A Hlinszkatoronynál kiágazó hosszú Bástyágerincben mindjárt az említett orom után a Zergetavi tornyok csoportozata következik. Ennek két orma közül az északi a Nagy Zergetavi torony, a déli a Kis Zergetavi torony. Előbbit - észak felé - a Hlinszkatoronytól a Bástyacsorba, utóbbit - dél felé - a Hátsó Bástyától a Zergetavi csorba választja el. A két torony a Menguszfalvi völgy felől egységes hegytömegnek mutatkozik, ellenben a Mlinicavölgy oldalán teljesen megbontja összetartozóságukat a két torony közötti csorbából aláhúzódó nagy szakadék, sőt erről az oldalról nézve a Kis Zergetavi torony a szomszédos Hátsó bástyával látszik inkább összefüggeni.
Első megmászók:
Nagy Zergetavi torony: Z. Klemensiewicz és J. Maślanka 1905 augusztus 23-án.
Kis Zergetavi torony: G. Dyhrenfurth és H. Rumpelt 1907 június 13-án.
Télen: A Mlinicavölgyből fel a Bástyacsorbához felhúzódó szakadék (165. fej. 1) felemagasságáig, azután jobbra ki a Zergetavi tornyok nyugati oldalába s ezen egyenest fel a két torony közötti gerinccsorbára. Csak erősen tartó hónál.

1. A Bástyacsorbából (északnyugatról).
Könnyű.

A Bástyacsorbából a Mlinicavölgybe húzódó hófolyosót a Nagy Zergetavi torony oldalán egy kevéssel alább megszűnő sziklaborda határolja, amely egyúttal a hófolyosót a Nagy Zergetavi torony nyugati lejtőjétől elválasztja. Közvetlenül a csorbából néhány sima sziklalépcsőn és egy rövid meredek kéményben egyenesen fel e borda magaslatára. Innen a (valószínűleg járhatatlan) északnyugati gerinc alatt, törmeléken, füvön s kevéssé hajlott lapokon gyenge emelkedéssel keresztezzük a lejtőt, a Nagy Zergetavi torony csúcstömbjének tartva. Ez alatt még egy keveset tovább haladunk s miután megkerültük, füves sziklalépcsőkön könnyen jutunk fel hátulról a Nagy Zergetavi toronyra (25 p.).
(Z. Klemensiewicz és J. Maślanka 1905 VIII. 23.)

[Útváltozat: A torony alatti lejtőről még balra a csúcstömbtől, a közte és az északra levő fantasztikus toronycsoport között felhúzódó lapos sziklavályúban fel az ÉNy gerincre s ennek kitett élén a közeli csúcsra.
Nehéz.
(Horn K. L. és Dr. Serényi J. 1905 VIII. 7.)]

2. Keleti fal (a Menguszfalvi völgyből).
Alsó részében a meredek füves terep miatt bizonytalan és meglehetős nehéz, felső részében könnyebb mászás.

Beszállás a falba az alsó peremének bal szélén a legmélyebben a törmelékúp lenyúló szikláknál. Füves, törékeny sziklafokokon kb. 40 métert fel a sima táblas falrészlet tövéig. A legfelsőbb gyepszegélyen balra kitérünk a Zergetavi tornyokat a Hátsó Bástyától elválasztó nagy szakadék irányában a sarok mögé, ahol a függélyes fal és az ezt balról kísérő borda közé vályuló igen meredek fűcsatornában (kb. 40 m) ennek végéig megyünk fel. Innen túloldalt 4 m-t leszállunk egy törékeny kőzetű párkányzat nyeregszerű bemélyülésébe, amelyből pár méternyi mászás után balra egy keskeny padkára, majd innen jobbra egy táblán át egy felsőbb párkányra kapaszkodunk fel. Erről a Zergetavi toronynak a Hátsó Bástya felé tekintő falfelületén meredek és füvel benőtt táblákon át kb. 50 m-t ferdén jobbra fel (a Menguszfalvi völgy irányában), amiáltal a kb. 80 m magas alsó függélyes falszakasz fölé futunk. Innen a csúcs irányában jól járható sziklákon 18 métert egyenesen fel egy biztosító csücsökhöz, amelytől rövid, kitett párkányon egy kis áthajlás alatt jobbra térünk. Az átboltosodás mögött jobbról balra tartva, az áthajlás fölébe kerülünk, majd még kb. 20 métert emelkedve a fent látható sötét és sima falfelület irányában, ennek tövében jobbra betraverzálunk a Kis és Nagy Zergetavi torony közötti csorbából ide lehúzódó folyosóba. E folyosóban könnyen fel, míg - kb. 50 méterrel a csorba alatt - egy jobbra emelkedő táblás pad kivisz a Nagy Zergetavi torony ormának csúcsvonalában a völgy felé előugró bordához, amelynek hátán könnyen kapaszkodunk fel a Nagy Zergetavi torony ormára. (A beszállástól 3 ó.)
(Grósz A., Schein M. és M. 1922 VII. 23.)

