A Déchycsúcs, mint a Tátracsúcs délkeleti mellékorma, annak tarajszerű délkeleti gerincében emelkedik. A kettősormú csúcs meglehetős önálló hegyalakulatot képez s míg északnyugatról alacsony, de hirtelen felszökéssel emelkedik ki a Tátracsúcs széles hátából, délkeletnek hosszúra nyúlt gerinccel ereszkedik alá a Sárkányfalcsorbához, amely a Sárkányfaltól választja el. Délkeleti gerincének alsó részében egy jelentéktelen, de igen karcsú, jellegzetes tornyocska vonja magára figyelmünket, az ú. n. Serényitorony. A gerinc kétoldalt, különösen a Rumanvölgy felé tekintélyes meredekségű falakban törik alá.
Első megmászója: A. Martin - Breuer J. vezetővel 1905 augusztus 13-án.

1. Délkeleti gerinc.
Nehéz és ritkaszép mászás.

Az Omladékvölgynek a Sárkánytavi gerinc (Omladékvölgyi torony) és a Sárkányfal által közrefogott oldalvölgyecskéjében fel ennek legfelsőbb zugába (125. fej. 1). Innen nézve a Déchycsúcs tömege és a Sárkányfal között két jellegzetes csorbát veszünk észre: a Sárkányfaltól (Dubketoronytól) közvetlenül északnyugatra fekvő Sárkányfalcsorbát, amely a két hegytömeg közötti legmélyebb bemetszést képezi és ettől balra - tőle egy tarajos gerincrészlet által elválasztva - a Serényitorony nagy letörésének tövében egy valamivel magasabban fekvő, de szintén igen határozottan kifejezett csorbát. Ez utóbbi csorbának vesszük utunkat, amelyet az említett oldalvölgyecskéből törmeléken, majd sziklás lépcsőkön nehézség. nélkül érünk el. Itt a Serényitoronynak 40-50 méteres, csaknem függőleges felszökése alatt állunk. A letörést mindkét oldalról megkerülhetjük; balról egy oldalt felvezető vályúban, jobbról (keletről) szintén egy nehézséget nem nyújtó folyosóban jutunk fel a Serényitorony mögötti csorbára.

[A Serényitorony e csorbából kb. 13 méternyire emelkedik ki s megmászása erről az oldalról könnyű. Az alsó fallépcsőt balról vesszük, azután jobbra térve mászunk fel a tetőre.
(Z. Klemensiew:cz, R. Kordys és A. Znamięcki 1907 VIII. 6.]

2. A Tátracsúcs DK orma és a Déchycsúcs közötti csorbából (északnyugatról).

E csorbát elérhetjük: - A Tátracsúcs DK ormáról a teljesen könnyű DK gerincen lefelé 10 perc alatt. - A Tátracsúcs déli falán át: 125. fej. 6. - A Hunfalvy hágó felől a legrövidebb út: Ahol a Tátracsúcs 4. II. b) útjánál említett 80-100 méteres párkány kitorkollik a Tátracsúcs DK ormának délnyugati gerincére, továbbra is követjük a túloldalt vízszintesen folytatódó párkányt, amely - közben egy kitett helyen át - három perc alatt egyenesen átvisz a fentemlített csorbához.

A csorbából két út:

1. Északnyugati gerinc.
A Déchycsúcs északnyugati mellékorma a Tátracsúcs felé kb. 25 m magas, közel függőleges keskeny éllel - törik le. A csorbából a mászást szorosan jobbra az éltől kezdjük, majd magát az élt követjük a legfelsőbb kihajló részletig, ahol balra az éltől szabad karhúzódással jutunk fel az ÉNy mellékorom tetejére (kb. 2518 m). Erről széles kőlapon le a két orom közötti gerincbemetszésbe, amelynek törékeny élén végighaladva, túloldalán a meredek fallépcsőn egy jobbról hozzátámaszkodó kis kiugrásra mászunk fel és erről a balra emelkedő, hajlott táblán át feljutunk a főoromra 20 p.).
Rövid, de igen nehéz és szellős mászás. (Dr. A. Martin és Dr. H. Rumpelt 1908 VIII 26.)

2. Nyugati kémény.
Télen: Csak el nem jegesedett szikláknál lehetséges. (A Tátracsúcs és a Déchycsúcs közötti csorba megközelítése a Tátracsúcs 6. útján történik.)
A csorbából a Déchycsúcs étletörése alatt szorosan a fal mentén kb. 20 métert jobbra le, ahol egy sarok mögött a gerinc nyugati oldalfalának egy oduszerű bemélyedéséhez jutunk, amelyből egy mélyen bemetszett, táblás, felső részében kéményszerűen összeszűkült meredek vályú visz fel a falon át a Déchycsúcs két orma közötti gerincbemetszésre. A bemetszésből - mint 2. 1 alatti títnál - balra az ÉNy oromra, jobbra pedig a főoromra (15 p.).
Meglehetős nehéz.
(W. Jeromin, R. Kordys és A. Znamięcki 1909 VIII. 8.)