A Menguszfalvi csorba a Keleti Menguszfalvi csúcs és a
Hincótavi torony között fekszik. Mint átjáró gyakorlati jelentőséggel nem bír.
1. A Menguszfatvi völgyből (délről).
Könnyű.
Télen: Megjegyzés nélkül.
A Nagy Hincótó (153. fej. 1) keleti partjáról törmeléken fel a Keleti
Menguszfalvi csúcs falai alá. Még a sziklák elérése előtt jobbra kanyarodva,
füvön
és könnyű lépcsőkön ama folyosóhoz tartunk, amely a Menguszfalvi
csorbáról
húzódik egyenesen alá. A helyenként sziklás lépcsők által megszakított,
törmelékes folyosóban fel a csorbára.
(A. és K. Englisch, id. Hunsdorfer J. vezetővel 1903 VIII. 9.)
2. A Tengerszem katlanából (északról).
Kissé nehéz, fáradságos útvonal.
A csorba a Tengerszem felé kb. 200 m magas fallal törik le, amely
alatt egy
mély, katlan nyomul a hegyoldalba. Ezt jobboldalról a Keleti
Menguszfalvi csúcsból ÉK-re előugró oldalgerinc, balról pedig az Ökörhátnak meredek,
előlépő
sziklafalai fogják közre. Ez a katlan legalul magas lépcsővel törik
le, amely egy
meredek és sima északnyugati részre (ezen szép vízesés ömlik alá) és egy
kevésbé meredek és alacsonyabb délkeleti részre oszlik. A Tengerszem
déli
végétől ama széles, kétoldalt sziklafalak által közrefogott szakadéknak
tartunk,
amely a völgykatlan hátterének jobboldalán (az Ökörhátvooulat falainak
tövében)
a felső völgymedencéhez húzódik fel. E szakadék - áthajló lépcsője alatt
- egy
mellékágat bocsát ki magából, amely az Ökörhát falletörései közé húzódik és a
Menguszfalvi csorba alatti katlant legalul támasztó - előbb
említett - fallépcsőt
balról határolja. A szakadékban rövid darabon át fel, aztán néhány
méternyire
a szakadéktól jobbra levő sarkantyú felett jobbra fordulunk s
törékeny, füves
sziklákon a katlan fallépcsőjéből előlépő bordának tartunk, amely a
szakadék
fentemlített mellékágát jobbról határolja. Füves terepben fel, majd
fentebb jobbra
térünk ama vízfolyás felé, amely alább a vízesést alkotja. A patak
orogr. jobboldalán füves-sziklás lépcsőkön fel a katlanba. Ennek kevéssé hajlott
aljában
folyton kissé jobbra tartva haladunk felfelé. Miután a katlannak
hóval kitöltött
legfelsőbb részét balra hagytuk, füves bordákon s vályukban a Keleti
Menguszfalvi
csúcs ÉK oldallejtőin kapaszkodunk fel, majd rézsút balra tartva
egy feltűnő kis
szakadékhoz jutunk, amely (közvetlenül a sziklás fallépcső feletti a
Keleti Menguszfalvi csúcs ÉK falába vág. E szakadékban fel, majd csakhamar a balra
elágazó,
meredek és törékeny kőzetű vályúban tovább. (A szakadék egyenes
folytatásában
visz tovább a 152. fej. 4 út.) Ezt addig követjük, míg függőleges
sziklákhoz nem
érünk. Itt lépcsőkön rézsút balra térve elérjük a csorbából aláhúzódó vályút,
amely kezdetben mellehetősen sima, fentebb azonban könnyűvé válik.
Ahol a
vályú fentebb kettéágazik, rövid darabig a jobboldali ágban fel, majd
balra
tartva, meredek falacskákon s füves lépcsőkön egyenest fel a csorbára
(a Tengerszemtől 31/2 ó.).
(W. Kulczyński és M. ¦wierz 1912 VIII. 7.)