A Molnár hosszú északi gerincnyúlványa - amely a Poduplaszki fővölgyet a Poduplaszki Békástavak völgyétől elválasztja - alsó részében a Berkenyés vad toronysorát viseli. Dacára a már törpefenyővel ellepett csoportozat csekély abszolút magasságának, egyes tornyai igen vad, teljesen önálló óriási sziklaképződmények, amelyek tekintélyesen emelkednek a környező völgyek fölé. A Berkenyés tornyainak első megmászói: Grósz A. és Hefty Gy. A. 1914 augusztus 27-én.

1. Gerincátmászás északról délre.
Helyenként csinos mászást nyujtó, de nem alpin jellegű túra.

A Poduplaszki Békástavak völgyéből (139. fej. 1) az Alsó Békástó tófala alatt fű- és törpefenyőfedte meredek folyosóban felmegyünk a gerincnek legészakibb (I.) tornya mögötti - tőle délre fekvő - nyeregre (a völgyből 1/2 ó.). Innen kb. 10-15 métert visszaszállunk nyugat felé s törpefenyőfedte padon kijutunk az I. torony nyugati élére. Ettől jobbra a falon s egy kéményben fel egy feltűnő cirbolyafenyőhöz, tövétől kissé le egy fülkébe, túlnan vályún fel a gerincre s ennek élén fel az I. torony csúcsára (1681 m; 3/4 ó. - nehéz mászás). Le a déli élen egy kötélhosszat lépcsőkön, majd egy táblán kb. 12 m kötélfüggeszkedés. Alatta meredek padokon le a torony mögötti nyeregre (3/4 ó.). A benne - álló tűt néhány felhúzódással megmásszuk, majd meredek törpefenyöfedte lejtőn kapaszkodunk fel a II. toronyra (10 p.). Erről könnyű gerinc, majd néhány jelentéktelen bütyök átmászása után a III. torony tövébe jutunk. Ez fehér törésével teljesen áthajlik, azért levezető padon átkerülünk a keleti oldalába, ahonnan meredek, mohos vályúban jutunk fel rá (20 p.). Könnyen szállunk le róla, de a IV, torony szép éllel szökik fel. Első letörését jobbról, áthajló falon győzzük le, majd könnyebb sziklán érünk csúcsára (25 p.). Ugyanígy jutunk le rola a túloldali csorbába (20 p.) Ebből egy kis gerinctűt jobbra hagyva, alól nehéz, fent fogásos táblán jutunk fel az V. toronyra (15 p.), amelyről túlsó oldalán 10 és 6. méteres kötélfüggeszkedéssel jutunk le a mögötte levő nyeregbe (25 perc). Néhány apró bütyköt elhagyva, tompa élen és tőle jobbra mászunk meg egy nagyobb gerincfelszökést, majd tovább is szorosan az élen maradva, könnyű mászásban érjük el a Berkenyés főormát (1804 m; 1/2 ó.). Gyönyörű kilátás. A gerincet csinos mászásban szorosan az élen követjük tovább, egy hármas torony tövéig, amelyet jobbról megkerülve, a Berkenyés csorbába jutunk (40 p.), amelynél a Berkenyés toronysora véget ér és mögötte a gerinc már egyenletesen folytatódik tovább a Molnár felé. A csorbából könnyű leereszkedés a Békéstavak völgyébe. (Grósz A. és Hefty Gy. A., 1914 VIII. 27.)