le a Zöldtóhoz (196. fej. 1), amelyet északi végénél érünk el. (A csúcstól 11/4 óra),
(Dr. M. Kirkor, E. Kubalski, Dr. J Nowicki, M. Sędziuk és K. Zajdzikowski - S. Gąsienica Tomkowy podgyászhordóvai 1902 augusztusban.)

8. Keleti és északkeleti gerinc (a Sparahágóról).
Helyenkint meglehetős nehéz.

A Sparahágóról követjük az eleinte könnyű gerincet, többnyire az él alatt; a füves déli oldalon haladva. Feljebb kisebb gerinclépcsők következnek, amelyeket mind az él közelében győzzük le. Vízszintes rész után egy kb. 40 m magas felszökés tövébe érünk. Ezt balra az éltől, szép sima táblákon másszuk meg. (Megkerülése mélyebben a déli oldalban jélentékenyen könnyebb. Mindjárt utána a K gerinc találkozik az ÉNy gerinccel (11/2 ó.). Az ezen egyesült gerincek folytatását képező ÉK gerincen tovább a csúcsra: lásd 9 A) alatt (1/2 ó.).
(Z. Klemensiewicz és J. Maślanka 1906 IX. 4.)

9. Északi fal (a Nefcervölgyből).

A Kriván óriási északi falát nem maga a csúcs koronázza, amennyiben az északi fal tetőpontjától - amelyben a keleti és északnyugati gerincek találkoznak - még hosszú gerinc (az ÉK gerinc) visz át a csúcshoz.
A falon át két út visz fel, amelyek közül az A) út a természetes útvonal, amellyel szemben a B) út csak mászósportbeli jelentőséggel bír.

A) A szakadék út.
A Nefcervölgynek a Nefcervízesés feletti terraszáról rátérve a Kriván falletöréseinek tövében a Sparahágóhoz felhúzódó hosszú omladéklejtőre (196. fej. 2), ezen emelkedünk felfelé. - A Kriván hatalmas északi falát, amellyel ez a Nefcervölgybe leszakad, a közepén egy óriási, rézsút jobbra emelkedő szakadék hasítja ketté, melyet azonban csak kevéssel a Sparahágó alá érve veszünk észre. (Ide a Sparahágón át Csorbatóról is eljuthatunk 41/2 óra alatt.) A szakadékban rövid darabon törmeléken fel, ezután alkalmas helyen jobbra kimászunk a szakadékot jobboldalt kísérő bordára, amelyet végig követünk, míg az a falba olvad (itt végződik egyúttal a nagy szakadék). Innen egy széles törmelékpárkányon ferdén jobbra emelkedve, az északnyugati gerinc magaslatára jutunk, amelyről túloldalt a Katlanvölgybe pillantunk le. A gerincet egy nyeregben érjük el, amely felett meredeken szökik fel a gerinc. A gerinc felszökése alatt a Katlanvölgy oldalán déli irányban vízszintesen kitérünk a gerincről aláhúzódó harmadik vályúig, amely balra visszavisz a gerinc magaslatára. Ezen mindjárt egy meredek lépcsőt kell legyőznünk, majd tovább követve a gerincélt, csakhamar elérjük azt a pontot, ahol gerincünk a Sparahágó felől feljövő keleti gerinccel találkozik. Az egyesült gerincek folytatását képező ÉK gerincnek vízszintes, törékeny taraján tovább a meredeken feltörő, fallá szélesedő csúcspiramis alá. Itt néhány lépést jobbra térve (nem követjük a jobbra kivezető széles párkányt), ismét egyenesen felkapaszkodunk és végül két meglehetős nehéz kéményen át egyenest a csúcsra jutunk. (A beszállástól 21/2 ó.)
Kissé nehéz, tájilag felette nagyszerű és szép túra.
(Z. Klemensiewicz és J. Maślanka 1906 IX. 4.)

A Kriván északi fala.
(a csúcs a képen láthatatlan.)
(197. fej. 9.A) és 9.B)

