A Koprovatorony a Koprovahágó és a Hlinszkacsorba
között emelkedik, amely utóbbi csorba a tőle délnyugatra
emelkedő Hlinszkatoronytól választja el. Bár egészen
alárendelt jelentőségű hegyorom, a Menguszfalvi völgyből nézve
mégis jól érvényesül élesen kihegyezett, apró sziklacsúcsa. A
Koprovahágóról alig vehető észre, mert teljesen beleesik a
mögötte emelkedő hatalmas Hlinszkatorony tömegébe. Nem
önálló túracél; a Hlinszkatoronynak a Koprovahágó felőli
megmászásával kapcsolatban szokták útbaejteni.
Első megmászói: G. Dyhrenfurth és H. Rumpelt 1906 június 9-én.
1. Északkeleti gerinc (a Koprovahágóból).
Könnyű.
Télen: Megjegyzés nélkül.
A Koprovahágó déli nyílásából (Alsó Koprovahágóból) elég széles, füves gerinc
- fent néhány meredekebb kis sziklalépcsővel - visz fel a csúcsig (15 p.).
(O. E. Meyer és G. Zindler 1908 VI. 7.)
2. A Menguszfalvi völgyből (keletről).
Kissé nehéz; jelentéktelen útvonal.
A Kis Hintótótól az Alsó Koprovahágó alá megyünk fel. Beszállás a
Koprovatoronynak szikláiba az Alsó Koprovahágóhoz felhúzódó lejtőtől balra
második
folyosóban. E folyosóból csakhamar oldalmenet balra egy széles
párkányon egy
jellegzetes erkélyhez s innen mindjárt egy sekély szakadékhoz,
amely a keleti
fal egész felső részét végighasítja. A szakadékban nehézség nélkül fel egy
kis
csorbához, amely a csúcsból a Menguszfalvi völgy felé (délkeletre)
előugró
oldalgerincben fekszik. (Ez az oldalgerinc északról határolja a
Hlinszkacsorbából
a Menguszfalvi völgybe aláhúzódó hószakadékot.) Innen a könnyű gerincen
pár perc alatt egyenest a csúcsra (a beszállástól 40 p.).
(J. Dürr, A. és J. A. Szczepański 1925 VII. 14.)
3. Délnyugati gerinc (a Hlinszkacsorbából).
Kissé nehéz s a törékeny kőzet miatt óvatosságot
igénylő mászás.
A Hlinszkacsorbából a gerinc felszökése alatt palaszerű, mállékony
kőzeten
balra kitérünk a hlinszkavölgyi oldalba egy sziklaboltozat alá s
ebben felterpeszkedve, tovább felkapaszkodunk a gerincre, amelynek kőparipaszerű
keskeny éle jobbra elkanyarodva átvisz a csúcsra (15 p.).
(G. Dyhrenfurth és H. Rumpelt 1906 VI. 9.)
4. A Hlinszkavölgyből (nyugatról).
Kissé nehéz, jelentőségnélküli útvonal.
A beszállást a Hlinszkacsorbából aláhúzódó hószakadéktól közvetlenül
falra a Koprovatorony tömegébe vágódó folyosó közvetíti. E meredek,
törékeny
kőzetű folyosóban nem nehéz mászással egy széles, sekély vályúig,
amelynek
könnyű átmászása után eny kitett, törékenykőzetű párkányon balra füves-sziklás
terepre szállunk ki. Ezen fel a délnyugati gerinchez, amelyet a
csücstól két kötélhosznyira érünk el (1/2 ó.).
(J. Dürr, A. és J. A. Szczepański 1925 VII. 8.)