142. Felső Békáscsorba (kb. 2060 m).


A Nagy Békáscsúcs és a Békás Barát között fekvő, mélyen bemetszett, keskeny csorba. Bár mint átjáró - a Poduplaszki Békástavak völgye és a Tengerszemkatlana között - nem jön tekintetbe, utóbbi oldala a vele szomszédos két csúcs legkönnyebb megközelítése szempontjából bír gyakorlati jelentőséggel. A csorbában egy kis tornyocska áll, amely keleti oldalán minden nehézség nélkül körüljárható.


1. A Tengerszem katlanából (nyugatról).
Többnyire járóterep, amely azonban a meredek fülejtők miatt biztos járást igényel, helyenként nem egész könnyű mászással. Az egész útvonal igen bonyolult.
Télen: Az 1. alatti jegyzetben leírt útvonalon.

A Halastótól a Tengerszemhez 50 p. - A Tengerszem északi partján álló vaskereszttől pár percig követjük a tavat balról megkerülő ösvényt, azután balra letérve róla, utunkat egy kiszáradt patakmederben folytatjuk, amely a Kis Békáscsúcs irányában húzódik a hegyoldalban felfelé. A patakmederben egy jól kitaposott csapásra akadunk, amelyet egy darabig követünk, azután jobbra tartva, a hegyoldalba magasan felnyúló törmelékkúphoz kerülünk át. Az ezt fent elzáró sziklák alatt jobbra térve, a meredek hegyoldalt barázdáló vízmosásokban és a közöttük futó bordákon (bonyolult terep) folytonos emelkedéssel jobbra húzódunk, míg elérjük azt a füves padrendszert, amely - már az alsó meredek letörések felett - balról jobbra kissé emelkedve, déli irányban keresztezi a lejtőt, a mind jobban kibontakozó Békás Barát csoportjának tartva. Ez felénk (északra) sima falat mutat, amelyet a két süvegalakú orom és a jobbról hozzájuk támaszkodó "Żabia Lalka" sziklafigurája koronáz. Hogy e csoportnak túlsó - déli - oldalára átkerüljünk, a Żabia Lalka nyugati toronyletörését jobbról körüljárjuk s evégből a szorosan a sziklafal tövében rézsút jobbra emelkedő, meredek füves-táblás padon az élletörés tövéhez támaszkodó szószékszerű kis kiugrásra megyünk fel, amelyről a tulsó oldalon néhány métert leereszkedve, egy lejtős, keskeny párkányon balra bekerülünk a Békás Barát délkeleti oldalán fekvő széles, füves szakadékba, amely a Tengerszem katlanából a Felső Békáscsorbához húzódik egyenest fel. A szakadékban nehézség nélkül fel a már közel felettünk levő csorbára (a Tengerszemtől 2 ó.).

[A fentebbi útvonalnál egyszerűbb, de meredekebb út, ha a Tengerszemtől egyenest abban a szakadékban megyünk fel, amely a Tengerszem katlanából - a tó déli végének tájáról kiindulva - húzódik fel a csorbához s amely szakadékot csak legfelsőbb részében éri el a fentebb leírt 1 útvonal. A szakadék alsó részében sekély és meredek; itt lent a szakadékot balról kisérö borda meredek füves lépcsőin kapaszkodunk felfelé s csak fentebb, ahol a szakadék mélyebbedik s nem annyira meredek, tartjuk magunkat a szakadék medrében.
Ez az útvonal főleg a lemenetre ajánlatos, minthogy az 1 alatt leírt útvonal alsó részében meglehetős nehéz az eligazodás.]

2. A Poduplaszki Békástavak völgyéből (keletről).
Kellemetlen, középnehéz mászás törékeny kőzeten. Érdekes sziklakörnyezet.

A Poduptaszki Békástavak völgyében a Felső Békástóig megyünk fel (139. fej. 1).
A Felső Békáscsorbától egy többágú szakadék húzódik alá a Felső Békástó délnyugati partjához. E szakadék alul letörik, azért a Felső Békástótól (északi végéről) eleinte az Alsó Békáscsorba széles hágónyílásához felhúzódó füves lejtőn emelkedünk egy darabig ez utóbbi csorba irányában, azután - az innen bizarrul csipkézett tarajnak mutatkozó Békás Barát falai alá érve, ezek alatt füvön, omladékon balra áttraverzálunk a Felső Békáscsorbától lehúzódó szakadékhoz, amelynek alsó letörései most már alattunk vannak. Minthogy a szakadékot fentebb is több meredek lépcső szakítja meg, nem ennek főágában melyünk tovább, hanem a vele párhuzamosan futó, jobboldali vályúba térőnk. Ebben a részint igen meredek és törékeny vályúban mászunk felfelé (meglehetős nehéz), míg egy fűpad lehetővé teszi, hogy a főszakadékba - már annak letörései felett - balra áttraverzáljunk. Az egy darabig még sziklás szakadék (törékeny kőzet) mindjobban megnyílik és füves teknővé alakul át, amelyet alacsony sziklalépcsők szakítanak meg. Ezek között zeg-zugos vonalban emelkedve, végül füvön érjük el a csorbát. (A Felső Békástótól 11/4 ó.)