B) Egyenest a fal letörésein át.
Beszállás a falba kevéssel balra a falat végighasító - az A) utat közvetítő - nagy szakadék bejáratától. A beszállástól 60 m magas, rosszul rétegezett, fűvel áttört falon fel, amelynek legyőzése után egy füves vályúban - eleinte egyenesen fel, majd rézsút jobbra - egy nyitott odúig mászunk fel. Az innen áthajló sziklák alatt jobbra kivezető párkányt néhány méternyire követjük, egy széles, igen meredek kémény tövéig. Az első kötélhosszat a kémény baloldali falán fel, azután magában a kéményben tovább egy törmelékes térsédre. Ezen jobbra térve, egy kifejezett bordához jutunk. A bordán fel egy párkányig, amely a bordával füves nyergecskét alkot. Innen egyenest felmászunk egy jó állásig. Ezután mind tagozottabbá és füvesebbé váló terepben - kezdetben rézsút balra, majd ismét egyenest fel - a keleti gerinchez kapaszkodunk ki, amelyet annak jelleszetes, 40 méteres felszokése alatt érünk el. (A beszállástól 4 ó.). Innen tovább a keleti, majd pedig az északkeleti gerincen - mint 8 és 9A) alatt - a csúcsra.
Nehéz és kitett, nagyszerű túra.
(J. és Z. Rzepecki 1924 VII. 17.)

10. Északnyugati gerinc.
Igen hosszú, meglehetős nehéz túra.

A Krivánnak hosszú ÉNy gerince végül meredeken esik le a Koprovavölgyhöz. A gerinc kezdetét elérhetjük:

a) A Nefcervölgy felől.
A Nefcervölgy alsó részében levő nyitott kunyhótól (188. fej. 2) átkelünk a patakon s az erdőn át, majd egy törmeléknyelven a Kriván gerincéről lesz akadó fal tövének tartunk. A törmeléknyelv egy szakadéknak kifolyását képezi, amely az északnyugati gerinchez húzódik fel. Ebben középnehéz mászásban fel. Ahol a szakadék járhatatlanná válik, balra ki a falba és egy sima táblán (igen nehéz, kevés fogás) egy átfüggés alatt ismét vissza a szakadékba. A fűvel benőtt keskeny szakadék jobb ágában fel, vagy kényelmesebben a baloldali ágban tovább. Később sima, kevés támaszt nyújtó falak következnek, azután balra a törpefenyőbozótokon át. Kezdetben egyenest, később kissé jobbra az előbb elhagyott folyosóhoz vissza. Ebben egy darabig fel; azután a jobboldali törpefenyős oldalon. Ismét kissé falra tartva, részben sziklás terepen, részben törpefenyős fűlejtőkön fel. Azután ismét jobbra és két kiugró sziklabordát keresztezve az északnyugati gerinc magaslatára. (A beszállástól 23/4 óra).

b) A Katlanvölgy felől.
A Nefcervölgy alsó részében levő nyitott kunyhótól kiinduló "alsó cserkészösvényen" a Katlanvölgybe (lásd 6 alatt; 20 p.). Kevéssel a Katlanvölgy patakja előtt a Kriván ÉNy gerincéhez felhúzódó lejtőnek fordulunk s az erdőbe nyíló tisztás menetek felhasználásával, majd feljebb törpefenyővel benőtt terepen felmegyünk a gerinc magaslatára (11/2 ó.).

11. A Katlanvölgyből (északnyugatról).

A Nefcervölgy alsó részében levő nyitott kunyhótól kiinduló "alsó cserkészösvényen" a Katlanvölgybe (lásd 6 alatt; 20 p.). A Katlanvölgy patakjának jobb partján fel a völgyet elzáró magas, meredek fal tövéig. (A Kriván ÉNy falának alsó lépcsője: lásd 12 alatt.) A fal szélén, ahol fűvel áttört sziklalépcsőkre bomlik, felmegyünk a Katlanvölgynek mérsékelt hajlású lejtőt képező felső zugába, amelyet fent a Krivánnak hatalmas, sötét ÉNy fala zár le. E törmelékes, füves, sziklás lejtőn emelkedve egy darabig, fentebb balra kanyarodunk, hogy a völgyet balról határoló ÉNy gerincre kapaszkodjunk ki, amelyet a gerinc magas felszökésének tövében fekvő nyeregben igyekszünk elérni. (Ide torkollik túloldalról a Nefcervölgyböl feljövő 9 út.) Innen tovább mint 9 alatt a csúcsra (31/2 ó.).

[A 9 úttól tovább jobbra fekvő vályúk felhasználásával a gerincet csúcshoz közelebb eső ponton is elérhetjük.
(Z. Czerny, J. Czerwiński és Dr. St. Komornicki - J. Marusarz és St. Byrcyn vezetőkkel, 1910 VIII. 29.)]

12. Északnyugati fal (a Katlanvölgyből).
Nagyszerű és helyenként igen nehéz túra.