3. Délkeleti gerinc (a Zergetavi csorbából).
Könnyű.

A Kis Zergetavi torony és a Hátsó Bástya tömege között mélyen bemetszett Zergetavi csorba - amelyből az előbbinek DK gerince kiindul - a Mlinicavölgyből az alábbi úton érhető el:

A Zergetavi csorbából a Mlinicavölgybe (a Felső Zergetó völgyterraszára) egy folyosó húzódik alá; ez alsó részében meredeken letörő falakba bevágódó hasadékba megy át, amely végül két ágra szakadva torkollik a völgy törmelékére. Beszállás a kb. 30 m hosszú baloldali, kéményszerű hasadékágba, amelynek egyes függélyes kis letöréseit támaszmunkával győzzük le. Az egy darabig még továbbra is szűk folyosó (törékeny kőzet) fentebb megnyílik és egész könnyen járhatón visz fel a csorbára. (A beszállástól 11/4 ó.)
Alsó részében meglehetős nehéz.
(Grósz A, és Wiegandt A. 1920 IX. 11.)

4. Nyugati fal (a Mlinicavölgyből).

A Nagy és Kis Zergetavi tornyok faltömegeit a mlinicavölgyi oldalon egy közbevágódó mély szakadék teljesen elkülöníti egymástól, úgy hogy innen nézve e tornyok mindegyike egész önálló hegytömegként jelentkezik.

A) A Nagy Zergetavi torony nyugati fala.
E falon át épp a csúcs esésvonalában egy vályút látunk lehúzódni, amelyben két odú nyomul a kőzetbe. Beszállás a vályú legalján levő odútól jobbra. Ferdén balra emelkedve, néhány méterrel az alsó odú felett keresztezzük a vályút és folyton baloldalt e vályú mellett tartva magunkat, szilárd s csak hellyel-közzel füves sziklákon emelkedünk a felső odú feletti magasságig. Innen balra rákanyarodunk arra a tompahátú bordára; amely a fal északnyugati (bal) szélén húzódik fel a csúcs alá. E borda tábláin fel a torony délkeleti gerincére, amelyen - balra fordulva - néhány méter múlva elérjük a Nagy Zergetavi torony tetejét. (A beszállástól 1 ó.)
Könnyű.
(Grósz A. és Wiegandt A., 1920 IX. 11.)

B) A Kis Zergetavi torony nyugati fala.
A fal alsó bal sarkában két egymásfelett elterülő, néhány négyzetölnyi törmeléktérséget látunk. Beszállás az alsó törmeléktérség jobb széléhez egyenest felvezető, jóllépcsőzött vályulatba, amelynek folytatódási irányát tovább követve, könnyen jutunk a felső törmeléktérségre is. Ennek felső jobb sarkából egy zsinóregyenest felhúzódó, kissé a faltömeg bal pereme felé hajló csatorna (szögellés) indul ki. A csatornában 25 métert felmászva, a baloldali bordán jó biztosító csücsköt találunk, ahonnan további 20 méternyi mind nehezebbé váló mászással a csatorna legfelső zárófaláig hatolunk fel. Innen a csatornát délről határoló falon, kicsiny de szilárd fogásokon igen szellős oldalmenettel 6 métert vízszintesen jobbra térünk, mire a borda sarkán túl már könnyebb továbbjutás lehetséges. Egy innen számított további kötélhossz után rátérünk a csúcstömeg középvonalában fölfelé futó sziklaborda hátára, amelyen kellemes mászásban kapaszkodunk tovább a Kis Zergetavi torony tetejéig. (A beszállástól 11/2 ó.)
Alsó részében igen nehéz, felső részében könnyű mászás.
(Grósz A. és Wiegandt A. 1920 IX. 18.)