A Dénescsúcs és a Nagy Békáscsúcs között fekvő, az utóbbi oromnál csak kevéssel alacsonyabb csorba. Igen keskeny gerincbemetszés, amelyet egy kőtömb hidal át, ablakszerű nyílást alkotva. Mint átjáró - a Tengerszem katlana és a Csehtavi völgy között - gyakorlati jelentőséggel nem bír.

1. A Tengerszem katlanából (nyugatról).
Az útvonal utolsó része meglehetős nehéz és a kőzet rendkívüli törékenysége miatt igen veszélyes.

A Tengerszem katlanából a Felső Békáscsorbára vezető úton (142. fej. 1) addig, ahol a Felső Békáscsorbára felhúzódó nagy szakadékból - már magasan fent - jobbra egy oldalfolyosó ágazik el, amely a Csehtavi csorbára visz fel. Innen eleinte a két szakadékág közötti füves lépcsőkön, majd kissé jobbra egy kevéssé előlépő, meredek bordán fel. Ezután igen kellemetlen oldalmenet jobbra, a Csehtavi csorbához felhúzódó folyosóba, amelyet kb. felemagasságában érünk el s tovább a meredek folyosóban igen veszélyes mászással (az utolsó 20-25 méter a legrosszabb) egyenest fel a csorbára (3 ó.).
(K. Żuławska, Dr. J. és J. Żuławski 1909 VIII. 20.)

2. A Csehtó völgyéből (keletről).
Könnyű.

A Csehtótól (132. fej. 2) mindenekelőtt a völgynek magasabban fekvő ÉNy oldalágába kelleljutnunk, amely a Csehtavi torony, Dénescsúcs, Nagy Békáscsúcs és a Molnár között fekszik. A Csehtótól nézve a Csehtavi torony és a Molnár között látható felső völgykatlan magas harántfallal esik alá a völgy alsó szintjéhez. A Csehtótól füvön, törmeléken e harántfal tövébe.
A felső völgykatlant innen kétféle úton érhetjük el:

a) Ennél az útnál a felmenet a falnak a lefolyó víztől balkézt eső részében történik. Táblás lépcsőkön rézsút balra emelkedve, fel az alsó fűterraszra. Ezen keveset jobbra térünk, aztán sziklalépcsőkön egyenesen fel a felső fűterraszra. A felettünk levő sima falrész alatt jobbra el s tovább rézsút jobbra emelkedve, végül feljutunk a felső völgykatlanba, balra a nagy táblás faltól, amelyen a víz lefolyik.

b) A felső völgykatlan nyílása alatti harántfal tövéből egy rézsút jobbra emelkedő szakadék indul ki, amely a Molnár Ny gerincéhez húzódik fel. E törmelékes s csak helyenként sziklás szakadékot követjük. A szakadékot alsó harmadában egy összeszűkülésénél hatalmas sziklatömb zárja el, amelyet jobbról kerülünk meg. Közvetlenül utána megint egy, de kisebb beszorult sziklatömb, amelyet szintén jobbról kerülünk meg. A füvessé váló szakadékot (amely a Molnárhágóhoz visz egyenesen fel) a beszorult tömbök után még addig követjük, míg a szakadékot balról kísérő, eddig igen meredek bordára fűpadok visznek ki. A bordát keresztezve, túloldalán füvön, csekély magasságveszteséggel be a felső völgykatlanba.

A törmelékkel kitöltött felső völgykatlanban - nyugati irányban emelkedő alját követve - felmegyünk a zárlatában fekvő Csehtavi csorba alá. A csorba alatti sziklás oldalban sekély törmelékvályú visz fel a csorba felé. Magában a vályúban, vagy a baloldalt kísérő sziklákon fel. Kevéssel a csorba alatt a vályú elvész és tóvább füves lépcsőkön egyenesen fel a keskeny csorbára. (A Csehtótól 2 ó.).
(Lemenetben a helyes út a felső völgykatlan falletörésén nem könnyen található meg.)

[A Csehtavi völgy főágának legfelsőbb részéből - a Jegestótól - a Csehtavi csorba az alábbi úton érhető el:
A Jegestótól a 135. fej. 6 úton fel a Dénescsúcs és a Csehtavi torony közötti csorbára (11/4 ó.). Ebből a túlsó (északi) oldalon eleinte egy ÉK irányban ereszkedő zergecsapáson, maid inkább balra tartva - meglehetős sok magasságveszteséggel - lebocsátkozunk a Csehtavi völgy ÉNy oldalágának aljába, amelyet már legfelsőbb részében érünk el. Tovább mint fentebb 2 alatt a Csehtavi csorbára (3/4 ó.).]