182. Lorenzhágó (2314 m).


A Furkotacsúcs (É) és a Nagy Szoliszkó (D) között fekszik. Nem alkot egyetlen kifejezett hágónyílást, amennyiben az említett két csúcs közötti horpadás számos kisebb bemetszésre szakadozik. Igen könnyű átjáróul szolgál a Furkotavölgy és a Mlinicavölgy között.


1. A Mlinicavölgyből (keletről).
Igen könnyű.
Télen: Sível a hágó alatti lejtő aljáig.
A Szentiványitótól (177. fej. 1) nyugatnak fordulunk. Innen nézve a Furkotacsúcs és a Nagy Szoliszkó közötti hosszú, szaggatott gerincben több hágószerű nyílást is látunk. Az átjáró a Furkotacsúcs közelében fekszik, amelyet törmelekes folyosón, majd fentebb füves-sziklás terepen érünk el (a tótól 50 p.).


2. A Furkotavölgyből (nyugatról).
Semmi nehézség.
Télen: Végig sível.

A Felső Wahlenbergtó tófaláról (188. fej. 1) a keleti völgyoldalban ézzaki irányban keresztezzük az omladéklejtőt, majd a Furkotacsúcs aljába érve, jobbra kanyarodunk s fárasztó, mozgó törmeléken felkapaszkodunk a hágóra (a tófalról 1/2 ó.).


3. A Furkotahágóról.
Ez az út közvetlen összeköttetést képez a Nefcervölgy és a Mlinicavölgy között.

A hágóból egy darabig a Furkotacsúcsra vezető gerincen megyünk, míg a gerincnek a Furkotavölgy felé néző alsó oldalletörései fölé kerültünk, azután a Furkotacsúcs déli oldalán füvön, törmeléken jobbra átvágunk á Lorenzhágóhoz (15 p.).