A Hátsó Bástya és a Sátán között - előbbitől a Pokolcsorba, utóbbitól pedig a Sátáncsorba által elválasztva - emelkedik az Ördögtorony csoportja, amely oldalt tekintve, látszólag három ormot visel. Az északi ág azonban a valóságban csak egy ferdén kiugró váll. A csoport közepén emelkedő, legmagasabbik orom az Ördögtorony, a tőle délre levő tőalakú ág a Pokoltorony.
Az Ördögtorony első megmászói: G. Dyhrenfurth és H. Rumpelt 1907 június 3-án.

1. A Pokolcsorbából (északnyugatról).
Kissé nehéz.
A Mlinicavölgyből a Hátsó Bástya és az Ördögtorony között fekvő Pokolcsorbára: lásd 167. fej. 3 alatt.
A Pokolcsorbából a Mlinicavölgy oldalán rézsút átvágunk az Ördögtorony és az ennek baloldalt a Menguszfalvi völgy felé kitolt válla között levő gerincrésbe. Innen az Ördögtorony szikláinak tövében egy füves párkányon (a Menguszfalvi völgy oldalán) kissé baloldalt haladunk, azután egy alacsony, de meredek fallépcsőn felkapaszkodva, egy balra dűlő hasadékba jutunk. Efelett jobbra kiszállva a torony tetőzetére, végül hajlott táblákon át érjük el az Ördögtorony ormát (15 p.).
(G. Dyhrenfurth és H. Rumpelt 1907 VI. 13.)

2. A Sátáncsorbából (délkeletről).
Könnyű.

A Sátáncsorbából a jobbra dűlő gerincen fel egy gerincbütyökre, amelyről túloldalt alacsony, de meredek falacskán bocsátkozunk le a gerincbütyök és a fantasztikus Pokoltorony között tevő gerincbemetszésbe. A Pokoltorony előzetes útbaejtése után, vagy akár anélkül is - ha ki akarjuk hagyni, vagy pedig túlsó (északi) oldaláról akarunk rá felkapaszkodni - a Pokoltorony tövében a Mlinicavölgy oldalán füves padokon átkerülünk a tőle északra levő csorbába. Az innen az Ördögtoronyhoz felhúzódó széles lejtőbe ágyalt füves teknőben könnyen fel az Ördögtoronyra. (A Pokoltorony nélkül 20 p.)
(G. Dyhrenfurth és H. Rumpelt 1907 VI. 13.)

3. A Mlinicavölgyből (nyugatról).

Két útirány:

A) Az Ördögtorony és Pokoltorony közötti csorbán át, (lemenetben).
Az Ördögtoronyról a Pokoltorony felé ereszkedő széles lejtőbe ágyalt fűteknőben le a kettejök között levő csorbába. Itt letérünk a gerincről s az innen a Mlinicavölgy felé lehúzódó folyósóban bocsátkozunk alá. Alább lépcsős terep következik, amelyen zeg-zugos irányban ereszkedünk tovább. Itt célszerű általában kissé jobbra tartani, amerre a terep könnyebb. Lent egy rézsút balra vezető folyosóba jutunk, amely végül a törmelékre juttat (1 ó.).
Könnyű.
(Dr. Förster K., Gregorowicz E. és Sztrókay J., 1919 VII. 23.)

B) Egyenest a csúcshoz.
Az Ördögtorony és Pokoltorony mlinicavölgyi faltömegébe, a faltő közepéből kiindulva, egy mélyen vályult csatorna vágódik, amely rézsút balra emelkedve, felvisz az Ördögtorony nyugati élére, úgy hogy ezt kb. felemagasságában éri el. E csatorna alul törmelékkel telt és könnyen járható, felsőbb résiében azonban rendkíviil törékeny kőzete miatt kissé nehéz és veszélyes mászást nyújt. Onnan, ahonnan a csatorna az említett, gerincszerű élt eléri, ennek legközelebbi szakaszát balra hagyva, először táblás lejtőn jobbra fölfelé rézsútozunk, majd ismét balra fordulunk, hogy alacsony falacskán át feljussunk az egész hegyoldal felemagasságában elterülő omladékos hajlatra. (Ezen vízszintes oldalmenettel jobbra nehézség nélkül lehet átkerülni az Ördögtorony és Pokoltorony közötti csorbából a Mlinicavölgy felé lehúzódó - az A) út által követett - folyosóba.) Visszaérkezve az Ördögtorony nyugati tarajára, ennek baloldalán könnyen járható lépcsők gyors emelkedést engednek. Ilymódon egy válvulatba érünk, amely jobbra felvisz a csúcs alatti táblás falszakaszig. Itt jófogásü táblákon felmászunk egy (kb. 30 méterrel a csúcs alatt) jobbra induló padkáig, amely a táblás falszakaszt jobbról határoló bordán levő kis bemetszéshez visz fel. Innen néhány métert balra fölfelé tartva, majd ismét jobbra fordulva felkapaszkodunk a csúcs tetőétére, amelyen már nehézség nélkül érjük el az Ördögtorony ormát. (A beszállástól 11/2 ó.)
Kissé nehéz, jelentőségnélküli útvonal.
(Grósz A., Lingsch Gy. és Somló F., 1924 VI. 21.)

Az Ördögtorony megmászásával kapcsolatosan véghezvihető csinos, de egész rövid mászás (északról 15 m, délről 25 m). akár megmásszuk, akár keresztezzük a Pokoltornyot, podgyászunkat a torony tövében hagyjuk, amely a mlinicavölgyi oldal fűpadjain 1-2 perc alatt körüljárható. A torony megmászásával járó időtöbblet kb. 1/2 ó. (I. megm.: G. Dyhrenfurth és H. Rumpelt 1907 VI. 13.)

1. Északról.
A toronytól északra levő gerínccsorbából néhány könnyű sziklalépcsőn és tömbökön az alulról igen elriasztónak látszó, 4-5 m magas függélyes fallépcsőhöz. Ezt jól elhelyezett, keskeny szegélyek segélyével legyőzve, felette jobbra áttolódunk egy kevéssé hajlott táblára; végül egy rövid hasadékban fel a kettérepesztett oromra.
Meglehetős nehéz.

2. Délről.
A toronytól délre levő gerincbemetszésből kezdetben kissé oldalt térünk a nyugati falban ahhoz a széles kőtáblához, amely a déli gerinchez kivezet. A kőtáblán át kitett és igen nehéz oldalmenet a déli gerinc éléhez. Ennek a Menguszfalvi völgy felőli oldalán egy repedést találunk, amelyben felmászunk a torony tetejére.
Igen nehéz.