A Téryhorhos bemetszésétől közvetlenül délkeletre emelkedő csipkés orom a Dérycsúcs. Két orma közül az északnyugati a valamivel magasabbik. Alatta északkeletre a Nagy Papiruszvölgy, délnyugatra az Öttó katlana terül el. Az utóbbi völgy felé a csúcsból DNy irányban rövid oldalgerinc ugrik elő, amely végül meredeken törik le a völgybe. Az e gerincnyúlvány végén emelkedő torony a Macskatorony (2376 m) nevet viseli.
Első megmászója : Déry J., id. Hunsdorfer J. vezetővel, 1896 július 21-én (az 1 úton).

1. Az Öttó katlanából (délről).
Igen könnyű; a csúcs legkönnyebbik útja.
Télen: (megjegyzés nélkül).

A Térymenedékháztól az első és második tó között átmenve a völgykatlan keleti oldalára, északi irányban ama törmelékes öbölnek tartunk, amely a Dérycsúcstól a Fecsketoronyhoz húzódó gerincvonulat tövében fekszik s amelyet balról a Dérycsúcs DNy gerincnyúlványa határol. A Dérycsúcsnak ebbe az öbölbe ereszkedő déli lejtőjét két falsáv szakítja meg. Az alsó falsávot az öböl bal széléről könnyű lépcsőkön győzzük le. A felette elterülő füves padokon - a magasabbik falsáv tövében - jobbra tartva, ama folyosónak vesszük utunkat, amely a Dérycsúcstól jobbra (közte és a Joláncsúcs között) fekvő gerinccsorbából húzódik alá s az előbb említett magasabbik falsávot is áttöri. E törmelékkel borított sekély folyosóban addig fel, míg belőle balra arra a törmeléklejtőre szállhatunk ki, amely - már a felső falsáv felett - északi irányban a csúcs felé emelkedik. Végül rövid mászás a csúcs csücskéi között, melyek közül a baloldalt - északnyugatra - fekvő a főorom (21/4 ó.).

[Útváltozat (a délkeleti gerincen) : a Déry- és Joláncsúcs közti csorbához felhúzódó folyosóban végig fel az említett gerinccsorbáig. A gerincen balra - egy karcsú sziklatűt átmászva, vagy balról megkerülve - fel a DK oromra s ezen át az ÉNy főoromra.]

2. Délnyugati gerinc (az Öttó katlanából).
Kissé nehéz, csinos mászás.

Az Öttó katlana felé eléugró s végül meredeken letörő gerincnyúlvány zárópillérét alkotó Macskatorony elérhető:

a) Délről. Eleinte mint az 1 úton. A DNy gerinc déli oldalának sziklalépcsők közé ágyalt fűpadjain emelkedve, a baloldalt közvetlen felettünk húzódó, táblás DNy gerinc felé kanyarodunk el (az 1 út jobbra visz tovább) s a gerincnek utolsó, közvetlenul a völgy felé fordított letörése felett álló tornyától a - Macskatoronytól - jobbra eső gerincréshez kapaszkodunk fel (a Térymenedékháztól 1 ó.).

b) Északról. Mint 13. fej. 1 alatt, fel abba a völgyágba, amely a Zöldtavi csúcs és a Dérycsúcs faltömegei közt a Téryhorhoshoz húzódik fel (1 ó.). Ebből a völgyágból a Dérycsúcs DNy gerincének északi falletörései közt egy hosszú, meredek csatorna visz fel az e gerincnek utolsó tornyától, a Macskatoronytól közvetlenül balra fekvő gerincréshez. Végig e csatornát követve jutunk fel a gerincrésre (ugyanide jön fel a túloldalról az a) út).
(Bruckner Z. és Grósz A. 1922 IX.4.)

3. Nyugatról (az Öttó katlanából).
Könnyű, d e ha a csúcs nyugati falának folyosójában hó fekszik, óvatosságot igénylő út.
Télen: (megjegyzés nélkül).

A Térymenedékházból a Macskatorony megkerülésével az utóbbi mögött Téryhorhoshoz felhúzódó völgyágba megyünk fel: 13. fej. 1 (11/2 ó.).
Innen a Dérycsúcs Ny falában egy rézsút balra emelkedő, szűk folyosót látunk a Dérycsúcs főorma és a DNy gerincnek vele közvetlenül szomszédos tornya közötti gerinccsorbához felhúzódni. A többnyire hóval telt, meredek folyosóban fel az említett csorbára s innen balra az omladékos gerincháton fel a közeli csúcsra ; vagy pedig a folyosó felső részéből kevéssel a csorba alatt balra kiszállva, omladékon és sziklalépcsőkön egyenest fel csúcsra (3/4 ó.).
(Dr. Komarnicki Gy. 1916 II. 6.)

4. Északnyugati gerinc (a Téryhorhosból).
Alsó részében nehéz mászás; a csúcsnak legérdekesebbik útja.

A Téryhorhosból az öttavi oldalon tömbökön rézsút jobbra fel, egy erkélyszerű kiugrásra s innen füves párkányon - egy sarok körül mászva - tovább ki egy kis fűtérségre. Innen a meredeken feltörő falnak fordulva, táblákon és egy sekély hasadékban egyenest fel a gerinc magaslatára, amelyet közvetlenül a nagy letörés felett érünk el. (Irány : az élletöréstől kb. 3-4 méterrel jobbra, két bütyök közt fekvő kis bemetszés; ne térjünk ki tovább jobbra a falba, ahol látszólag jobbak a sziklák.) Innen hosszú, vízszintes gerincszakasz következik (az öttavi oldalon meredeken letörik; a Nagy Papiruszvölgybe a gerinc magaslatáról enyhe lejtő ereszkedik alá), amely a csúcstömbhöz vezet át. Ennék emelkedő, széles gerincén nagy tömbökön könnyű mászással fel a Dérycsúcsra (30 p.).
(Lemenetben : Dr. Z. Klemensiewicz és A. Znamięcki 1907 VII. 25.;
felmenetben : Dr. Komarnicki Gy. és R., Schweickhart H. és O. 1910 VIII. 13.)

5. A Nagy Papiruszvölgyből (északkeletről).
Könnyű, egyszerű útirány.

A Zöldtótól a Nagy Papiruszvölgy legfelsőbb katlanába (13. fej. 2). Még a Téryhorhosból aláhúzódó hószakadék torkollata alatt kissé balra kanyarodunk s ama jellegzetes lejtőnek tartunk, amely a Dérycsúcs csipkézett csúcstömbjének függélyes fala tövében mérsékelt emelkedéssel visz fel a csúcs északnyugati gerincének középső vízszintes szakaszára. E lejtőn (homokos táblák és törmelék; nyár elejéig hó) fel a gerinc magaslatára s ezen balra fordulva, (mint 4 alatt) az emelkedő véggerinc tömbjein a csúcsra (3/4 ó.).