A kb. 700 m magas ÉNy fal a Kriván ÉNy- és Ny gerincei által közrefogott Katlanvölgynek képezi zárófalát. A fal három közel egymagasságú szakaszra tagolódik. Az alsó szakaszt alkotó, simára csiszolt meredek falban három párhuzamos párkány vonul keresztül, amelyeket vályúk kötnek egymással össze. A középső szakasz mérsékelten meredek, helyenkint fűvel benőtt, többnyire azonban törmelékkel borított lejtőből áll. A felső, közvetlenül a Kriván ormába kifutó lépcsőt igen meredek, fekete, táblás fal alkotja, amelyen át két párhuzamos kéményszerű hasadék vonul fübgőlegesen vÉgig. Ez utóbbi falszakasz - a zárófal - a Kriván tulajdonképeni ÉNy fala. Az alsó falszakasz inkább csak a Katlanvölgy egy meredek letörésének tekinthető.

[A fal tövét elérhetjük:

A Nefcervölgyből: lásd 11 alatt.

A "Háromforrás" vadászlaktól - mint 14 alatt - a "Felső cserkészösvény" kezdetéhez, amely - miután keresztezte a Skaredni Zlebet - kivezet a Ny gerincre, majd ennek túloldalán erős eséssel levisz a Katlanvölgybe, amelynek alját közvetlenül a fal tövében éri el.]

13. Nyugati gerinc (lemenetben).
Meglehetős nehéz. A germc nehéz részletei azonban a Skaredni Zleb oldalán megkerülhetők, ahol a törmelék többhelyütt a gerinc közeléig ér fel.

A Kriván csúcsáról nyugatra fordulunk és a Katlanvölgyet a Skaredni Zlebtől elválasztó Ny gerincet követve, 3/4 óra múlva a gerincnek egy sima letöréséhez érünk. Ezen kötélfüggeszkedéssel az alatta levő csorbába. Egy nagy sziklatömböt megkerülve, a gerincéten tovább. A következő letörésen ismét kötélen le, majd mindjárt utána mcg egy kötélfüggeszkedés egy erősen hajló gerinctáblán. Egy könnyebb gerincrészlet következik, amely után a gerinc hirtelen egy rendkívül magas letörésbe mely át (11/4 ó ). Itt balva elhagyjuk a gerincet és a Skaredni Zleb völgymedencéjébe bocsátkozunk le, amelyben ráakadunk a "Felső cserkészösvény"-re. Ezt balra követjük s miután átkeltünk a DNy gerincen, ennek túloldalán rájutunk az ösvényre, amely (lásd 2. B) alatt) jobbra levisz a "Háromforrás" vadászlakhoz (21/2 ó.).
(Dr. A. Martin, id. Franz J. vezetővel, 1907 IX. 20.)

14. A "Skaredni Zleb"-ből (nyugatról).
Könnyű, de jelentőséggel nem bíró út.

A Háromforrás vadászlaktól eleinte a 2. B) utat követjük. A Kopa nyerge előtti útkanyarodótól még kb. 1/2 óráig követve az ösvényt, az út mellett balra egy nagy kőrakást veszünk észre, amely a "Felső cserkészösvény" kezdetét jelzi. (A Háromforrás vadászlaktól 21/4 ó ). Rátérünk a kevéssel az út felett balra a törpefenyőben kiinduló cserkészösvényre, amely gyenge emelkedéssel kivisz a Kriván DNy gerincének magaslatára (az Alsó és a Felső Prehyba között) s ezen átkelve, túloldalt betér a Skaredni Zleb-nek erősen lejtő völgyteknőjébe, amelyet nagyjában vízszintesen keresztez. A Skaredni Zleb-ben az ösvényt elhagyjuk (10 p.) s a völgymedernek törmelékkel borított, majd fentebb sekély vályúk által barázdált tejtőjén felmegyünk a völgyet fent harántul elzáró magas, meredek fatig. E fal baloldalt egészen a Ny gerincig ér ki, jobb széléről ellenben egy folyosószerűen bemélyedő, meredek pad indul ki, amely rézsút balra emelkedve visz a fal fölé s végül ennek tetején egy erkélyszerű előugrásra juttat.
Tovább: vagy még az erkélytől innen, a meredek pad folytatásaként egyenest felhúzódó folyosóban, vagy az ezt balról kísérő (az erkélyről kiinduló) meredek, de jól lépcsőzött bordán, vagy, végül a borda mögött felhúzódó folyosóban (amely alattunk a falban letörik). Úgy a két folyosó, mint az általuk közrefogott borda a Ny és DNy gerinc találkozási pontjába torkollanak ki, ahonnan a csúcs tetőéle közel vízszintesen visz át keleti irányban a még kb. 30 méternyire levő legmagasabb ponthoz (21/4 ó.).